Lokodi Edit Emőke: „tudom, hogy ezúttal is etnikai szavazás lesz”

– A megyei tanácselnöki tisztség elveszítése a fő oka annak, hogy a parlamentben szeretné folytatni politikai pályafutását?

– Nem. Egyrészt úgy éreztem, hogy azt a tapasztalatot, amit nyolc év alatt a Maros megyei önkormányzat élén sikerült összegyűjtenem, a képviselőházban tudnám a legjobban kamatoztatni. Másrészt nem én jelöltettem magam, hanem az RMDSZ országos vezetősége kért fel, amit rendkívül megtisztelőnek éreztem.

– Mivel a helyhatósági választásokon Marosvásárhelyen jóval több szavazatot kapott, mint a párt polgármesterjelöltje, el tudja képzelni, hogy az RMDSZ vezetése afféle húzóembernek szánta?

– Azt tudom elképzelni, hogy a szövetség vezetői értékelik az önkormányzat élén kifejtett munkámat, és azt is tudják, hogy az az öt esztendő, amit valamikor Bukarestben a számvevőszéknél töltöttem, komolyan megedzett, felkészített a parlamenti munkára.

– A magyar polgármesterek és tanácsosok közül többen is attól tartanak, hogy ha ön bejut a képviselőházba, elárvulnak a Maros megyei önkormányzatok.

– Ettől senkinek nem kell félnie. A Szociálliberális Unióval kötött egyezség alapján a megyei tanácsban az egyik alelnöki tisztség az RMDSZ-t illeti; ha én távozom, helyettem jön másvalaki a szövetség részéről. Tudom, hogy a polgármesterek és tanácsosok megszokták, hogy számíthatnak rám, de az alelnöki tisztség nem személyhez kötött funkció.

– Milyen esélyt ad magának olyan körülmények között, hogy Marosvásárhely román többségű, 2-es számú körzetében indul, ahol ráadásul a néppárt is indít jelöltet?

– Realista vagyok, és tudom, hogy ezúttal is etnikai szavazás lesz. Éppen ezért azokat a magyarokat próbálom megszólítani, akik valamilyen okból júniusban nem mentek el szavazni. Most arra kérem őket, hogy gondolkodjanak el azon, mit jelent, hogy a magyarságnak nincs megyei tanácselnöke, és mit jelenthet, ha esetleg parlamenti érdekképviselete sem lesz. Ha viszont a szavazás révén szánnak ránk tíz percet az életükből, mi négy évet fordítunk majd a közösség javára. Ez nem üres kampányszöveg, én tényleg így érzem, hisz nyolc esztendőn keresztül valóban a közösségért éltem és dolgoztam.

– Hogyan találná a helyét egy olyan férfi többségű parlamentben, ahol a megyei önkormányzathoz képest nem egyetlen főnöktől kellene „galuskákat nyelni”?

– Ez jó kérdés, de elhiszi nekem, hogy bárhol dolgoztam, férfitöbbségű volt az egész életem? Ha meg úgy gondolja, hogy jelenleg egyetlen férfitől nyelek galuskákat, téved.

– Elég erősnek érzi magát a szervezeten belül ahhoz, hogy amennyiben a szavazatok kevesebb mint 50 százalékával nyeri a körzetét, be is jusson a parlamentbe, és ne járjon úgy, mint négy évvel ezelőtt Benedek Imre?

– A visszaosztásoknál nem lehet sumákolni, hisz minden ellenőrizhető még akkor is, ha Benedek Imre a mai napig nincs erről meggyőződve. Ha meg valakit a visszaosztások során mindenáron be akarnak juttatni a parlamentbe, az nem egy képviselőjelölt lesz.