Lobbi a hulladékadó csökkentéséért

Megállapítják: a környezetvédelmi minisztériumnak hatástanulmányt kellett volna készítenie előzetesen arról, hogy milyen következményei lehetnek az adó bevezetésének. A jogszabály halasztását kérte a kormánytól a Maros megyei önkormányzat is. Péter Ferenc, a megyei tanács elnöke rámutatott: a lakosság által fizetett hulladékdíj a városokban megközelítőleg 50 százalékkal emelkedne, vidéken pedig a jelenlegi díj dupláját kellene begyűjteni a lakosságtól. „A hulladékszolgáltatásért fizetett díj értéke így meghaladná azt a szintet, amelyet a lakosság ki tud fizetni; az új adó bevezetése ugyanakkor ösztönözni fogja az illegális hulladéklerakást, és ezáltal veszélyezteti környezetünk tisztaságát” – hívta fel a figyelmet korábbi közleményében a megyei tanács. Rámutatnak arra is, hogy az Európai Unió 2007 és 2013 közötti Környezetvédelmi Ágazati Operatív Programjának keretében elindított hulladékgazdálkodási projektek haszonélvezői nem tudják majd teljesíteni a fenntarthatóságra és a hulladékdíjak árszabására vonatkozó vállalásaikat, amelyek a támogatási szerződések részét képezik. Ennek következtében megtörténhet, hogy vissza kell fizetniük az elnyert támogatás egy részét.

Tóth Birtan Csaba sepsiszentgyörgyi alpolgármester – aki korábban a Tega köztisztasági vállalatot vezette – érdeklődésünkre elmondta, tudomása szerint már rég lobbiznak az önkormányzatok annak érdekében, hogy halasszák el a hulladékadó bevezetését, vagy legalább csökkentsék annak a mértékét. Rámutatott: az adó túlságosan megterheli a vállalatokat, ezek pedig a lakosságra és a cégekre ruházzák majd át a veszteségeiket. Az önkormányzatok legtöbb 50 lejes adót javasolnak az egy tonna hulladék után – szögezte le Tóth Birtan Csaba. Mint mondta, az adót ebben a formában igazságtalannak is tartják a hulladékgazdálkodással foglalkozók, hiszen egy uniós rendelkezés szerint Romániának 2020-ig kell 50 százalékkal csökkentenie a lerakókba vitt szemét mennyiségét, a többit szelektíven kell gyűjteni, újrahasznosítani és értékesíteni. „Az adót azért vezetik be, hogy szelektív gyűjtésre ösztönözzék a hulladékgazdálkodókat, minél kisebb mennyiséget vigyenek a lerakókba, de akkor nem kellene a teljes mennyiségre kiróni, hanem csak a célként megfogalmazott 50 százalékra. Valamennyi szemét úgyis a lerakóba kerül, nem lehet a teljes mennyiséget szelektíven gyűjteni, tehát akkor csak a felére kellene adót kiróni” – részletezte Tóth Birtan Csaba. Szerinte nincs esély arra, hogy a törvény alkalmazását elhalasszák, de abban bíznak, hogy az új kormány talán csökkenti az adó mértékét.

Amint arról lapunkban is beszámoltunk, a környezetvédelmi minisztérium azzal indokolta az új jogszabály bevezetését, hogy ezáltal szelektív hulladékgyűjtésre ösztönöznék a polgárokat, ugyanakkor megpróbálják a hazai jogszabályokat felzárkóztatni az uniós elvárásokhoz. A környezetvédő civil szervezetek szerint a kormány a helyi viszonyokat teljesen figyelmen kívül hagyó jogszabállyal próbálja a hazai törvénykezést az európai irányelvekhez igazítani, ahelyett hogy jól átgondolt stratégiával, a szelektív hulladékbegyűjtő infrastruktúra és az újrahasznosító ipar támogatásával próbálná megoldani a kérdést.