A levélszavazás menete: a szavazási levélcsomagokat naponta le lehet adni a főkonzulátusokon
Fotó: Veres Nándor
Március 18-án lezárult a levélszavazáshoz szükséges regisztráció azoknak a magyar állampolgároknak, akik nem rendelkeznek magyarországi lakóhellyel, vagyis akiknek a lakcímkártyáján a „külföldi cím” szöveg szerepel a lakóhely rovatban. Ezzel lezárult a folyamat első, adminisztratív szakasza, és most a gyakorlati teendők következnek: a szavazási csomag átvétele, helyes kitöltése, majd a levélszavazat biztonságos és határidőre történő leadása. A teendőket Grezsa Csabával, Magyarország kolozsvári főkonzuljával jártuk körül.
2026. március 27., 19:072026. március 27., 19:07
2026. március 27., 19:332026. március 27., 19:33
A március 18-i regisztrációs határidő lezárásakor Románia területéről összesen 311 457 személy szerepelt a levélszavazói névjegyzékben. Ez azt jelenti, hogy ennyi választópolgár jogosult levélcsomagot kapni és levélben leadni a voksát. Grezsa Csaba tájékoztatása szerint a levélszavazók két nagy csoportra oszlanak. Az egyik csoport postai úton, az otthoni címére kérte a kézbesítést.
Mivel a kiküldés nem egyszerre, hanem több ütemben történik, nem kell azonnal megijedni, ha valaki még nem találta meg a postaládájában a küldeményt.
A másik, kisebb csoport nem postai úton, hanem a kolozsvári vagy a csíkszeredai főkonzulátusra kérte a csomagot. Ők március 28-tól április 12-ig személyesen vehetik át a szavazási csomagjukat, és ugyanott le is adhatják a kitöltött levélszavazatot.
Arra is rákérdeztünk, hogy mi történik, ha valaki nem kapta meg a csomagot. A főkonzul szerint, ha valaki biztos abban, hogy időben regisztrált, de mégsem kapta meg a levélcsomagot, április 5. után már érdemes segítséget kérnie. Ebben az esetben a választó a főkonzulátushoz fordulhat. Ilyenkor ellenőrzik, hogy valóban szerepel-e a levélszavazói névjegyzékben, és ha igen, akkor pótcsomag biztosítható számára.
A levélszavazás legkényesebb része kétségtelenül a helyes kitöltés. A tapasztalatok szerint sok választó jóhiszeműen, szavazási szándékkal küldi vissza a csomagot, a szavazata mégis érvénytelenné válik valamilyen elkerülhető hiba miatt.
A leggyakoribb problémák két ponton jelentkeznek:
Miután a választópolgár kitöltötte a szavazólapot, azt a kis borítékba kell helyeznie. Ezt a kis borítékot minden esetben le kell zárni, ami nem puszta formaság. Ha a kis boríték nincs lezárva, a szavazat érvénytelenné válhat, mivel sérülhet a szavazás titkossága. Ez az egyik leggyakoribb és legfájóbb hiba, hiszen egyetlen mozdulaton múlik a szavazat sorsa.
A másik, talán még gyakoribb probléma az azonosító nyilatkozat hibás vagy hiányos kitöltése. Ha ezen a lapon az adatok nem megfelelően szerepelnek, vagy ha a választó nem írja alá a megfelelő helyen, akkor a szavazata szintén érvénytelenné válhat.
Az azonosító nyilatkozat első része a választópolgár alapadatait tartalmazza:
A második részben a választópolgárnak egy magyar okmány alapján kell azonosítania magát. A segítséget nyújtó szakemberek és intézmények egyöntetű javaslata az, hogy az azonosító nyilatkozat kitöltésekor mindenki a magyar lakcímkártyáját használja alapul, ha rendelkezik ilyennel. Ennek egyszerű oka van: ezen az okmányon minden olyan adat megtalálható, amelyre a nyilatkozat kitöltéséhez szükség van. A nevet, a születési helyet és a születési dátumot pontosan úgy kell beírni, ahogyan az az okmányon szerepel.
Grezsa Csaba főkonzul: ha valaki nem biztos benne, hogy melyik adatot hová kell írni, vagy milyen okmányszámot kér a nyilatkozat, inkább kérdezzen
Fotó: Magyarország Főkonzulátusa Kolozsvár
Az azonosításhoz használható például a lakcímkártya hátoldalán található személyi azonosító is. Ha valakinek nincs lakcímkártyája, az nem jelenti azt, hogy ne tudna szavazni.
Az azonosítás történhet:
magyar személyazonosító igazolvány alapján,
magyar útlevél alapján,
vagy akár honosítási okirat alapján is.
Van azonban még egy apró, de fontos részlet: az azonosító nyilatkozatot kék tollal kell kitölteni.
Segítséget nyújthat az Eurotrans Alapítvány, a kolozsvári vagy csíkszeredai főkonzulátus, de akár egy családtag is segíthet a kitöltésben.
A segítségnyújtás itt nem a szavazat tartalmára, hanem a formai helyességre vonatkozik. A cél az, hogy a választópolgár akarata valóban érvényesüljön, és ne vesszen el adminisztratív hiba miatt.
A folyamat röviden így néz ki:
A választó kitölti a szavazólapot.
A szavazólapot behelyezi a kis borítékba.
A kis borítékot lezárja.
Kitölti és aláírja az azonosító nyilatkozatot.
A lezárt kis borítékot és a helyesen kitöltött, aláírt azonosító nyilatkozatot együtt behelyezi a nagy borítékba.
A nagy borítékot is lezárja.
Ezután a borítékot el kell juttatni a megfelelő helyre.
Fotó: Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa
„A választási szabályok ebben világosan fogalmaznak: a levélszavazat személyesen vagy megbízott útján is eljuttatható. Ez azt jelenti, hogy a választópolgár nem köteles maga elvinni a borítékot. Odaadhatja családtagnak, rokonnak, szomszédnak, barátnak, lelkipásztornak vagy bármely olyan személynek, akiben megbízik” – fogalmaz a főkonzul.
Ugyanígy átadható olyan segítőnek is, aki az RMDSZ vagy az Eurotrans Alapítvány hálózatában segíti a választókat. A lényeg az, hogy a választópolgár megbízásából, megbízható módon jusson el a levélcsomag a leadási helyre: a kolozsvári vagy a csíkszeredai főkonzulátusra.
Április 12-én, vagyis a választás napján is leadható még a levélszavazat, de akkor már csak reggel 6 és este 7 óra között. A legfontosabb határidő tehát április 12., este 7 óra: eddig az időpontig kell a levélcsomagnak megérkeznie ahhoz, hogy érvényesen bekerülhessen a rendszerbe.
A kolozsvári főkonzulátuson a leadásra kijelölt hely a főkonzulátus udvarán található rendezvényterem, ahol a munkatársak a megadott időszakban folyamatosan fogadják a beérkező borítékokat. A levélszavazatok leadása minden nap lehetséges, tehát hétvégén és húsvétkor is.
Grezsa Csaba tájékoztatása szerint a külképviseletek szerepe ebben a folyamatban elsősorban közvetítői, technikai jellegű. A főkonzulátuson a levélszavazatokat nem bontják fel, nem értékelik, és nem számolják meg tartalmilag. A beérkező borítékokat összesítik, majd diplomáciai futárpostával továbbítják Budapestre, a Nemzeti Választási Irodához (NVI).
Ott történik meg az azonosító nyilatkozatok ellenőrzése, az érvényesség megállapítása,
majd a törvényileg meghatározott időpontban a szavazatok megszámlálása. Vagyis
A korábbi választások tapasztalata alapján Grezsa Csaba hangsúlyozza, hogy nagyon sok szavazat egyszerű formai hibák miatt esik ki. Volt példa arra, hogy valaki nem zárta le a kis borítékot, rossz adatot írt az azonosító nyilatkozatra, javítgatott, átírt a nyomtatványon, vagy éppen elmulasztotta az aláírást. Ezek a hibák utólag már nem korrigálhatók.
Ha a boríték vagy a nyilatkozat nem felel meg a szabályoknak, a szavazat kiesik a rendszerből. Éppen ezért kulcskérdés, hogy minden választó lassan, figyelmesen, lehetőleg segítséggel töltse ki a csomagot.
Fotó: Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa
A levélszavazás ugyanakkor nem minden külhoni magyar állampolgárra vonatkozik. Azok a magyar állampolgárok, akiknek van magyarországi lakóhelyük – vagyis a lakcímkártyájukon magyarországi cím szerepel –, nem levélszavazók. Ők más módon szavazhatnak:
vagy hazautaznak a magyarországi lakóhelyük szerinti szavazókörbe,
vagy átkérik magukat egy másik magyarországi szavazókörbe,
vagy – ha külföldön tartózkodnak – kérhetik felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe, esetünkben Kolozsvárra, Csíkszeredába, vagy éppen Bukarestbe.
Ezt a kérelmet április 2-ig kell benyújtani. A kérelem intézhető online, a valasztas.hu felületén, vagy segítséggel, például az Eurotrans Alapítvány vagy a főkonzulátus közreműködésével.
Ez azért lényeges, mert nem lehet csak úgy „beesni” a választás napján a külképviseletre és szavazni. Akinek van magyarországi lakcíme, annak ehhez előzetesen szerepelnie kell a megfelelő külképviseleti névjegyzékben.
A külhoni magyar állampolgárok választási részvételéhez nem elegendő az állampolgárság: regisztráció, határidők betartása és pontos adminisztráció szükséges ahhoz, hogy a szavazat valóban érvényes legyen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Május 1. és 18. között 60 lakossági bejelentés érkezett a Hargita megyei csendőr-felügyelőséghez lakott területek közelében megjelent medvékről, ami jelentős növekedést jelent az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest.
A magyarellenes kirohanásairól elhíresült Gheorghe Funar egykori polgármester retorikáját idéző stílusban foglalt állást a kincses város lakosságának etnikai összetételéről a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) egyik parlamenti képviselője.
Legalább egy hónapot tartó útfelújítási munkálatok kezdődtek az A1-es dél-erdélyi autópálya „medvealagutas” szakasza híján terelőútként használt országúton, ami rendszerint óriási dugókat okoz az amúgy is túlterhelt, szerpentines aszfaltcsíkon.
A csángóföldi, Bákó megyei településekről is többen zarándokolnak gyalogosan a május 23-i csíksomlyói pünkösdi búcsúba. A zarándokok már erdőn-mezőn haladnak a szombati csíksomlyói búcsú felé.
Újabb juhhimlő-gócokat azonosítottak Romániában, ezért az állategészségügyi hatóságok több térségben korlátozásokat vezettek be az állatok szállítására és legeltetésére vonatkozóan.
Restaurált klasszikusokkal idézik meg Fábri Zoltán életművét Bukarestben, Kolozsváron és Temesváron. A magyar filmtörténet egyik legnagyobb rendezőjének három emblematikus alkotását vetítik május és június során.
„Márton Áron püspökről nem feltétlen csak »nagy« filmeket, és biztosan nem csak egy-két filmet kell készíteni” – mondta el a Krónikának Lázár Csilla, a Márton Áron Múzeum igazgatója.
Igazolták a laborvizsgálatok a hantavírus-fertőzést az aradi megyei sürgősségi kórházban kezelt betegnél; a páciens állapota stabil, öntudatánál van, együttműködő – közölte hétfőn az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Medve miatt kellett riasztani a lakosságot Besztercén vasárnap este.
Lehűlésre figyelmeztetnek a meteorológusok, a jövő hét elején hideg levegő áramlik a térségbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!