Marton József szerint nemcsak a régészeti leletek feldolgozásával adós a mai hatalom, hanem a várbeli épületek tulajdonjogának rendezésével is
Fotó: YouTube
A centenáriumi ünnepségekre történő lázas készülődésben a többség nem kíváncsi az egymásnak ellentmondó román és magyar történetírás tényeire. Gyulafehérvár történelmi örökségének jó ismerőjével, Marton József teológussal virtuális sétát tettünk az erdélyi város múltjában.
2018. november 18., 09:422018. november 18., 09:42
2018. november 18., 09:472018. november 18., 09:47
– A román centenáriumra készülődő Gyulafehérváron alig hallani magyar szót. Mennyire nehéz az egykori fejedelmi városban magyarnak lenni?
– Gyulafehérváron ma nincs az a feszültség románok és magyarok között, mint például Marosvásárhelyen vagy Szatmárnémetiben. A helyi magyarság számaránya miatt már nem irritálja a románságot. A polgármesteri hivatal magyarul is megjelentetett monográfiát és egyéb brosúrát a városról. A román polgármesterrel jó a kapcsolatunk, gesztusértékű, hogy nagypénteken kísérőjével rendszerint megjelenik a székesegyházban, és szép virágcsokrot helyez el a szent sírnál.
– Milyen út vezetett odáig, hogy Gyulafehérváron elenyészővé vált a magyar kisebbség?
– 1910-ben a város körülbelül 8–10 ezer lakost számlált, melynek mintegy fele volt magyar, de ebbe beletartozott a jelentős lélekszámú zsidó közösség is.
A gyors iparosítás miatt a környező román falvakból tömegesen telepedtek be az emberek, a város lakossága 60–70 ezerre duzzadt. Ma hozzávetőleg 1500 magyar él a megyeszékhelyen, fele katolikus, fele pedig református.
– A hivatalos román történelemszemlélet Gyulafehérvár római eredetét hangsúlyozza. Mi maradt fenn ebből a korból?
– Az Apulum vár 110 után római katonai castrumnak készült, és egyben a vidék katonai központja volt. A vár 271-ig állt római fennhatóság alatt, amikor a római légiók elhagyták Erdélyt. Az egy évtizeddel ezelőtti ásatáskor a katonai centrum helyén latin feliratokat találtak, ami a katonai vezetés hivatalos nyelvéről árulkodik, de a különféle nációjú közkatonák a hétköznapi görög nyelvet (koiné) beszélték, és a napistent tisztelték – ezekről is kerültek elő régészeti bizonyítékok.
– A magyarság 10. századi megjelenéséig régészetileg mi maradt fenn a vár területén?
– Miután a rómaiak elhagyták a castrumot, a vándornépek (vizigótok, korai gepidák, hunok, gepidák, avarok) nem vették igénybe.
– Régészeti leletekkel mennyire bizonyítható a gyulák jelenléte?
– A gyulák sírját 1990 után a váron kívül, az ún. királykút mellett egy román történészcsoport tárta fel. Az egyik román régész a helyszínen számolt be a teológiai tanároknak arról, hogy a kutatás során keresztény jelképeket is találtak, és a sírok hasonlítanak az 1940-es években Kolozsváron a Zápolyai utcában feltárt sírokhoz. A gyulafehérvári honfoglalás kori sírok igen értékes leletek, de tudományos feldolgozásuk még várat magára. A sírokból előkerült keresztény jelképek bizonyítják, hogy Zombor Gyula 952–953-ban keresztelkedett meg Konstantinápolyban, ahonnan Hierotheosz püspökkel és kíséretével tért haza. Gyakorlatilag ezzel vette kezdetét a keresztény missziózás Gyulafehérváron, s ezt tiszteletben tartva Szent István királyunk 1009-ben megalapította az erdélyi latin püspökséget.
– Mennyire volt megkülönböztetett szerepe a gyulafehérvári püspökségnek?
– Az erdélyi püspökség korabeli megnevezése azért egyedülálló, mert nem a városról, hanem a vidékről kapta a nevét. Bizonyára azért, mert a Bizáncból érkező Hierotheosz már elkezdte szervezni a missziós püspökséget, és keleti szokás szerint a vidék nevét kapta, amit a latin hierarchia megszervezésekor Szent István királyunk nem változtatott meg.
– A vár milyen fontosabb átalakításokon esett át a Magyar Királyság idején?
– A középkorban és a fejedelmi korban is folyamatosan gondozták és erősítették. Ebben nagy szerepet játszott Bethlen Gábor, aki a szászok adójából a délnyugati részen hatalmas bástyaerődöt (ún. szászok bástyája) építtetett. A középkori vár a 17. század végén került Habsburg-uralom alá, és 1714-ben kezdték el építeni a mai Vauban-stílusú várat. Az alapkőletételkor III. Károly királyról Károlyfehérvárnak nevezték el. Ez a név megmaradt 1918-ig, amikor visszanyerte a középkori latin nevét: Alba Iulia, illetve magyarul: Gyulafehérvár.
– Amit a többségi lakosság ősi római és dák városnak tart. Van-e arról feljegyzés, hogy mikor jelentek meg a románok Gyulafehérváron?
– Az első román szerzetesekről a 16. században vannak adataink. A váron kívüli ortodox kolostorban éltek, közöttük volt felszentelt püspök is. Ezt a kolostort az osztrákok bontották le a mai vár építésekor. Ismerjük azokat a fejedelmi intézkedéseket, amelyek kötelezték a szerzeteseket, hogy az ószláv helyett román anyanyelvükön végezzék a liturgiát. Fejedelmi támogatással 1648-ban megjelenik a teljes Újszövetség román fordítása, ami a román szellemi élet történetében korszakalkotó munkának tekinthető. Hasonlóképpen fontos esemény a román kulturális felemelkedés szempontjából, hogy
– Az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozat létrejöttében a görögkatolikus egyháznak fontos szerepe volt. Mennyire hangsúlyozzák ezt hivatalosan?
– 1918. december elsején Iuliu Hossu görögkatolikus püspök olvasta fel a proklamációt. Amikor 1968-ban az ötvenéves évfordulót ünnepelték, Iuliu Hossu a Căldăruşani ortodox kolostorban élt házi őrizetben. A szervezők azt akarták, hogy a jubileumon ismét ő olvassa fel a nyilatkozatot, de Hossu (in petto bíboros) csak úgy vállalkozott erre, ha abban a minőségében teheti meg, mint 1918-ban. Mivel a görögkatolikus egyházat megszűntnek tekintették, a kommunista ünneplők ezt visszautasították, és a történelmi iratokban Vasile Goldiş nevével másították meg az igazságot.
– A vár legtöbb épülete magyar és osztrák múltra emlékeztet. Az ásatások során felszínre került leletekkel hogyan bánik az utókor?
– Érződik az alkalmazkodási kényszer. A mostani székesegyház előtt épült korábbi templom alapjainak feltárásakor rengeteg csontot találtak, amit rögtön megszentelt Andrei Andreicuţ ortodox püspök, mert úgy tartotta, hogy azok ortodox románok csontjai. Holott nyilván az 1277 februárjában a szászok elől a gyulafehérvári várba menekült és ott lekaszabolt magyarok tömegsírjáról van szó.
De nemcsak a régészeti leletek feldolgozásával adós a mai hatalom, hanem a várbeli épületek tulajdonjogának rendezésével is. A hadsereg által birtokolt épületek – a tulajdonjog tisztázatlansága miatt – üresen és omladozó állapotban állnak. Ha ezeknek az épületeknek megtalálnák a funkcióját, hasznos létesítmények lennének a várban.
– A római katolikus egyháztól rengeteg épületet elkobozott a kommunista hatalom, a legismertebb ezek közül a Batthyáneum könyvtár, amelyet a rendszerváltás óta igényelnek vissza...
– Sőt jóval korábbról! A Batthyáneum törvénytelen kisajátítása 1941-ben kezdődött el, és 1949-ben erőszak alkalmazásával meg is történt – törvény nélkül. Márton Áron püspök börtönből való szabadulása után húsz évig perelte a román államot, de sikertelenül, mert menet közben a kormányzat olyan törvényeket bocsátott ki, amelyek jogi alapot biztosítottak az elvétel igazolására. A történelem fintora, hogy újabb próbálkozásainkra a rendszerváltás után is elutasításra találtunk.
Marton József
Pápai prelátus, nyugalmazott egyetemi tanár. Székelykálban született 1950-ben, 1975-ben Gyulafehérváron szentelte pappá Márton Áron püspök. A budapesti Pázmány Péter Akadémián doktorált 1992-ben, 1980-tól a gyulafehérvári papneveldében tanít. 1996-ban a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen megszervezte a Római Katolikus Teológia Kart, amelynek nyugdíjba vonulásáig professzora, 15 évig dékánja volt. Szolgálati helye: társult oktató a BBTE Római Katatolikus Teológia Kar pasztorál-teológia gyulafehérvári intézetében.
Néhány évtizeddel ezelőtt még több száz körösfői család élt meg kézművességből: az asszonyok varrtak, a férfiak famegmunkálással foglalkoztak, mások kereskedésből tartották el családjukat. Riport az évszázados hagyomány végnapjairól.
Fényből és sárból címmel frissen jelent meg a Böjte Csaba ferences szerzetes élettörténetéről szóló könyv, amelyet 5 erdélyi helyszínen mutatnak be a következő napokban.
Az erdélyi magyar iskolák 11. és 12. osztályos diákjaival szeretné megismertetni a közintézmények működését, választási joguk és lehetőségük fontosságát a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (KIFOR).
Változékony, de többnyire meleg időre lehet számítani a következő két hétben, és kiterjedt területeken várható csapadék – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) március 4. és 17. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Kórházba került egy Szatmár megyei család négy tagja, miután juhok féregtelenítésére használt szerrel mosakodtak meg.
Ukrajnába tartó kamionok százai várakoznak ellenőrzésre a Szatmár megyei Halmi határátkelőjénél, ahol hozzávetőlegesen 30 óra a várakozási idő a teherforgalom esetében.
Méhcsaládonként 25 lejjel támogatja a romániai méhészeket a kormány egy új kormányrendelet értelmében. A Krónikának nyilatkozó szakember, falugazdász szerint a jelképes összeg semmit nem old meg a méhészek egyre súlyosbodó értékesítési gondjai közül.
Belső vizsgálatot rendelt el az Arad megyei rendőrség vezetősége, miután a rendőrök által szombat este leállított személygépkocsiban, amelyet egy, a gyanú szerint kábítószer hatása alatt álló osztrák sofőr vezetett, utasként egy rendőr is ült.
Az etnikai kisebbségek román nemzet iránt kifejezett tiszteletének napja – ilyen nevű új hivatalos „ünnepnapot” kaphat Románia, ha a bukaresti parlament elfogadja az ezt szorgalmazó, nemrég benyújtott törvénytervezetet.
Antikommunista román hősnek, a diktatúra elleni tiltakozásként magát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșnek állítottak szobrot a Brassóhoz tartozó Brassópojánán.
Szükség van a hozzájárulásához!
Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.
A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.
A sütik feladata
Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.
Mi a süti?
A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.
A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.
A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása
A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.
A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.
Alapműködést biztosító sütik
Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható.
A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).
Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.
Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.
Alapműködést biztosító sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató / Funkció | Süti lejárata | |
PHPSESSID | kronikaonline.ro Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között. |
munkamenet | saját |
cookieControll | kronikaonline.ro Feladata a süti beállítások megjegyzése |
365 nap | saját |
cookieControlPrefs | kronikaonline.ro Feladata a süti beállítások megjegyzése |
365 nap | saját |
_ga | google.com | 2 év | Harmadik fél |
_gat | google.com | 1 nap | Harmadik fél |
_gid | google.com | 1 nap | Harmadik fél |
Preferenciális sütik:
A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.
Preferenciális sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató / Funkció | Süti lejárata | |
newsvote_ | kronikaonline.ro Cikkre való szavazás rögzítése |
30 nap | saját |
Hirdetési célú sütik
A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.
Hirdetési célú sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
__gads | google.com | 2 év | harmadik fél |
_fbp | facebook.com | 3 hónap | harmadik fél |
ads/ga-audiences | google.com | munkamenet | harmadik fél |
DSID | google.com | 1 nap | harmadik fél |
fr | facebook.com | 100 nap | harmadik fél |
IDE | google.com | 1 év | harmadik fél |
pcs/activeview | google.com | munkamenet | harmadik fél |
test_cookie | google.com | 1 nap | harmadik fél |
tr | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
Közösségimédia-sütik
A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.
Közösségimédia-sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
act | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
c_user | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
datr | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
fr | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
locale | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
presence | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
sb | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
spin | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
wd | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
x-src | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
xs | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
urlgen | instagram.com | munkamenet | harmadik fél |
csrftoken | instagram.com | 1 év | harmadik fél |
ds_user_id | instagram.com | 1 hónap | harmadik fél |
ig_cb | instagram.com | 1 nap | harmadik fél |
ig_did | instagram.com | 10 év | harmadik fél |
mid | instagram.com | 10 év | harmadik fél |
rur | instagram.com | munkamenet | harmadik fél |
sessionid | instagram.com | 1 év | harmadik fél |
shbid | instagram.com | 7 nap | harmadik fél |
shbts | instagram.com | 7 nap | harmadik fél |
VISITOR_INFO1_LIVE | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SSID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SIDCC | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SAPISID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
PREF | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
LOGIN_INFO | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
HSID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
GPS | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
YSC | youtube.com | munkamenet | harmadik fél |
CONSENT | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
APISID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
__Secure-xxx | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása
A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:
Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage
Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy
Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu
Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/
Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies
A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik
A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.
Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?
A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.
Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható.
A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).
Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.
Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.
Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, enr_cxense_throrrle.
A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni
NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak
Preferenciális sütik listája: newsvote_
A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg
ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg
Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.
A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni
NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak
Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.
szóljon hozzá!