2009. október 22., 09:332009. október 22., 09:33
Történetek Magyarországról címmel jelentős magyarországi társadalmi elemzők erdélyi előadás-sorozatát szervezte meg ezekben a hetekben a csíkszeredai Magyar Főkonzulátus, valamint a Magyar Köztársaság sepsiszentgyörgyi Kulturális Koordinációs Központja.
Kéri László és Stumpf István után Lengyel László közgazdász-politológus, a Pénzügykutató Zrt. elnök-vezérigazgatója tart előadást több erdélyi városban. Marosvásárhelyen kedden délután Nagy Miklós Kund, a Népújság főszerkesztője és Ungvári Zrínyi Imre egyetemi tanár, filozófus beszélgetett a vendéggel népes közönség előtt.
Szabó Béla főkonzul bevezetőjében jelezte: Lengyel László látogatásáról azt is tudni kell, hogy a százötven évvel ezelőtt született nagy mesemondónk, Benedek Elek dédunokája. Erdélyi körútja során a Benedek-emlékhelyeket is felkeresi. Lengyel László kijelentette, hogy Erdélyben itthon van, hiszen gyerekkorában a nyarakat Kisbaconban és Kolozsváron töltötte.
A közgazdász-politológus a tőle megszokott éleslátással, oldott stílusban vont párhuzamot a romániai és a magyarországi politikai-gazdasági helyzet között. Messziről, az 1960-as évektől indított. Szinte matematikai pontossággal vezette le azt a folyamatot, amelynek eredményeként a magyarországi lakosok, a „homo kadaricusok” zöme elégedetlen a mai anyaországi állapotokkal.
„Az 1960-as évektől kezdve a magyarországiak anyagilag egyre konszolidáltabb állapotba, viszonylagos jólétbe kerültek. Volt egy kis házuk vagy lakótelepi lakásuk, kiskertjük, esetleg kis nyaralójuk, Trabantjuk” – részletezte az előadó. Mint mondta, a rendszerváltás után körülbelül egymillióan váltak munkanélkülivé, mert megszűnt a keleti piac, és a nyugatiaknak sem kellett már a gyenge minőségű magyar termékek zöme.
Romániában egészen más volt a helyzet, hiszen a létért folyó küzdelemnél, a hajnali sorbaállásoknál mégiscsak könnyebb lett a megélhetés, s bár a kialakult társadalom nem felel meg az elvárásoknak, mégis kisebb mértékű a csalódottság. Lengyel László szerint Magyarországon a rendszerváltás utáni első években kozmikus gyorsasággal kialakult a jogállam, létrejöttek annak pillérei: a parlament, a független Számvevőszék, a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a pártsemleges közszolgálati rádió, televízió.
Később azonban ezek függetlenségét fokozatosan megnyirbálták, egyes intézményekét meg is szüntették: megroppant a rendszer. Romániában viszont húsz év alatt sem épült még ki a jogállam, vélte az előadó. A magyarországi társadalomnak a határon túl élő magyar közösségekhez való viszonyát sommásan így jellemezte: „a budapesti a szívére veszi a határon túli magyarok gondjait, de a vállára nem”.
A gazdasági helyzetről szólva az előadó kijelentette: a világválság után minden átrendeződik majd térségünkben. Úgy vélte, nincs esélye a regionalizálódásnak, az autonóm térségek, közösségek megerősödésének. „A válság nem kedvez az autonómiának, inkább állami centralizálási folyamatoknak leszünk majd tanúi” – jósolta Lengyel László.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Látogatottsági adatok