Leégett Nagyvárad egyik ékessége – rövidzárlatra gyanakodnak, gyűjtést indítanak a palota megmentéséért

Annak viszont már nem tudták elejét venni, hogy a műemlék ingatlanban jelentős kár keletkezzék. A katasztrófavédelem közlése szerint a lángok 1300 négyzetméteren pusztítottak, és teljesen kiégett az épület tetőtere, valamint felső szintje. Összeomlott az ingatlan egyik tornya is. Személyi sérülés nem történt, az ingatlanban csupán egy pap lakott feleségével és két gyermekével, de senkinek sem esett baja.

A tetőzet abban az időszakban gyulladt ki, amikor a tér a legzsúfoltabb, a téren található vendéglátóipari egységek teraszai ilyenkor rendszerint megtelnek, és sétáló, fényképezkedő turistáktól hemzseg a környék. A tömeg most a katasztrófa képeit örökíthette meg, többen élőben közvetítették az egyik közösségi oldalon a tűzoltók beavatkozását.

A tömegben megjelent Virgil Bercea görögkatolikus püspök is, aki szinte sokkos állapotban nézte a lángokat, és azt mondta: az éppen belső felújítás alatt álló épületben nem volt olyan áramforrás, amely tüzet okozhatott volna, ezért úgy vélekedett, hogy szándékos gyújtogatás történhetett.

Ezt a téren szintén jelen levő Mircea Mălan alpolgármester úgy kommentálta: döbbenetes lenne, ha az ország legbiztonságosabb városának számító Nagyváradon ilyesmi történt volna.

Egy, a közelben lakó polgár azt is elmondta, hogy nem sokkal a tűzeset előtt a Pável utcában – erre néz az épület mellékhomlokzata – egy lámpaoszlop tövében kigyulladt egy kábel. Bár ő is, illetve az ott járőröző önkormányzati rendészek is értesítették a tűzoltókat, azok nem szálltak ki, a tüzet végül az eső oltotta el.

Erre reagálva Alexandru Csilik elmondta: az ilyen esetekben a tűzoltók értesítik a villamos műveket, és ez most is így történt, az áramszolgáltató munkatársai azonban nem észleltek rendellenességet.

A tűzvész okainak kiderítésére szakértői bizottság alakult a rendőrség és a tűzoltók képviselőinek részvételével. A tűz miatt a gázművek leállította a gázszolgáltatást a környéken, és a villamosközlekedést is le kellett állítani. A közelben több tűzcsap sem működött megfelelően, ezért a tűzoltók a síneken keresztül fektették le a tömlőket, hogy a közelben folyó Sebes-Körösből nyerjenek vizet az oltáshoz.

Rövidzárlat történhetett?

Ioan Mihaiu prefektus vasárnap közölte: a tűzoltóknak – szemben az oltást végignéző polgárok és a püspökség munkatársai vádjaival – nincs mit felróni, nem érkeztek késve, és az oltás is szakszerűen zajlott, nem halogatták az épületbe való behatolást. Egyben azt állította: az, hogy három tűzcsapban sem volt megfelelő a víznyomás, nem hátráltatta az oltási munkálatokat, mivel a tűzoltók kérésére a vízművek nem sokkal később biztosították a szükséges nyomást.

A tűz lehetséges okait firtató kérdésre ő is a rövidzárlat lehetőségét vetette fel, de egyelőre még zajlik a vizsgálat. Azt is elmondta, hogy az épületet nem biztosították be, és tűzrendészeti engedéllyel sem rendelkezett, de erre az éppen zajló felújítási munkálatok miatt nem is volt szükség.

A lángokat ugyan sikerült éjfél után eloltani, de vasárnap délelőtt fél tizenegykor az épület tetőterének egy része még füstölgött, a parazsat egy esetkocsi kosarából, a magasból oltották éppen a tűzoltók.

Támogat és gyűjtést szervez az önkormányzat

Az önkormányzat egyébként már vasárnapra virradóra közölte: a görögkatolikus püspökséggel közösen gyűjtést indít az épület restaurálásának finanszírozására. Ilie Bolojan polgármester emellett közösségi oldalán jelentette be, hogy

A tűzvész idején éppen Nagyváradon tartózkodott Alexandru Pugna, a művelődési minisztérium államtitkára, aki vasárnap ígéretet tett arra, hogy a tárca a Műemlékek Országos Intézetén (INP) keresztül támogatást nyújt a palota felújításához, ehhez a püspökségnek szakértők által kidolgozott tervdokumentáción alapuló támogatási kérvényt kell benyújtania.

Pásztor Sándor, a Bihar megyei önkormányzat elnöke vasárnap délután közölte: az intézmény részt vállal valamennyi adománygyűjtési akcióban, és saját eszközeivel, az alárendelt intézmények bevonásával segíti a kiemelt jelentőségű műemlék épület helyreállítását.

A barokk és rokokó stílusjegyeit ötvöző új görögkatolikus püspöki palotát ifj. Rimanóczy Kálmán tervei alapján kezdték el építeni 1903-ban, és 1905-re készült el. Helyén a korábbi püspöki palota állt, amelynek jelentős elemeit az új épület is megőrizte. 1948-ban elkobozták, és a Népművészeti Iskolát helyezték el a falai között. Később a megyei könyvtár is itt kapott helyet. 1989 után az épület visszakerült jogos tulajdonosához, amely példásan restauráltatta.