Zavartalanul folytatódhat Nagyváradon az egykori Emília-malom bontása, a századvégi ipari létesítmény sürgősségi eljárásban történő műemlékké nyilvánítására múlt héten leadott indítványt ugyanis elutasította a Bihar Megyei Művelődési Igazgatóság.
2014. február 24., 19:162014. február 24., 19:16
A kérvényt megfogalmazó Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt megyei elnöke, mint ismert, már eleve nem fűzött túl sok reményt a pozitív elbíráláshoz, de mint mondta: utolsó jogi kapaszkodóként meg kellett próbálnia.
„Nem lepett meg a döntés, szerintem ez politikai lépés volt, nem akartak a szociáldemokrata tulajdonos érdekei ellen határozni” – magyarázta hétfőn a néppárti vezető, aki három évvel ezelőtt rendőrségi feljelentést is tett a megyei tanácsos Ovidiu Copil ellen, amiért az engedély nélkül kezdte meg az 1884-85-ben épült gőzmalom bontását. Mint arra Csomortányi már korábban rámutatott, a kialakult helyzetben érintett intézmények folyamatosan hárítják a felelősséget.
Akárcsak korábban a műemlékvédő alapítvány és az építészeti igazgatóság, úgy most a művelődési hatóság is az épület romos állapotával indokolta a sürgősségi eljárás megtagadását. Az igazgató, Lucian Silaghi aláírásával ellátott válaszlevél az elmúlt évek eseményeit kronológiai sorrendbe szedve próbálta ismét megmagyarázni az ellentmondásos ügyet, rámutatva arra is, hogy amikor Copil 1999-ben megvette a helyi önkormányzatból semmilyen kötelezettséget nem vállalt az ipari épület jövőjére vonatkozóan.
Az igazgatóság álláspontja szerint a volt gőzmalom jelenlegi állapotában történő műemlékké nyilvánítása csupán a tulajdonos folyamatos bírságolásához vezetne, és lévén, hogy annak nincs pénzügyi lehetősége a renoválásra, az ingatlan pár éven belül balesetveszélyessé válna. Arra sem lehetne kötelezni, hogy akarata ellenére uniós pénzekre pályázzon a felújításhoz, mint ahogyan az sem reális elképzelés, hogy az önkormányzat közösségi célra kisajátítsa a létesítményt, mutatnak rá.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
A Vox Juventutis egyike volt a rendszerváltás utáni első magyar kulturális kezdeményezéseknek, működésének tíz esztendeje alatt Erdély-szerte és Magyarországon is hírnevet szerzett.
A vallás- és szólásszabadság védelmében kiállt Osztie Zoltán magyarországi katolikus pap mellett Tőkés László volt református püspök.
Az elkövetkező két hétben országszerte általában meleg marad az idő, bár lesznek átmeneti lehűlések és helyenként eső, derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn közzétett, október 5. és 18. között időszakra vonatkozó előre jelzéséből.
Elhunyt 97 éves korában a kolozsvári Mureșanné Kertész Judit Mirjám egyetemi tanár, aki túlélte a holokauszt erőltetett menetét és a pesti gettót.
Több szurkoló szülő is verekedésbe keveredett a lelátón egy junior bajnokságbeli kézilabdameccsen Temesváron.
Két ember sérült meg szerdán a Hargita megyei Gyergyóalfalu községben, miután az autó, amelyben utaztak, lesodródott az útról – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!