Gyakori volt a temetés. A halálozások számát tekintve a 2021-es év abszolút negatív rekordot jelentett Romániában
Fotó: Jakab Mónika
Miközben a születések számában nem volt látványos változás az elmúlt három évben, az elhalálozások száma érzékelhetően megugrott a koronavírus-világjárvány begyűrűzése óta Erdélyben. A járvány terjedésének megállítása érdekében bevezetett korlátozások pedig a házasulandók kedvét szegték, a korábbinál jóval kevesebben mondták ki a boldogító igent.
2022. március 11., 19:162022. március 11., 19:16
A 2020-as évhez viszonyítva 12 százalékkal, a koronavírus-járvány előtti utolsó „békeévhez”, 2019-hez viszonyítva pedig 28,8 százalékkal emelkedett tavaly az elhalálozások száma Erdélyben – derül ki az Erdélystat friss adatsoraiból. Az erdélyi statisztikai szolgálat közleménye aláhúzza:
Ezen adatok arra utalnak, hogy a járvány közvetett hatása a lakosság egészségi állapotára és a halálozások alakulására akár nagyobb mértékű lehet, mint a Covid–19 betegségre visszavezethető halálozás (2021-ben 43 ezer covid-áldozat volt Romániában) – állapították meg az elemzés készítői.
Az éves összhalálozás közel negyedét ez utóbbi két hónapban regisztrálták.
A 2021. évi előzetes adatok szerint a Székelyföldön 8077 halálesetet jelentettek, ez 27,8 százalékos növekmény 2019 és 13,8 százalékos a 2020-as év hasonló időszakához viszonyítva.
Közép-Erdélyben a halálozások száma 19 439, vagyis 1949 személlyel többen haltak meg 2021-ben, így a halálozások 11,1 százalékkal növekedtek az előző évhez viszonyítva. A Partiumban 18 856 halálozás történt 2021-ben, ami nagyságrendileg hasonló, 11,5 százalékos növekményt jelent. A halálozásokat tekintve a jelentős arányban magyarlakta régiókat vizsgálva hasonló trendek figyelhetők meg, mint Erdély egészében.
Eközben tavaly Romániában 179 854 gyerek jött a világra, ami 1730 fővel, 1 százalékkal múlta felül a 2020-as évet, ezzel szemben 4,4 százalékos a csökkenés a 2019-es évhez viszonyítva. Az elemzők megállapítják, az élve születéseket tekintve kisebbnek tűnnek a változások, mint a halálozásoknál.
Székelyföldön 4963 születést anyakönyveztek 2021-ben, ez az előző évi előzetes adatokhoz képest 1,5 százalékos – tehát nemcsak az erdélyi, de az országos átlagot is valamivel meghaladó – növekedést jelent a születésekben. Ugyanakkor a 2019-es születésszámokhoz viszonyítva továbbra is jelentős (6,6 százalékos) az elmaradás Székelyföldön – mutat rá az elemzés. Közép-Erdélyben 11 859 gyerek jött a világra, ami 267 gyerekkel kevesebbet jelent a 2020-as év hasonló adatközléséhez viszonyítva, így a csökkenés 2,2 százalékos. A Partiumban a születésszám 10 856 volt, amely 0,3 százalékos egy év alatti csökkenést eredményez.
Ami a házasságkötéseket illeti, tavaly országos viszonylatban 114 189 pár mondta ki a boldogító igent, amely 40,6 százalékkal múlta felül az előző évi értéket, azonban a házasságkötések száma még mindig nem érte el a járvány előtti szintet.
A házasságkötések éven belüli lefutását megvizsgálva látható, hogy míg 2020-ban a házasodási folyamatokat teljesen egyértelműen és látványosan befolyásolta a járványhelyzet, és főként az azzal járó lezárások, korlátozások, addig a 2021-es év nagyjából ismét egy, a hagyományoshoz hasonló házasságkötési mintát mutatott. A két év között az eltérés leginkább abban figyelhető meg, hogy 2021-ben a május–júniusi házassági előszezon számai még jelentősen elmaradtak a két évvel korábbitól – állapítja meg az elemzés.
A jelentős arányban magyarlakta régiók közül a házasságkötési növekmény arányában Székelyföldön volt a legmagasabb. A 2021-es évben 2550 esküvőt kötöttek Székelyföldön, ez jelentősen, 54,7 százalékkal haladta meg a 2020-as év eredményeit, és már „csupán” 6,6 százalékkal maradt el a 2019-es évtől. Közép-Erdélyben a házasságkötések száma 6 884, a növekedés mértéke 37,2 százalék volt. A Partiumban 6672 házasságot kötöttek, ez 45,8%-kal haladta meg az előző évi adatot.
Háromszor több lehetett a Covid-19-ben elhunytak száma világszerte
A hivatalosan regisztrált eseteknél háromszor több, több mint 18 millió lehet a Covid-19-ben elhunytak száma világszerte egy új kutatás szerint – számolt be róla a BBC News pénteken. A Washingtoni Egyetem kutatása 191 országban és térségben vizsgálta a valóságos globális halálozási adatokat. A halálesetek egy részét a koronavírus okozta, mások a fertőzéshez kapcsolódtak. Ennek az az oka, hogy a koronavírus-fertőzés súlyosbíthatja a már meglévő, más egészségügyi problémákat, például a szív- vagy tüdőbetegséget. Az alkalmazott mérőszámot többlethalálozásnak nevezik: azt mutatja, hogy az elmúlt években a világjárvány kitörése előtti időszakhoz viszonyítva mennyivel többen haltak meg. Ennek kiszámításához a kutatók különböző kormányzati honlapokon, a World Mortality Database, a Human Mortality Database és az Európai Statisztikai Hivatal oldalain gyűjtöttek adatokat.
A becslések szerint a többlethalálozás aránya országonként és régiónként drámai mértékben változott, de a tanulmányban kiszámított átfogó globális arány alapján minden százezer emberre 120 halálozás esett. A számítás szerint a 2020 eleje és 2021 vége közötti két évben mintegy 18,2 millió haláleset következett be a Covid-19 miatt – háromszor annyi, mint a ténylegesen regisztrált hivatalos 5,9 millió. A többlethalálozásra vonatkozó becsléseket csak a kutatás teljes időszakára számították ki, és nem hetekre vagy hónapokra, mivel a Covid-19 miatti halálozási adatok bejelentésében késések és következetlenségek vannak, amelyek drasztikusan megváltoztathatják a becsléseket – hangsúlyozzák a kutatók.
A The Lancet című folyóiratban közzétett kutatás szerint a legmagasabb arányok Latin-Amerikában, Európában és a Szaharától délre fekvő afrikai országok alacsonyabb jövedelmű országaiban voltak. De a halálozások száma néhány magas jövedelmű országban, például Olaszországban és az Egyesült Államok egyes részein is meglehetősen magas volt. A legmagasabb becsült többlethalálozási arányú öt ország között szerepelt Bolívia, Bulgária, Szváziföld, Észak-Macedónia és Lesotho. Az öt legalacsonyabb értékkel pedig Izland, Ausztrália, Szingapúr, Új-Zéland és Tajvan rendelkezett.
Haidong Wang, a tanulmány vezető szerzője, a Washingtoni Egyetem orvosi karának Egészségügyi Mérési és Értékelési Intézetében dolgozó tudós kiemelte, hogy a hatásos közegészségügyi döntéshozatal elengedhetetlen feltétele a pandémia valódi halálozási adatainak megismerése.
Több ország – köztük Svédország és Hollandia – kutatásai szerint a Covid-19 okozta a legtöbb többlethalálozást, ám jelenleg a helyszínek zömében nincs elegendő bizonyíték. További kutatások segíthetnek annak feltárásában, hogy valójában hány halálesetet okozott közvetlenül a Covid-19, és hányat okoztak a világjárvány közvetett hatásai – húzták alá a kutatók. A tudósok előrejelzése szerint a világjárványhoz kapcsolódó többlethalandóság a vakcináknak és az új kezeléseknek köszönhetően csökkenni fog. Ugyanakkor arra is figyelmeztettek, hogy a pandémiának még nincs vége, és a vírus új, veszélyes változatai is megjelenhetnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közel 130 olyan magyar emlékjelet kutatott fel a Bánságban Bodó Barna temesvári politológus, amelyek az első világháború utáni román közigazgatás beavatkozása nyomán eltűntek vagy „átalakultak”.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken figyelmeztette a Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal villamosításán és korszerűsítésén dolgozó kivitelezőket, hogy négy hónap áll rendelkezésükre a munkálatok felgyorsítására a kritikus szakaszokon.
Hatalmas munkát végzett a magyar kormány a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettel és a helyi magyar közösségekkel közösen azáltal, hogy teljesen természetes módon kapcsolódott a helyi törekvésekhez Soltész Miklós szerint.
Illegális fegyverek, lőszerek és pirotechnikai eszközök után kutattak a rendőrök három Brassó megyei ingatlanban. A házkutatások során több fegyvert, lőszert és egy körözött revolvert is találtak, egy 18 éves fiatalt pedig őrizetbe vettek.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján Erdély, a Partium és a Bánság számos településén ünnepi rendezvényekkel tisztelegnek a hősök emléke előtt. Március 15-én és az azt megelőző napokban gazdag programkínálattal várják az érdeklődőket.
Arad egyik új kertvárosi részében egyre nagyobb a feszültség: az ott lakók szerint annyira elszaporodtak az aranysakálok, hogy már félnek kiengedni gyerekeiket az utcára, éjszakánként pedig „kísérteties hangok” tartják rettegésben őket.
Kolozsváron építhetik meg az első, közpénzből létrehozott, a szenvedélybetegségek kezelését szolgáló addiktológiai központot. A polgármesteri hivatal 35 millió euróból valósítaná meg az egészségügyi beruházást.
Két személy, köztük egy hároméves kisgyermek életét vesztette egy csütörtök esti balesetben a Kolozs megyei Körösfeketetón, ahol egy teherjármű és két személyautó ütközött össze.
Ma már 29 közepes és nagytermelő dolgozik azon, hogy a ménes–magyarádi borvidék több évszázados borkultúrája ne csak fennmaradjon, hanem új lendületet kapjon – összegezte a megyei tanács az Arad-Hegyalján folyó szőlőtermesztés és bortermelés helyzetét.
Többnapos programsorozattal készülnek március 15. megünneplésére Székelyföld-szerte. Koszorúzásokkal, kulturális és közösségi programokkal idézik fel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc márciusi hőseinek emlékét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!