2012. december 06., 11:012012. december 06., 11:01
– Nyolc évig volt önkormányzati képviselő, majd azt követően Kolozsvár alpolgármestere, jól ismeri a város gondjait. Most szenátorjelöltként indul a választásokon. Melyek a kincses város azon problémái, amelyeket a törvényhozás tud orvosolni?
– Szinte életünk minden területén szükség van jogharmonizációra. Ha alpolgármesteri tapasztalatomról kérdez, akkor például a munkahelyteremtés feltételeit illetően elsősorban azt kell tisztázni, hogy mi a jogköre az önkormányzatnak, a megyei tanácsnak, illetve a központi kormányzatnak Kolozsváron. A magyar közösség életében is prioritás a munkahelyteremtés, a szociális és egészségügyi ellátás kérdése.
Ezek azok a területek, amelyek mindenkit érintenek. Számos megoldatlan feladat maradt még, amely közvetlenül érinti a magyarságot. Itt az oktatás kérdéskörére gondolok. Egész elfogadható oktatási törvényünk van, de azért van még csiszolnivaló a finanszírozási rendszeren. El kellene jutni oda, hogy a tulajdonviszonytól függetlenül a pénz „kövesse” a gyereket, akkor is, ha egy oktatási intézmény nem állami, hanem felekezeti vagy alapítványi tulajdonban van.
– A legutóbbi népszámlás során nyilvánosságra hozott adatok elég aggasztóak a kolozsvári magyarság szempontjából, mit lehet a törvényhozás eszközeivel tenni a beolvadás megakadályozásáért?
– Komoly lehetőséget látok az anyagi, lakhatási feltételek biztosítása mellett a kulturális és oktatási feltételek biztosításában. Kolozsváron meg kell teremteni azokat a feltételeket, hogy a városban valamennyi nemzetiség jól érezze magát. A nemzeti kisebbségek anyanyelv-használati jogát a jelenlegi 20 százalékos számarányhoz kötik, véleményem szerint ezt a küszöböt 10 százalékra kell csökkenteni. Meg kell teremteni ugyanakkor a kulturális intézményrendszert, amelynek keretében a magyarság aktívan tud részt venni a város közösségi életében, ennek jó példája az évről évre fejlődő Kolozsvári Magyar Napok.
– Apropó magyar napok. Az EMNP Gergely Balázst indítja az ön választási körzetében, akivel 3 éve még közösen jelentették be az első Kolozsvári Magyar Napok megrendezését. Nem lett volna jobb, ha a két szervezet közös jelöltet indít?
– Most már túl késő erről beszélni, az önkormányzati választásokon már megméretkeztünk, és látjuk az eredményeket. Vannak olyan területek, ahol továbbra is együtt fogunk működni. Ilyen a Kolozsvári Magyar Napok. Nem versenyezni akarunk, hanem azt a célt tűztük magunk elé, hogy megszólítsuk a kolozsvári magyarság 62 százalékát, akik nem mentek el az önkormányzati választásokon voksolni. Ezen szeretnénk változtatni.
– Mit vár a választási eredményektől, miben bízik?
– Abban bízom, hogy a kolozsvári magyarság meg tudja mutatni az erejét. Remélem, az 50–54 ezres magyar közösség – amelynek tagjai közül mindössze 49 ezren vallották be nemzetiségüket a 2011-es népszámláláson – december 9-én megmutatja, mire képes. Közösségünk számára ez az alkalom amolyan objektív népszámlálás: a voks napja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Látogatottsági adatok