László Attila: „közösségünknek is prioritás a munkahelyteremtés”

– Nyolc évig volt önkormányzati képviselő, majd azt követően Kolozsvár alpolgármestere, jól ismeri a város gondjait. Most szenátorjelöltként indul a választásokon. Melyek a kincses város azon problémái, amelyeket a törvényhozás tud orvosolni?

– Szinte életünk minden területén szükség van jogharmonizációra. Ha  alpolgármesteri tapasztalatomról kérdez, akkor például a munkahelyteremtés feltételeit illetően elsősorban azt kell tisztázni, hogy mi a jogköre az önkormányzatnak, a megyei tanácsnak, illetve a központi kormányzatnak Kolozsváron. A magyar közösség életében is prioritás a munkahelyteremtés, a szociális és egészségügyi ellátás kérdése.

Ezek azok a területek, amelyek mindenkit érintenek. Számos megoldatlan feladat maradt még, amely közvetlenül érinti a magyarságot. Itt az oktatás kérdéskörére gondolok. Egész elfogadható oktatási törvényünk van, de azért van még csiszolnivaló a finanszírozási rendszeren. El kellene jutni oda, hogy a tulajdonviszonytól függetlenül a  pénz „kövesse” a gyereket,  akkor is, ha egy oktatási  intézmény nem állami, hanem felekezeti vagy alapítványi tulajdonban van.

– A legutóbbi népszámlás során nyilvánosságra hozott adatok elég aggasztóak a kolozsvári magyarság szempontjából, mit lehet a törvényhozás eszközeivel tenni a beolvadás megakadályozásáért?

– Komoly lehetőséget látok az anyagi, lakhatási feltételek biztosítása mellett a kulturális és oktatási feltételek biztosításában. Kolozsváron  meg kell  teremteni azokat a feltételeket, hogy a városban valamennyi nemzetiség jól érezze magát. A nemzeti kisebbségek  anyanyelv-használati jogát a jelenlegi 20 százalékos számarányhoz kötik, véleményem szerint ezt a küszöböt 10 százalékra kell csökkenteni. Meg kell teremteni ugyanakkor a kulturális intézményrendszert, amelynek keretében a magyarság aktívan tud részt venni a város közösségi életében, ennek jó példája az évről évre fejlődő Kolozsvári Magyar Napok.

– Apropó magyar napok. Az EMNP Gergely Balázst indítja az ön választási körzetében, akivel 3 éve még közösen jelentették be az első Kolozsvári Magyar Napok megrendezését. Nem lett volna jobb, ha a két szervezet közös jelöltet indít?

– Most már túl késő erről beszélni, az önkormányzati választásokon már megméretkeztünk, és látjuk az eredményeket. Vannak olyan területek, ahol továbbra is együtt fogunk működni. Ilyen a Kolozsvári Magyar Napok. Nem versenyezni akarunk, hanem azt a célt tűztük magunk elé, hogy megszólítsuk a kolozsvári magyarság 62 százalékát, akik nem mentek el az önkormányzati választásokon voksolni. Ezen szeretnénk változtatni.

– Mit vár a választási eredményektől, miben bízik?

– Abban bízom, hogy a kolozsvári magyarság meg tudja mutatni az erejét. Remélem, az 50–54 ezres magyar közösség – amelynek tagjai közül mindössze 49 ezren vallották be nemzetiségüket a 2011-es népszámláláson – december 9-én megmutatja, mire képes. Közösségünk számára ez az alkalom amolyan objektív népszámlálás: a voks napja.