Vasárnap, szeptember 28-án az evangélikus templomban lesz ünnepi istentisztelet
Fotó: Wikipédia/Apáca
Háromnapos konferenciával és kulturális programmal emlékeznek szeptember 26. és 28. között a 400 éve született Apáczai Csere Jánosra szülőfalujában, a Brassó megyei Apácán.
2025. szeptember 18., 15:022025. szeptember 18., 15:02
A rendezvény célja, hogy méltó módon emlékezzenek meg a tudós-pedagógus életéről, munkásságáról és szellemi örökségéről születésének 400. évfordulója alkalmából – közölték az MTI-vel a szervezők.
A három nap során tudományos előadások hangzanak el Apáczai életéről és munkásságáról, kerekasztal-beszélgetések, kulturális és közösségi programok zajlanak. A program keretében a tudós nevét viselő intézmények is bemutatkoznak.
a helyi művelődési házban. A házigazda Simonné Nagy Ilona evangélikus lelkész köszöntője és Aáry-Tamás Lajos oktatási biztos, a rendezvény fővédnöke nyitóbeszéde után a többi között a helyi Apáczai Csere János iskola diákjai lépnek fel.
Szeptember 27-én, szombaton Burus-Siklódi Botond, a Románia Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke mond köszöntőt az Apáczai Tanév Kárpát-medencei megnyitója alkalmából, ezt követi az Apáczai intézmények bemutatása, bemutatkozása.
Délután Ősz Előd Sándor, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem egyháztörténeti tanszékének adjunktusa tart előadást Apáczai könyvei és művei címmel, és az Apáczai leporello pályázatra érkezett munkák értékelése, díjazása zajlik Vetró B. Sebestyén András képzőművész részvételével. Ezt követi az Apáczai-sarok, múzeum, tanösvény és oktatóközpont bemutatása, megtekintése. Este többek között Tódor Imre, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem egyetemi adjunktusa tart előadást Apáczai szellemi hagyatékáról.
A megemlékezés záró momentumaként megkoszorúzzák Apáczai Csere János szobrát
Fotó: Hagyományok Háza
Apáczai Csere János tudós-pedagógus, a magyar nevelésügy és anyanyelvi tudományos ismeretterjesztés előfutára, a Magyar Encyclopaedia, az első magyar nyelvű tudás- és ismerettár szerzője 1625. június 10-én született Apácán. Csere János néven látta meg a napvilágot egy kisnemesi szabad székely családban. A később felvett Apáczai előneve szülőfalujára utal.
Az apácai elemi iskolában tanult, majd a kolozsvári, később a gyulafehérvári református kollégiumban filozófiai és teológiai stúdiumokat folytatott. Külföldi tanulmányait ösztöndíjjal Hollandiában folytatta. A gondolkodás szabadságával is itt találkozott, és a csillagászattól a keleti nyelvek tanulmányozásáig mindenre lehetősége nyílott.
Számos nyelvet elsajátított: a görögön, latinon, héberen, francián, angolon és hollandon kívül hat keleti nyelvet is megtanult. 1651-ben a harderwijki egyetemen doktori címet szerzett. Ugyanebben az évben megnősült, felesége, Aletta van der Maet, Utrecht egyik előkelő családjának leánya volt.
1653-ban családjával visszatért Gyulafehérvárra, ahol a kollégium poétikai osztályának rektora lett. Egy évvel később Utrechtben kiadták fő művét, a 412 oldalas, 11 részből álló Magyar Encyclopaediát, amelynek az volt a célja, hogy magyar nyelven, iskolai használatra összefoglalja korának teljes tudományosságát.
Művét a kortársak nem méltatták, s Apáczainak az oktatás minőségének javítását célzó reformtervei (többek között az alapfokú iskolahálózat kiépítése, nemzeti nyelven zajló oktatás) is süket fülekre találtak. Nézetei miatt összetűzésbe került a puritanizmus elterjedésétől tartó II. Rákóczi György fejedelemmel, aki megfosztotta a gyulafehérvári katedrától, de Lorántffy Zsuzsanna, a fejedelem anyja közbenjárásának köszönhetően rábízta a kolozsvári iskola vezetését.
Itt 1656 novemberében tartott székfoglalójában felvázolta egy korszerű erdélyi iskolaszervezet körvonalait, az erdélyi egyetem alapításának tervét. A kollégium közbenjárásának köszönhette Lorántffy Zsuzsanna református alapítványát, és hogy tíz szegény tanuló fejedelmi támogatással ingyen tanulhatott.
Apáczai 1659. december 31-én, 34 évesen meghalt, felesége és gyermeke nem sokkal élte túl. Síremléke a kolozsvári Házsongárdi temetőben található.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
A Vox Juventutis egyike volt a rendszerváltás utáni első magyar kulturális kezdeményezéseknek, működésének tíz esztendeje alatt Erdély-szerte és Magyarországon is hírnevet szerzett.
A vallás- és szólásszabadság védelmében kiállt Osztie Zoltán magyarországi katolikus pap mellett Tőkés László volt református püspök.
Az elkövetkező két hétben országszerte általában meleg marad az idő, bár lesznek átmeneti lehűlések és helyenként eső, derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn közzétett, október 5. és 18. között időszakra vonatkozó előre jelzéséből.
Elhunyt 97 éves korában a kolozsvári Mureșanné Kertész Judit Mirjám egyetemi tanár, aki túlélte a holokauszt erőltetett menetét és a pesti gettót.
Több szurkoló szülő is verekedésbe keveredett a lelátón egy junior bajnokságbeli kézilabdameccsen Temesváron.
Két ember sérült meg szerdán a Hargita megyei Gyergyóalfalu községben, miután az autó, amelyben utaztak, lesodródott az útról – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!