Kulturális programmal, konferenciával emlékeznek a 400 éve született Apáczai Csere Jánosra szülőfalujában

a helyi művelődési házban. A házigazda Simonné Nagy Ilona evangélikus lelkész köszöntője és Aáry-Tamás Lajos oktatási biztos, a rendezvény fővédnöke nyitóbeszéde után a többi között a helyi Apáczai Csere János iskola diákjai lépnek fel.

Szeptember 27-én, szombaton Burus-Siklódi Botond, a Románia Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke mond köszöntőt az Apáczai Tanév Kárpát-medencei megnyitója alkalmából, ezt követi az Apáczai intézmények bemutatása, bemutatkozása.

Délután Ősz Előd Sándor, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem egyháztörténeti tanszékének adjunktusa tart előadást Apáczai könyvei és művei címmel, és az Apáczai leporello pályázatra érkezett munkák értékelése, díjazása zajlik Vetró B. Sebestyén András képzőművész részvételével. Ezt követi az Apáczai-sarok, múzeum, tanösvény és oktatóközpont bemutatása, megtekintése. Este többek között Tódor Imre, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem egyetemi adjunktusa tart előadást Apáczai szellemi hagyatékáról.

Apáczai Csere János tudós-pedagógus, a magyar nevelésügy és anyanyelvi tudományos ismeretterjesztés előfutára, a Magyar Encyclopaedia, az első magyar nyelvű tudás- és ismerettár szerzője 1625. június 10-én született Apácán. Csere János néven látta meg a napvilágot egy kisnemesi szabad székely családban. A később felvett Apáczai előneve szülőfalujára utal.

Az apácai elemi iskolában tanult, majd a kolozsvári, később a gyulafehérvári református kollégiumban filozófiai és teológiai stúdiumokat folytatott. Külföldi tanulmányait ösztöndíjjal Hollandiában folytatta. A gondolkodás szabadságával is itt találkozott, és a csillagászattól a keleti nyelvek tanulmányozásáig mindenre lehetősége nyílott.

Számos nyelvet elsajátított: a görögön, latinon, héberen, francián, angolon és hollandon kívül hat keleti nyelvet is megtanult. 1651-ben a harderwijki egyetemen doktori címet szerzett. Ugyanebben az évben megnősült, felesége, Aletta van der Maet, Utrecht egyik előkelő családjának leánya volt.

1653-ban családjával visszatért Gyulafehérvárra, ahol a kollégium poétikai osztályának rektora lett. Egy évvel később Utrechtben kiadták fő művét, a 412 oldalas, 11 részből álló Magyar Encyclopaediát, amelynek az volt a célja, hogy magyar nyelven, iskolai használatra összefoglalja korának teljes tudományosságát.

Művét a kortársak nem méltatták, s Apáczainak az oktatás minőségének javítását célzó reformtervei (többek között az alapfokú iskolahálózat kiépítése, nemzeti nyelven zajló oktatás) is süket fülekre találtak. Nézetei miatt összetűzésbe került a puritanizmus elterjedésétől tartó II. Rákóczi György fejedelemmel, aki megfosztotta a gyulafehérvári katedrától, de Lorántffy Zsuzsanna, a fejedelem anyja közbenjárásának köszönhetően rábízta a kolozsvári iskola vezetését.

Itt 1656 novemberében tartott székfoglalójában felvázolta egy korszerű erdélyi iskolaszervezet körvonalait, az erdélyi egyetem alapításának tervét. A kollégium közbenjárásának köszönhette Lorántffy Zsuzsanna református alapítványát, és hogy tíz szegény tanuló fejedelmi támogatással ingyen tanulhatott.

Apáczai 1659. december 31-én, 34 évesen meghalt, felesége és gyermeke nem sokkal élte túl. Síremléke a kolozsvári Házsongárdi temetőben található.