
2012. december 12., 09:182012. december 12., 09:18
Lapunk érdeklődésére Thoroczkay Sándor történész kifejtette: egy történelmi megyének illendő lenne, ha történelmi címere volna, ezért azt látná legszívesebben, ha a régi történelmi Szatmár megye jelképét használnák ismét, helyenként hozzáigazítva a jelen állapotokhoz. Elfogadhatónak nevezte ugyanakkor a megyei önkormányzat javaslatait is.
Mint elmondta, az igazság istennőjéhez hasonló, vak, egyik kezében mérleget, másikban kardot tartó nőalakot ábrázoló verziót nem tartja megfelelőnek, véleménye szerint ez inkább egy törvényszék jelképe lehetne, nem egy megyéé. A másik két változat mindössze annyiban különbözik egymástól, hogy egyiken egészalakos szarvas, míg a másikon mindössze szarvasfej van – ezek közül Thoroczkay Sándor az egészalakosat ítélte megfelelőbbnek, mivel ez világosabb utalás a térség vadállományára, mint a másik, mely inkább trófeát mintáz, mint élő állatot. A megye mezőgazdaságát jelképező szőlőfürtöt, a búzakalászokat és az almafa szerepeltetését helyénvalónak találta, kifogásolta ugyanakkor a hajdani erdődi vár bástyájának szerepeltetését.
Elmondta, a történelmi múltra való utalást szükségesnek tartja, azonban úgy véli, helyénvalóbb lett volna a régi szatmári várat feltüntetni, és azt is stilizálva, hogy érthetőek legyenek alatta a térség többi erődítményei is. Hozzátette: az erdődi vár egyrészt nem játszott komoly szerepet Szatmár vármegye történelmében, másrészt pedig a most látható bástya már nem az eredeti. Hiányolta ugyanakkor a megye altalajkincseire való utalást.
A történészek által említett hajdani, kilencosztatú vármegyecímert egyébként egy heraldikai remekműnek tartják – felső sorában a rák és a kecsege a lecsapolás előtti állapotok gazdag vízi élővilágára utalt, míg középen egy stilizált bástya volt látható. Középső sorában hétszer vágott mező fejezte ki a Szamos, Túr, Kraszna és Tisza folyók helyi jelentőségét. Középen a Kaplony nemzetség jelképe, a Károlyi család címere állt, míg a jobb szélen egy búzakalász ábrázolta a termékeny síkságot. A címer alsó sorában szőlőfürt jelképezte a bortermő vidékeket, mellette szarvas, valamint makk utalt a vármegye gazdag erdővilágára. Ez a címer egészen 1919-ig volt használatban.
Megszökött egy külső munkavégzésre beosztott fogvatartott szerda délután egy nagybányai építkezésről – közölte a nagybányai börtön szóvivője, Borgyos Norbert.
Áldozataikat gyakorlatilag rabszolgasorban tartó személyekre csaptak le a hatóságok Kovászna megyében.
Háromnapos eseménysorozattal ünnepli Nagyvárad az államalapítás és az új kenyér ünnepét: augusztus 20–22. között Magyar Kulturális Napok várják a közönséget a város több helyszínén. Idén a korábbi években megszokottnál is gazdagabb a programkínálat.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.