2012. december 12., 09:182012. december 12., 09:18
Lapunk érdeklődésére Thoroczkay Sándor történész kifejtette: egy történelmi megyének illendő lenne, ha történelmi címere volna, ezért azt látná legszívesebben, ha a régi történelmi Szatmár megye jelképét használnák ismét, helyenként hozzáigazítva a jelen állapotokhoz. Elfogadhatónak nevezte ugyanakkor a megyei önkormányzat javaslatait is.
Mint elmondta, az igazság istennőjéhez hasonló, vak, egyik kezében mérleget, másikban kardot tartó nőalakot ábrázoló verziót nem tartja megfelelőnek, véleménye szerint ez inkább egy törvényszék jelképe lehetne, nem egy megyéé. A másik két változat mindössze annyiban különbözik egymástól, hogy egyiken egészalakos szarvas, míg a másikon mindössze szarvasfej van – ezek közül Thoroczkay Sándor az egészalakosat ítélte megfelelőbbnek, mivel ez világosabb utalás a térség vadállományára, mint a másik, mely inkább trófeát mintáz, mint élő állatot. A megye mezőgazdaságát jelképező szőlőfürtöt, a búzakalászokat és az almafa szerepeltetését helyénvalónak találta, kifogásolta ugyanakkor a hajdani erdődi vár bástyájának szerepeltetését.
Elmondta, a történelmi múltra való utalást szükségesnek tartja, azonban úgy véli, helyénvalóbb lett volna a régi szatmári várat feltüntetni, és azt is stilizálva, hogy érthetőek legyenek alatta a térség többi erődítményei is. Hozzátette: az erdődi vár egyrészt nem játszott komoly szerepet Szatmár vármegye történelmében, másrészt pedig a most látható bástya már nem az eredeti. Hiányolta ugyanakkor a megye altalajkincseire való utalást.
A történészek által említett hajdani, kilencosztatú vármegyecímert egyébként egy heraldikai remekműnek tartják – felső sorában a rák és a kecsege a lecsapolás előtti állapotok gazdag vízi élővilágára utalt, míg középen egy stilizált bástya volt látható. Középső sorában hétszer vágott mező fejezte ki a Szamos, Túr, Kraszna és Tisza folyók helyi jelentőségét. Középen a Kaplony nemzetség jelképe, a Károlyi család címere állt, míg a jobb szélen egy búzakalász ábrázolta a termékeny síkságot. A címer alsó sorában szőlőfürt jelképezte a bortermő vidékeket, mellette szarvas, valamint makk utalt a vármegye gazdag erdővilágára. Ez a címer egészen 1919-ig volt használatban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Látogatottsági adatok