HIRDETÉS

Kövér László Gyergyószentmiklóson a székely és az örménymagyar lelkület találkozásáról

MTI 2017. szeptember 10., 14:24 utolsó módosítás: 2017. szeptember 10., 19:50

Minél nagyobb a jövő felől érkező veszély, annál erősebben kell a múltunk, hagyományaink, hitünk által kínált kapaszkodókba fogódznunk – hangsúlyozta Kövér László, az Országgyűlés elnöke vasárnap Gyergyószentmiklóson az Ákontz-Kövér István szerzetes, mechitarista főapát, érsek születése helyén állított emléktábla avatásán.

Fotó: Balázs Katalin

Az 1740 és 1823 között élt Ákontz-Kövér Istvánt az örmény kultúra és tudomány kiemelkedő alakjaként tartják számon.

Emléktábláját az örmények gyergyószentmiklósi megtelepedésének 380. évfordulója alkalmából tartott Nemzetközi Örmény Diaszpóra Fesztivál keretében avatták fel.

HIRDETÉS

Kövér László kifejtette: a 21. században nemcsak a magyarokat, székelyeket és az erdélyi magyarörményeket, hanem a románokat és „Európa minden, az életbe keresztény gyökerekkel kapaszkodó nemzetét veszély fenyegeti”.

A hit, a kultúra és az azonosságtudat feladását politikai nyomásgyakorlással, a pénz és a tömegmanipuláció kifinomult eszközeivel akarják ránk kényszeríteni azok, akik „uralmuk alá akarnak hajtani bennünket” – mondta.

Az Országgyűlés elnöke azt kívánta a több száz fős hallgatóságának, hogy Ákontz-Kövér István példája erősítse meg annak bizonyosságában, hogy Európában és Erdélyben egyaránt „a hűség mindig diadalmaskodik a hűtlenség felett, miként az igazság a hamisság felett, a hit a hitetlenség felett, a valahova tartozás a gyökértelenség felett”.

Kövér László szerint Gyergyószentmiklós egy nagy európai találkozás helye: csaknem négyszáz évvel ezelőtt itt „a földrajzilag legnyugatabbra került keleti lelkületű nép, a székelymagyarok a legkeletebbre került nyugati lelkületű néppel, az örményekkel” találkozott.

Szerinte az örmények lelki, szellemi és anyagi erőt adtak Erdélynek, a székely közösségnek, és erőt is kaptak tőlük történelmi tragédiák túléléséhez, amelyek a magyarságot és az örménységet egyaránt létükben veszélyeztették a 20. században. „Ez az életerő lüktet ma is Gyergyószentmiklóson a székely és a magyarörmény közösségben” – mondta.

Ákontz-Kövér István életútját Kövér László, Puskás Attila, az Erdélyi Magyarörmények Szövetségének elnöke, Hamlet Gasparian, az Örmény Köztársaság bukaresti nagykövete és Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere is felidézte beszédében.

A székelyföldi születésű örmény férfi fiatal papként ahhoz a szerzetesrendhez csatlakozott, amelyet Szebasztei Mechitár az örmény kultúra megóvására alakított a 18. század elején. A muszlimok csapásai elől Velencébe menekült mechitarista rend 1715-ben egy korábban lepratelepnek használt kis szigetet kapott menedékként.

Ákontz-Kövér István harmincévesen tanulta meg az ősi örmény nyelvet, a haicanismust, megalapozta az örmény irodalom megújulását,

elősegítette az örmény nyelv pallérozását, lefordította a szentírást örmény nyelvre, tizenegy kötetes földrajztudományi művet alkotott, három év munkájával latin-örmény szótárt szerkesztett, és megírta az erdélyi örménység történetét is.

Az ő érdeme volt a római és a konstantinápolyi mechitarista szerzetesházak megnyitása, valamint az erdélyi Erzsébetváros örmény katolikus gimnáziumának létrehozása is. Ákonz-Kövér Istvánnak köszönhető, hogy Napóleon nem záratta be a mechitaristák rendházát a velencei Szent Lázár szigetén. Ez az intézmény volt az alapja az első Örmény Akadémiának.

Nagy Zoltán polgármester elismerte, Ákontz-Kövér István neve eddig Gyergyószentmiklóson is alig volt ismert, és az emléktábla a város e nagy szülöttének megismertetését szolgálja.

Az emléktáblát Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, a romániai örmény katolikusok kormányzója szentelte fel.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS