
Erkölcsi jóvátételnek nevezte a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma a kovásznai Benedek Géza Szív- és Érrendszeri Rehabilitációs Kórház átnevezésére vonatkozó minisztériumi rendeletet.
2015. április 15., 19:192015. április 15., 19:19
A magyarellenességéről ismert, Ioan Lăcătuşu vezette civil szervezet közleményében azzal érvel, hogy államosítás előtt a vajnafalvi románok tulajdonát képezte a terület, melyre a szívkórház épült, az intézményhez tartozó egyik épületet is román tulajdonosoktól kobozták el, az első gyógyfürdő igazgatója pedig Zaharia Ungureanu vajnafalvi román ember volt.
Mint ismeretes, a fürdővárosban bejegyzett Iustinian Teculescu Kulturális-Keresztyén Egyesület kezdeményezésére Dr. Teculescu–Benedek névre keresztelte a szakminisztérium az 1960-ban Benedek Géza kardiológus főorvos által alapított, 2010-től az ő nevét viselő egészségügyi központot.
Míg a magyar elöljárók azzal érvelnek, hogy Nicolae Teculescu még csak nem is dolgozott az intézményben, Lăcătuşuék szerint ő fedezte fel, hogy az ásványvizeket és a mofettagázakat a szívbetegségek gyógyítására is lehet alkalmazni, ezért megérdemli, hogy a kórház az ő nevét is viselje.
Arra is hivatkoznak, hogy az Előpatakról Bodzafordulóra költöztetett Radu Horia izomsorvadásos betegeket kezelő kórházat néhány éve beolvasztották a kovásznai kórházba, annak részlegeként működik, tehát jogos a kovásznai és bodzafordulói románok elvárása, hogy az intézmény elnevezésében román személyiség is szerepeljen.
A románok civil szervezete úgy fogalmaz, a térségben semleges neveket kell adni, vagy mind a két közösséget képviselő személyiségről kell az intézményeket elnevezni, mert szerintük „elfogadhatatlan az elmagyarosítás”.
„A névmódosítás nem csorbítja Benedek Géza kórházalapító szakmai hírnevét, hanem helyreállítja a történelmi igazságot, és jóvátételt szolgáltat Teculescu orvosnak, akinek a munkásságáról rengeteg adat jelent meg az elmúlt években kiadott könyvekben” – fogalmaz a közlemény, hozzátéve, hogy 2010-ben a Benedek Géza névadás is erőltetett volt”, „a magyarok kihasználták, hogy akkor az RMDSZ-es Cseke Attila volt az egészségügyi miniszter”.
A minisztérium is Teculescut méltatja
Az egészségügyi minisztérium sajtóosztálya egyébként a Krónika megkeresésére levélben közölte: a 2006-os keltezésű, 95-ös számú törvény értelmében a kórház vezetősége kezdeményezheti a névmódosítást, ezt azonban a minisztérium is megteheti a helyi hatóságok beleegyezése nélkül. A válasz szerint idén a Iustinian Teculescu Kulturális-Keresztyén Egyesület kérte a névváltoztatást, hogy elismerjék Nicolae Teculescu érdemeit, akinek „úttörő szerepe volt a gyógyfürdős kezelés alkalmazásában”.
A minisztérium idézi az egyesület indoklását, miszerint az orvos 1952-ben kezdte el a mofettagázas kezeléseket kísérleti jelleggel, ezeket klinikailag bizonyított hatékonysága után kiterjesztette. 1954-ben Bukarestben is bemutatta eredményeit a fizikoterápiás és balneológiai intézetben, akkor hagyták jóvá, hogy a kovásznai kórház keretében 20 ágyas balneológiai osztályt létesítsen. A minisztérium válaszában hangsúlyozta, a javaslatot a prefektúra, valamint a minisztérium kérésére a kórház vezetősége is támogatta, ezért döntöttek a névváltoztatás mellett.
Homály a névadó körül
Ezzel egy időben Benedek Csaba, a szívkórház belgyógyász szakorvosa, az intézményalapító Benedek Géza fia lapunknak elmondta, nehezen találnak dokumentumokat Nicolae Teculescu tevékenységéről, végzettségéről.
„Az egészségügyi minisztériumnak kellene dokumentálnia a munkásságát, ám nem tudják megindokolni, hogy szakmai szempontból mivel érdemelte ki, hogy az egészségügyi intézmény az ő nevét is viselje. Amíg erre nincsenek bizonyítékok, a minisztérium érvelése csak üres beszéd – fogalmazott Benedek. – Az egészségügyi minisztérium 1959-ben, vagy 1960-ban kötelezte az orvosokat, hogy mutassák be a diplomájukat, Teculescu akkor ennek nem tudott eleget tenni, édesapám meg is rótta ezért a személyzetis hölgyet, hogy korábban miért nem kérte az oklevelét”.
Elmondta továbbá, korábban is volt egy „szóbeli alkudozás” Cristian Cimpoi kórházmenedzserrel, aki azt javasolta az orvosoknak, ha nem értenek egyet a Teculescu névvel, fogadják el a Horia Radu megnevezést.
Különben a kórházmenedzser keddre hívta össze az orvosi konzíliumot, hogy tárgyaljanak a névváltoztatás körüli nézeteltérésekről, ám az orvosok nem jelentek meg, arra hivatkozva, hogy nem tárgyalnak, amíg nem kapnak választ a minisztériumtól a tiltakozó beadványukra. Cristian Cimpoi a Háromszék napilapnak azt nyilatkozta, kizárólag a minisztériumi átiratban megfogalmazottak – multikulturalitás, történelmi szempontok, prefektúra egyetértése – alapján értett egyet a névváltoztatással.
Mint mondta, édesanyja együtt dolgozott Benedek Gézával, ismeri az orvos munkásságát, ezzel szemben Teculescuról eddig nem hallott, annyit tud róla, amit az interneten felfedezett. A háromszéki RMDSZ vezetői egyébként ma a szívkórház épülete előtt jelentik be, hogy aláírásgyűjtést kezdeményeznek a névmódosítás ellen.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
szóljon hozzá!