
2013. január 11., 06:302013. január 11., 06:30
Kolozsváron az uniós finanszírozású projektek önrészének biztosítása lesz az önkormányzat első számú prioritása 2013-ban, így többek közt a villamos sínek felújításának a befejezése, az új tömegközlekedési jegyrendszer bevezetése, és az ingyenes kerepárkölcsönző beüzemeltetése élvez elsőbbséget – jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Emil Boc, Kolozsvár polgármestere.
Az elöljáró elmondta: a múlt évi uniós támogatásokból megtakarított, mintegy 10 millió eurót is el akarják költeni, hogy pontosan mire lesz elég ez a pénz az márciusban dől el. Hozzáfűzte: idén várhatóan elkészül az új sportcsarnok, elkezdődik a Transilvania Kulturális Központ építése, és kidolgozzák Kolozsvár 2014–2020-as fejlesztési stratégiáját a soron következő uniós költségvetési ciklusra. A tervek szerint őszre 400 hellyel bővítik a bölcsődei helyek számát, valamint sor kerül a Széchenyi (Mihai Viteazul) tér és a Fellegvár felújítására is. Boc hozzáfűzte: Kolozsvár idén is megtartja valamennyi eddigi kulturális rendezvényét, illetve reményei szerint idén a kincses városban rendezik a Félsziget Fesztivált is, amelynek a sorsa január 15-én dől el.
A csíkszeredai önkormányzat tavalyi költségvetését, azaz 46 millió lejt nagyrészt beruházásokra fordította. „Ahhoz, hogy a munkálatokat ki tudjuk fizetni, javarészt az Európai Unió és kormány helyett is jót kellett állnunk. Sajnos eddig a Központi Fejlesztési Régióhoz, 5 hónappal ezelőtt benyújtott és saját költségvetésünkből kifizetett munkák elszámolásait sem kaptuk meg – panaszolta el Ráduly Róbert polgármester. – A gond az, hogy már nemcsak az államot, hanem az Uniót is hitelezzük. Számításaink szerint 2012 végén 7 millió lej volt az az összeg, amivel a város meghitelezte a sikeres pályázatok EU-s és kormányzati részeit.” Ráduly szerint nehéz úgy tervezni, hogy nem tudhatják, ezt az összeget mikor kapja meg a városháza. „Ráadásul olyan kormány került hatalomra, amely már a múltbeli kormányzásai alatt bebizonyította, hogy a Székelyföldet ellehetetlenítő gazdasági politikát folytat. Nem egy rózsás kilátás. Erre kell felkészülni” – tette hozzá az elöljáró.
Ráduly Róbert elmondta továbbá, a lakosság véleményét folyamatosan kikérték arról, hogy milyen munkákatokat tartanak fontosabbnak. „Arra kell összpontosítsunk, hogy a folyamatban lévő munkálatokat befejezzük. Az országos hisztériára reagálva adóemelésbe semmiképp sem bocsátkoznánk, mert a helyi adók és illetékek a háztartások esetében a lehető legmagasabb szinten vannak” – mondta a polgármester.
A kézdivásárhelyi önkormányzat számos tervet készített elő, ám nem tudják, mennyit sikerül ezekből megvalósítani, hiszen a kormánytól még a tavalyi pénzeket sem kapták meg – fejtette ki megkeresésünkre Bokor Tibor. Kézdivásárhely polgármestere hangsúlyozta, ígéretet kaptak arra, hogy az idei költségvetésbe bekerülnek a kézdivásárhelyi tételek is. A vargaváros idei legfontosabb tervei között a két ipari park és az inkubátorház megépítése szerepel, mind a három beruházás európai uniós pénzekből valósul meg.
Bokor Tibor hangsúlyozta, a három pályázat önrésze összesen meghaladja a 9 millió lejt, ezt valahonnan elő kell teremteni, ez az önkormányzat egyik legnagyobb idei feladata. Az egyik ipari park építése már tavasszal elkezdődhet, és a reményeik szerint őszre be is fejezik, a másik hasonló létesítmény kivitelezését a nyár folyamán kezdik el.
A vállalkozói inkubátorházat egy régi kazánház felújításával alakítják ki. Bokor Tibor elmondta, Kézdivásárhely is része a megyei projekteknek, a vízhálózat és a csatornarendszer felújítására nyert háromszéki pályázat részeként a városban két új kutat, víztisztító állomást építenek, és kicserélik a vezetékeket, ezzel jelentősen javulni fog a vezetékes víz minősége. Ugyancsak európai pénzekből épül meg a 22 millió lej értékű szennyvíztisztító állomás.
Saját költségvetésből már tavaly elkezdték néhány útszakasz korszerűsítését, ezt idén befejezik, ugyanakkor a Molnár Józsiás-iskola épületét bővítik, az Apor Péter-iskolában pedig a nyílászárókat cserélik. A polgármester elmondta, a közösségfejlesztő programokra is odafigyelnek, már tavaly ősszel eltervezte, hogy Kézdivásárhely főterét időszakosan piactérré alakítják viszsza: minden hónap második szombatján megszervezik a termékvásárt. Abban bízik, egyre több lesz a termelő és a vásárló, a felsőháromszékieket sikerül rászoktatni, hogy egyre több hagyományos terméket vásároljanak, a termelőket pedig, hogy Hargita megyei mintára egyre több saját áruval rukkoljanak elő.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.