Konglovits Éva: „a döntéseket közelebb kell hozni az emberekhez”

– A néppárt Szatmár megyei képviselőjelöltjeként a 4-es körzetben indul a téli parlamenti választásokon. Korábban az RMDSZ-ben tevékenykedett, tagja volt a városi tanácsnak. Miért döntött úgy, hogy most parlamenti mandátumért indul az EMNP színeiben?

– Önkormányzati képviselői tevékenységem során számtalanszor megbizonyosodtam arról, hogy azért nem tudnak a dolgok helyi szinten jól működni, mert a fontos döntéseket Bukarestben hozzák meg az emberek feje fölött. Mondok néhány konkrét példát. Felháborítónak tartottam azt, hogy a helyi rendőrségek megalakításakor központilag határozták meg, hogy Nagykárolyban mekkora létszámú kell hogy legyen a rendfenntartó egység, és azt is pontosan meghatározták, hogy mekkora fizetést kaphatnak az itt dolgozók.

Nem árulok el nagy titkot azzal, ha elmondom: olyan nevetségesen alacsony bért állapítottak meg, amelyből épp hogy csak tengődni lehet, megélni nem. Hiába gondoltuk viszont úgy több képviselőtársammal együtt, hogy sokkal hatékonyabb lehetne a helyi rendőrség, ha a meglévő keretből kevesebb embert fizetnénk, azoknak viszont nagyobb bért adnánk, nem lehetett beleszólásunk a dologba. Hasonló esettel szembesültünk továbbá az óvodák kapcsán is.

Hiába döntöttük el a helyi tanácsban azt, hogy ezentúl csakis napközis óvodákat hozunk létre, mivel ez felel meg leginkább az igényeknek, nem tudtuk felülírni a kormány határozatát, melyben arról döntöttek, hogy Nagykárolyban rövid programos óvodát építenek, melyben nincs sem ebédlő, sem hálóterem.

– És mi jelentene megoldást ön szerint az ilyen jellegű gondokra?

– Mindezekre a problémákra megoldást jelentene Románia föderalizálása, melynek a lényege az lenne, hogy közelebb hozzák a döntéseket az emberekhez, azaz azokhoz, akik a döntések hatásait viselik. Képviselőként ezt tekinteném fő feladatomnak. Konkrét elképzeléseim vannak az adózási rendszer átszervezésére vonatkozóan – vállalkozóként úgy érzem, jobban látom az utóbbi években központilag tönkretett kis- és középvállalatok problémáit, mint azok, akik évek óta kizárólag politizálásból élnek. Igen fontosnak tartom továbbá az államosított javak természetbeni visszaszolgáltatásának felgyorsítását, valamint Erdélyben a magyar nyelv hivatalossá tételét.

Lényeges kérdés ezen kívül szerintem az, hogy a magyar osztályokban a román nyelvet végre a megfelelő módszertannal oktassák, mert jelenleg a gyerekek nem tanulnak meg az iskolában románul, emiatt pedig hátrányos helyzetbe kerülnek. Ennek egyik következménye az, hogy számos magyar gyereket román osztályba járatnak, hogy megtanulja az állam nyelvét.

– A választáson a voksok hány százalékára számít?

– Azt remélem, hogy nyerni fogok. Meggyőződésem, hogy hiteles vagyok az itteniek szemében, Nagykárolyban születtem, itt is élek, sokan ismernek. Évekig dolgoztam a tanügyben, hosszú ideje pedig a környék egyetlen magyar könyvesboltját működtetem, és a Rekettye néptánccsoport volt tagja és egyik szervezőjeként is sok emberrel kerültem kapcsolatba, így szerintem bizalmat szavaznak nekem a választók.