Kolozsváron ismertette munkáját Biró Rozália

Az RMDSZ-es politikus a Kolozsvár Társaság Városkörkép című rendezvénysorozatának volt a meghívottja. Egyed Péter kérdésfelvetésében példaként említette, hogy a hetvenes években együtt élt váradi írókkal és azt is, hogy a Partiumi Keresztény Egyetem, illetve a Babeş–Bolyai Tudományegyetem között jelenleg is van átjárás.

Biró Rozália válaszában elmondta, a civil szervezetek feladata, hogy kapcsolatot teremtsenek egymással. „A civil szféra meg tudja tenni azt, amit a politika nem: közelebb hozni egymáshoz a két közösséget” – jelentette ki Nagyvárad alpolgármestere a kincses város zömében elöljárókból és értelmiségiekből álló közönsége előtt. Az RMDSZ színeiben 1990 óta politizáló elöljáró két ötlettel is előrukkolt: felvetette, hogy a jövőben a kolozsváriakkal közösen szervezhetnék meg a Bihar megyei RMDSZ által kétévente megrendezett tehetségkutató vetélkedőt, a „Ki mit tud?!”-ot. „Szívesen látnánk két autóbusznyi kolozsvárit a Festum Varadinumon is” – tette hozzá az elöljáró, jelezve, hogy a váradiak is szívesen részt vennének a kolozsváriak kulturális rendezvényein.

Nagyvárad lakossága a 2002-es népszámlálási adatok szerint 204 ezer főt számlált, a magyarság számaránya pedig 27 százalék, a lakosság 54,5 százaléka 25 és 65 év közötti – ismertette a partiumi város demográfiai adatait Biró Rozália. A Kolozsvár Társaság székhelyén megrendezett beszélgetésen Csoma Botond, a kolozsvári önkormányzat RMDSZ-es frakcióvezetője a váradi kulturális életről, az oktatásról és a gazdasági helyzetről faggatta Nagyvárad alpolgármesterét. Az oktatás kapcsán Biró Rozália elmondta, azzal küszködnek, hogy feltöltsék a magyar osztályokat gyerekekkel, a két egyházi iskola ugyanis elszívja a gyerekeket, ezért a külvárosi tanintézetekben megszűnik a magyar oktatás. Ráadásul a román iskolaigazgatók gyakran lerázzák a gyerekeiket épp első osztályba íratni szándékozó magyar szülőket azzal, hogy úgysem indul magyar osztály az iskolában, mert nincs elég jelentkező, tette hozzá.

Összesen 86 magyar civil szervezet működik Nagyváradon, 2004 óta az önkormányzat pályázati úton támogatja őket – számolt be a civil társadalom helyzetéről Biró Rozália. „Több mint negyven civil szervezetnek biztosítunk „székszobát” székhely helyett, mert kevés a helyünk” – részletezte.
Az elöljáró arra is kitért, hogy Kolozsvárhoz képest a váradi román közösség nyitottabb, toleránsabb. „A román elöljárók is végighallgatták a magyar és a székely himnuszt március 15-én” – szemléltette. Kifejtette, miközben a lakosságban megvan a határozott akarat a konfliktusmentes együttélésre, a politikában már nehezebb szót érteni a többségiekkel. „Nem lehet nekik azzal érvelni, hogy nekünk ez jár. Alkukat kell kötni, ha el akarunk érni valamit” – ecsetelte Biró Rozália, emlékeztetve, hogy a 27 fős helyi önkormányzatban csak 7 RMDSZ-es tanácsos képviseli a váradi magyarságot.