Kolozsvári Magyar Napok: sikeres ünnepzáró

Horváth Anna köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak e rendezvénysorozat megvalósításához. Kiemelte: egy évtizeddel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna egy ilyen nagyszabású rendezvény megszervezése. „Olyan időket élünk, amikor szükség van az összetartásra” – mondta. Román nyelvű záróbeszédében ugyanakkor Boc polgármester üzenetét is tolmácsolva elmondta: a város nem véletlenül vállalt szerepet a fesztivál szervezésében. Kolozsvár célja ugyanis Európa kulturális fővárosává válni, és ennek a célkitűzésnek a megvalósításában kiemelt szerepe lehet a Kolozsvári Magyar Napoknak.

Gergely Balázs ugyanakkor a szervező csapat nevében köszönte meg a közönségnek a részvételt. „Nincs az a szervezői munka, amely pótolni tudná ezt a közösséget” – hangsúlyozta, továbbá megköszönte a mintegy 130 fiatal önkéntes munkáját. Zárógondolatként pedig párhuzamot vont a Zrínyi 1566 rockopera témája, Szigetvár ostroma és a kolozsvári magyarság mindennapjai között. Mint kifejtette, az a hasonlóság, hogy néhány évtizeddel ezelőtt a „történelem megpróbált a lakásainkba zárni minket, de a Kolozsvári Magyar Napokon kitörtünk onnan. Mi nem meghalni, hanem élni jöttünk ki”– fogalmazott Gergely Balázs.

Amint azt Szabó Lilla programigazgató is hangsúlyozta, minden eddiginél nagyobb érdeklődést mutatott a Kolozsvári Magyar Napok iránt a román sajtó. Utánanéztünk: a legtöbb helyi és országos román sajtóorgánum tárgyilagosan, túlnyomórészt pozitív hangvételű cikkekben számolt be az eseményről, az internetes portálokon megjelenő olvasói hozzászólásokban a jóérzésű román vélemények mellett azonban kommentek is olvashatók. A kolozsvári Ziua de Cluj naponta tájékoztatta olvasóit a Kolozsvári Magyar Napok programkínálatáról, a pezsgőbontásról szóló cikkben ugyanakkor felróják a hivatalos városvezetésnek, hogy elfelejtettek megemlékezni a város születésnapjáról, amit, mint rámutattak, csak a magyarok ünnepeltek meg. A cikk – több román  laphoz hasonlóan – idézi Lukács József történészt, aki elmondta, mit jelentett Kolozsvárnak  a szabad királyi város cím. Az olvasói hozzászólások ugyanakkor vegyes hangvételűek. „Nem értem, hogy miért kell a forgalmat leállítani a magyar napok ideje alatt. Boc, a magyarok vazallusa vagy?!” – fanyalgott egyikük. A legtöbb hozzászóló azonban értékelte a történteket. „Ahelyett hogy örülnénk a Kolozsvár multikulturális jellegének, hülyeségeket kommentálunk. A magyarok ünnepségei kellemesebbek és érdekesebbek voltak a mieinknél” – jegyezte meg az egyik hozzászóló. A Ziua mellett a Monitorul de Cluj, és a Stiridecluj.ro portál is rendszeresen közölte a magyar ünnep programjait. Utóbbi portál egyik olvasója a Farkas utcai vásáron járt: „Román vagyok. Kíváncsiságból benéztem a Farkas utcába. Ami szembetűnő volt: sem koldusok, sem részegek nem voltak az utcán. Lenyűgözött. Gratulálok!” – fogalmazott. Az Adevărul napilap internetes oldalán szintén azt emelte ki, hogy csak a KMN szervezőinek jutott eszükbe megemlékezni a város 696-ik születésnapjáról. A cikk Tudor Sălăgeant, az Erdélyi Népművészeti Múzeum igazgatóját idézi, aki elmondta: a szabad királyi városi cím biztosította előjogok lehetővé tették a város fejlődését.