2012. november 22., 08:102012. november 22., 08:10
A témában kedden este közvitát rendeztek a kincses városban az emberi holttestek elhamvasztására alkalmas krematóriumot ellenző polgárokat tömörítő civil szervezet, valamint számos politikai alakulat szenátor- és parlamenti képviselőjelöltjének részvételével. A rendezvényen elhangzott: a lakótelep lakosai továbbra is hevesen ellenzik a hamvasztóüzem létrehozását, és élesen bírálták a városi önkormányzatot amiatt, hogy tavaly figyelmen kívül hagyta a krematóriumnak az egészségre és a környezetre káros hatását, és áldását adta a létesítmény megvalósítására.
A közvitán részt vevő politikusok – vélhetően a választási kampányra tekintettel is – kivétel nélkül ellenezték a krematórium lakott területre vagy annak közvetlen közelébe telepítését. Aurelia Cristea, a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) képviselőjelöltje leszögezte, emberi hamvasztóüzemet a lakott területtől legkevesebb húsz kilométeres távolságra lenne szabad működtetni, mivel a kibocsátott gázok súlyosan veszélyeztetik a lakosság egészségét.
Miközben más román politikusok szerint népszavazást kellett volna rendezni az ügyben, Csoma Botond RMDSZ-es városi tanácsos „hamut szórt a fejére” amiatt, hogy tavaly maga is megszavazta az RDK Cremation Kft.-vel való társulási szerződést. „Később aztán megszavaztam a megállapodás visszavonásáról szóló határozatot is, beláttam ugyanis, hogy tévedtem. Arra gondoltam, Kolozsváron komoly problémákkal szembesülünk a temetők telítettsége miatt, és jó ötletnek tűnt a krematórium létrehozása, de nem számoltam a monostori lakosokra ártalmas füstkibocsátással” – jelentette ki a szövetség képviselőjelöltje.
Csoma Botond hozzátette: egyetért a hamvasztóüzem létrehozásával, ám azt szerinte nem a kincses városban kell létrehozni. A krematórium ügye annak ellenére vitatéma ma is a kincses városban, hogy a helyi képviselőtestület idén januárban – engedve a témában tapasztalt közfelháborodásnak – felrúgta a részben magyar vállalkozók tulajdonában lévő RDK Cremation Kft.-vel kötött szerződést.
A tavaly októberben az önkormányzat által jóváhagyott privát partnerségi megállapodás értelmében a város 49 évre bocsátott volna a cég rendelkezésére egy ötszáz négyzetméteres telket a monostori temető területén, ahol a társaság saját költségén egy használaton kívüli épület felújításával hozta volna létre a hamvasztóüzemet.
Ennek fejében a Cremation évi 15 ezer lejt fizetett volna a városkasszába, vállalta évi negyven holttest ingyenes elhamvasztását, a szerződés lejárta után pedig a krematórium az önkormányzat tulajdonába került volna. A környék lakosai azonban tiltakoztak a létesítmény ellen, szerintük ugyanis a krematórium által kibocsátandó káros anyagok súlyosan károsítanák az emberek egészségét.
Meglovagolta a civil ellenállást az ortodox egyház és néhány román politikus is – a krematórium ellen idén januárban csendes felvonulást rendeztek a kincses városban –, ennek hatására az önkormányzat felbontotta a társulási szerződést. Az RDK Cremation közigazgatási bíróságon támadta meg a megállapodás felrúgásáról szóló határozatot (az ügyben a napokban rendeznek újabb tárgyalási fordulót), a cég képviselői pedig mindvégig állították: korszerű technológiájuk megakadályozná, hogy bárminemű káros anyag a levegőbe kerülhessen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Látogatottsági adatok