
Grezsa Csaba és Kollai István Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának udvarán
Fotó: Magyarország Főkonzulátusa Kolozsvár
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István magyarságpolitikáért felelős helyettes államtitkár kedden Kolozsváron.
2026. augusztus 18., 19:262026. augusztus 18., 19:26
2026. augusztus 19., 08:072026. augusztus 19., 08:07
A helyettes államtitkár a 17. Kolozsvári Magyar Napok keretében vett részt panelbeszélgetésen Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának udvarán, a főtér23 rendezvényhelyszínen, ahol Grezsa Csaba főkonzul kérdéseire válaszolt.
Az MTI szerint elmondta: ez a párbeszéd folyamatban van, a Kolozsvári Magyar Napokon is számos erdélyi magyar szervezet képviselőivel találkozik.
„A magyarságpolitikának mindenképpen fontos része az, hogy nem csak szakpolitikákat űz, pénzeket oszt el és Excel-táblákban ezeket számolja, hanem valahogy az egymás iránti érdeklődést is táplálja” – jelentette ki.
Úgy vélte, „kicsit elveszett” az egymás iránti érdeklődés, és ez mindkét irányba igaz. Bár az utóbbi években a határon túli magyarság témája szimbolikusan erősen jelen volt a közéletben, szerinte valójában egy magyarországi magyarnak nincs tudása arról, hogy a határon túli magyarok milyen problémákkal küzdenek a többségi nemzet kapcsán.
„Felelősségünknek tartjuk, hogy erről strukturáltan, minél jobban tájékoztassuk a magyarországi társadalmat is” – jelentette ki.
Mert a magyar társadalom az utóbbi években azt tapasztalta meg, hogy kezd lemaradni amiatt, hogy a többi uniós ország részéről elveszett a bizalom Magyarország iránt. Úgy érezték, az ország az unió perifériájára került.
Kollai István: van egyfajta eltávolodás az erdélyi és a magyarországi magyarság között
Fotó: Magyarország Főkonzulátusa Kolozsvár
Kollai István szerint a magyarországi társadalom nagyon sokat vesztett az elmúlt évek ideológiai szembenállásával, a balliberális, illetve jobboldali-konzervatív „váltógazdasággal”. Hangsúlyozta: a Tisza-kormány az Európai Unió fősodrában képzeli el Magyarországot, de ez nem jelenti azt, hogy olyan kompromisszumokat kötne, amelyek nem jók az országnak, vagy a magyar társadalom érdekeinek. Fontosnak tartja továbbá a közép-európai országokkal való együttműködést is.
Ez a helyi igényeket felmérve, a helyi szervezetekkel partnerségben történne. A magyar kormány a hiányterületekre fókuszálna, és azokra a problémákra keresne megoldást, amire a helyi magyar közösségek a többségi nemzettel nem tudtak. Ilyen területnek nevezte a szórványkollégiumokat, melyek szerinte nehezebben férnek bele a hivatalos romániai oktatási struktúrába, ezért Magyarországnak tevékenyen részt kell venni a fenntartásukban.
Kollai István hangsúlyozta: a párbeszéd „nem valami üres szólam”, tematikus kerekasztalokkal, felmérésekkel szeretnék feltérképezni az aktuális igényeket a határon túli magyar közösségekben, ezek alapján fejleszteni a szakpolitikákat.
Fotó: Magyarország Főkonzulátusa Kolozsvár
A másik prioritás szerinte, hogy az emberek „korrekt módon vehessenek részt a közéletben”, meglátása szerint ugyanis az elmúlt években kialakult az a hit, hogy ez csak „rossz kompromisszumok” megkötésével lehetséges.
– mondta. Kollai István szerint a határon túli magyar közösségekben megerősödött egyfajta passzivitás, és ha ez megváltozik, akkor a helyi közösségek is vitalizálódnak. Ezt szerinte Magyarország azzal segítheti elő, ha minél átláthatóbban működteti a szakpolitikákat, intézményeket, hogy ezek befogadók legyenek és biztosított legyen a véleménypluralizmus. Hogy általuk ne igazodási kényszerek kapcsoljanak be az emberekben, hanem önmegvalósítási reflexek, ambíciók – mutatott rá.
Emile Durkheim francia szociológus szolidaritás-modelljét idézte, mely szerint egyik egy törzsi, etnikai, vallási, kulturális, más néven mechanikus szolidaritás, míg a másik a közös célból való szolidaritás, az organikus szolidaritás. A nemzeti szolidaritásban mindkettő jelen van, van egy közös cél, lehetőség Pozsonytól Csíkszeredáig, hogy a Kárpát-térségben egy jól működő társadalmi szövetet alkossanak, de ez nem kell homogén legyen, lehet heterogén – mondta.
Amint arról beszámoltunk, számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát.

Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
A Vox Juventutis egyike volt a rendszerváltás utáni első magyar kulturális kezdeményezéseknek, működésének tíz esztendeje alatt Erdély-szerte és Magyarországon is hírnevet szerzett.
A vallás- és szólásszabadság védelmében kiállt Osztie Zoltán magyarországi katolikus pap mellett Tőkés László volt református püspök.
Az elkövetkező két hétben országszerte általában meleg marad az idő, bár lesznek átmeneti lehűlések és helyenként eső, derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn közzétett, október 5. és 18. között időszakra vonatkozó előre jelzéséből.
Elhunyt 97 éves korában a kolozsvári Mureșanné Kertész Judit Mirjám egyetemi tanár, aki túlélte a holokauszt erőltetett menetét és a pesti gettót.
Több szurkoló szülő is verekedésbe keveredett a lelátón egy junior bajnokságbeli kézilabdameccsen Temesváron.
1 hozzászólás