KMAT-ülés: összehangolt cselekvést szorgalmaznak

Semjén beszéde szerint kulcsfontosságú, hogy a nemzet az állampolgárság révén közjogi értelemben is egyesülhessen. Ezét nyújtották be a választásokat követően azonnal az állampolgársági törvény módosítására tett javaslataikat, melynek lényege: egy magyar nemzet van egy állampolgársággal. Ezt egyedi kérelemre, gyorsított eljárással január elsejétől lehet igényelni, az igénylőnek három hónapon belül a kezében van az állampolgárságot bizonyító okirat és útlevelet is kaphat. „Ha Románia törekedhet havi tízezer útlevél kiadására akkor ezt Magyarország is megteheti” - szögezte le, utalva arra, hogy Bukarest a Moldova Köztársaságban élő románoknak teljes körű állampolgárságot nyújt.

Semjén szerint a módosított állampolgársági törvény nem tartalmaz etnikai diszkriminációt, sőt, súlyos hátrányos megkülönböztetéseket hoz helyre. „Ahogy a körülöttünk levő országok – Románia, Szlovákia, Horvátország - kiterjesztették az állampolgárságot, ugyanúgy mi is megtehetjük” - mondta, hozzátéve: ahány valós identitása van valakinek annyi állampolgársága lehet.

A kormányfő-helyettes szerint erkölcsi kötelesség is volt az állampolgársági törvény a 2004 december 5-i „nemzetárulást” követően. Hangsúlyozta: Magyarország szomszédai közül egyedül Szlovákia támadta a törvényt. Mint mondta: hiába vártak volna pár hónapot (a felvidéki magyar szervezetek ugyanis azt kérték, hogy a szlovákiai választások után módosítsák a magyar állampolgársági törvényt), a Szlovákiával kapcsolatos problémák sokkal mélyebb gyökerűek. „Ma is hatályban vannak a Benes-dekrétumok, nincs megoldva Malvina Hedvig ügye, Sólyom László államfőt nem engedték be Szlovákiába, de ott van a nyelvtörvény ügye is. „A mi kezünk most is ki van nyújtva, de soha többé más ország belpolitikájának nem rendeljük alá a nemzeti elveket” - hangsúlyozta Semjén.

Leszögezte: Magyarországnak nem mindegy, hogy a Kárpát-medence magyarságának milyen természetű politikai szervezetei vannak. Úgy látja: az asszimilációval szemben az etnikai párt nyújt leginkább védelmet, „nem pedig valamilyen ideológiai pártnak a magyar tagozata”. Helyenként utóbbinak is haszna lehet, azonban ez már az asszimiláció felé mutat. „Ezért abban vagyunk érdekeltek, hogy ahol lehetséges etnikai magyar pártok legyenek” - mondta.

Semjén a nyugati emigrációban élő magyarságra is kitért, mint mondta létre kell jöjjön egy olyan intézmény amely a világ magyarságát nyilvántartja. Ennek érdekében egy a magyar államhoz kötődő szervezetet kell létrehozni.

Kitért arra is, hogy ősszel újra összehívják a Magyar Állandó Értekezletet és a Kárpát-Medencei Magyar Képviselők Fórumát. Előbbiben a magyar szervezetek, utóbbiban pedig a magyar képviselők kapnak helyet és mindkét testületnek megvan a maga fontossága.

Következtetésként úgy fogalmazott: a nemzetpolitikának a magyar nemzet fennmaradását kell szolgálnia, erre számos eszköz van, a budapesti kormány politikája pedig arra irányul, hogy az egységes magyar nemzet fennmaradjon.

Tőkés László úgy látja, az új magyar kormány meghirdette nemzeti együttműködés rendszerébe szervesen kapcsolódik a határon túli összefogás rendszere. Azonban az erdélyi magyar összefogás felemás és hiányos. „Össze kell hangolni politikánkat és és meg kell teremteni a Kárpát-medencei összefogás széleskörű rendszerét” - mondta, mivel így váljon tartalmassá a KMAT és így haladhat előre a nemzeti önrendelkezésért folytatott közös küzdelem.

Berényi József, Magyar Koalíció Pártjának elnöke a szlovákiai választásokon elszenvedett vereségük okait vázolta fel, amikor is nem az MKP jutott be a pozsonyi parlamentbe, hanem a szlovák-magyar MOST-HÍD nevű szervezet. „Ránk sütötték a radikalizmus bélyegét, miközben mindössze a kivivott jogaink akartuk megőrizni.” - mondta. Hozzátette: mégsem reménytelen a helyzetük mivel van helyi, megyei és európai parlamenti képviseletünk. Berényi attól tart, hogy a következő népszámláláskor kiderülhet: a rossz irányban téréssel tíz százalék alá csökken a felvidéki magyarság aránya, ez a kisebbségek anyagi támogatásának csökkenéséhez vezet, ugyanakkor a nyelvhasználati jogaikban is gondot okozhat. 

A Székely Nemzeti Tanács meglátásában az autonómia az asszimiláció megakadályozásának eszköze, olyan intézményi garanciák, amelyek a döntéshozatal mellett lehetővé teszik a végrehajtást is – mondta Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács vezetője. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke úgy látja: A határmódosítás nélküli integrációhoz szükséges a kettős állampolgárság és a tényleges autonómia.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke figyelmeztetett: a magyar nemzetet nem lehet Budapestről sikeressé tenni, a határon túli magyar politikumnak meg kell még vívnia a saját csatáját. „Az autonómia kivívása nem egy csodálatos pillanat elkövetkezte, hanem apró lépések sorozata, e folyamat alatt pedig rengeteg nehézséggel kell szembenézni. A VMSZ-elnök a vajdasági sikerekről is beszámolt, a nemzeti tanácsokról szóló törvény a szerbiai belpolitika felső tűréshatárát súrolja ugyan, azonban jelentős előrehaladásról számolhat be. A nemzeti tanácsot közvetlen úton válasszák meg és intézmények működtetését vehetik át az államtól, amelynek igénylés esetén kötelessége átadni. Más kérdésben kevésbé látványosak az eredmények, több kérdésben csak véleményező szerepük van.