Hirdetés

Kizárt magyarok Csíksomlyón – a román kormányőrség újabb visszaéléseire derült fény a pápalátogatás kapcsán

Megálljt parancsoltak. A kormányőrség megtagadta magyar meghívottak belépését a VIP-szektorba •  Fotó: Beliczay László

Megálljt parancsoltak. A kormányőrség megtagadta magyar meghívottak belépését a VIP-szektorba

Fotó: Beliczay László

Nemcsak a pápai miseruha magyar feliratának letakartatásával borzolta a kedélyeket a román kormányőrség (SPP) a szentatya csíksomlyói látogatása során. Az államelnöki hivatal fennhatósága alá tartozó rendvédelmi szerv megtiltotta számos anyaországi és erdélyi magyar – magas rangú – közméltóságnak, hogy helyet foglaljon a VIP-zónában, ott, ahova a meghívója szólt. Eközben a román zászlókkal érkezőket az első sorba, a tévékamerák elé tessékelték.

Szucher Ervin

2019. június 12., 10:512019. június 12., 10:51

Akik kicsit is késtek Ferenc pápa csíksomlyói szentmiséjéről, több olyan hivatalossággal mehettek szembe, akik már lefelé tartottak a Kis- és Nagysomlyó hegy közti nyeregből. Egyikük Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke volt, aki palástjával a karján araszolt a kegytemplom felé a csúszós úton. Aki látta, nem tudta elképzelni, mi történhetett: rosszul érezte magát, vagy a protestánsokra nézve sértő kijelentés hangozhatott el? Vagy netán református egyházfőként elegendőnek tartotta, hogy éppen csak megmutassa magát? Ám amint Kató Béla a Krónikának elmondta, egyik feltételezés sem állja meg a helyét:

a kormányőrség egyszerűen megtagadta a belépését a VIP-szektorba.

Hirdetés

Hiába mutatkozott be, és vette elő az adott részbe szóló belépőjét, az őrök – a pápa érkezésére hivatkozva – megálljt parancsoltak.

Kató Béla: minimalizálni
akarták a magyar jelenlétet

„Már többször elmondtam, most megismétlem: református püspökként nem a pápáért mentem Csíksomlyóra, hanem a római katolikus magyar testvéreinkért. Akár végigállhattam volna a misét, vagy leülhettem volna valahol távolabb, a fűbe. De már én sem vagyok fiatal, ráadásul négy órája voltam talpon” – panaszolta el a református püspök. Mint hozzátette, időben a helyszínre ért, és míg várakozott,

egy román zászlóval felszerelkezett nő előtt simán megnyílt a kapu.

Kató Béla szerint mindez nem véletlen, mint ahogy az sem, hogy a pápa ruháján levarratták a magyar feliratot; azzal riogatták az embereket, hogy nem szabad magyar, illetve székely zászlókkal jönni a misére, a pápát szinte hermetikusan elzárták a néptől, és számháborút indítottak Somlyó ellen, azt bizonygatva, hogy Bukarestben, Jászvásáron meg Balázsfalván többen gyűltek össze, mint ott, ahol a szentatyának a legtöbb híve él.

„A többi helyszínen a pápa miért közeledhetett még az utcán álldogáló és bámészkodó néphez, Csíksomlyón pedig, amint felcsendült a magyar himnusz, máris kivitték? Máshol miért nem kellett regisztrálni, csak Csíksomlyón? A többi három helyszínen miért nem mondták, hogy nem szabad zászlóval odamenni, csak Csíksomlyón?” – tette fel a költői kérdéseket a református püspök. A választ szintén ő adta meg: meggyőződése szerint az egész forgatókönyvnek az volt a célja, hogy az erdélyi magyar jelenlétet minimalizálja a Szentszék előtt. Kató Béla ugyanakkor úgy véli,

a ferences testvéreknek nem kellett volna mindenféle kompromisszumot elfogadniuk; keményebben kellett volna fellépniük, sőt a kazula magyar feliratának letakarása ügyében akár radikálisan is.

korábban írtuk

Szúrta a román kormányőrség illetékeseinek szemét Ferenc pápa csíksomlyói miseruháján a magyar felirat
Szúrta a román kormányőrség illetékeseinek szemét Ferenc pápa csíksomlyói miseruháján a magyar felirat

A román kormányőrség (SPP) illetékeseinek határozott felszólítása nyomán kellett letakarni Ferenc pápa csíksomlyói miseruháján a magyar feliratot – értesült a Krónika a szervezőktől. Nem ez volt az egyetlen érthetetlen beavatkozás a hatóságok részéről.

„Rendkívüli megalázás”

A megalázó helyzetnek Brendus Réka is szemtanúja, és egyben szenvedő alanya volt. A magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezető-helyettese lapunknak elmesélte, hogy miközben belépővel a kezükben a rács mögött várakoztak, olyanokat engedtek be, akiket a későbbiekben a tévében látott viszont, amint a VIP-zóna első sorában állnak a piros-sárga-kék zászlóval. „Hallgattam és vártam egy jó ideig, aztán megfordultam, és eljöttem. Pedig nem ezért utaztam Budapestről Csíksomlyóra” – kifogásolta a miniszterelnöki hivatal tisztségviselője.

Pásztor Sándornak az újonnan felállított székelykapuban állták az útját. A Bihar Megyei Tanács elnöke – aki fél órával a szentmise elkezdése előtt feleségével érkezett a helyszínre – bő húszperces várakozás és egyezkedés után juthatott be a helyére. Mint mondta, az elején még csak nem is közölték velük, miért nem fogadják el a belépőjüket.

Idézet
A SPP-seket nem érdekelte, hogy kik vagyunk, és miért vagyunk ott, szóba sem akartak állni velünk. Húsz perc elteltével kijött valaki, aki a magyar kormányt képviselte, és elmagyarázta az őröknek, hogy a meghívó értelmében ott a helyünk”

– idézte fel a kellemetlenséget a nagyváradi politikus.

Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány vezetője a leginkább a hatóságok által alkalmazott kettős mércéért volt dühös. Azon túl, hogy a parancsot teljesítő csendőrök nem engedték be abba a szektorba, amely tízlépésnyire volt a kerítéstől, a SPP-sek is hajthatatlannak bizonyultak. „Hiába volt segítőkész a kormányőrség marosvásárhelyi megbízottja, akit telefonon sikerült elérnem, az ottaniak semmiféle együttműködési készséget nem tanúsítottak. De nem is az bosszantott fel, hogy bő húsz percet várakoztattak, hanem az, hogy amikor egy úriember társaságában megérkezett egy, a hátát román zászlóval takaró hölgy, és felmutattak valamiféle igazolványt, azonnal kinyílt a kapu. Kétlem, hogy a katrincás hölgy a SPP-hez tartozott, és valamiféle bevetésen lett volna” – mondta el az anyaország erdélyi gazdaságfejlesztési programját irányító alapítvány vezetője. Kozma Mónika rendkívüli megalázást érzett abban a pillanatban, amikor látta, hogy több magas rangú magyarországi és erdélyi magyar tisztségviselőt közel fél óráig várakoztatnak, más meg román népviseletben és zászlóval a hátán mosolyogva besétálhat.

Ugyanígy járt Péter Ferenc, a Maros megyei önkormányzat elnöke, aki hiába ért fel bő háromnegyed órával a mise kezdete előtt, nem léphetett be. Szerinte nem feltétlenül fontoskodás vagy rosszindulat parancsolt megálljt bizonyos tisztségviselőknek, inkább egy kis szervezési „gikszer” csúszhatott be. Mint mondta, ha tisztán leszögezték volna, hogy mikor záródnak a kapuk, jóval azelőtt felérhetett volna a nyeregbe, de jobbnak látta nem áztatni magát, és bemenekülni valahová az eső elől.

Hirdetés
4 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 08., csütörtök

Megnyitották a máramarosszigeti új Tisza-hidat és határátkelőt

Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.

Megnyitották a máramarosszigeti új Tisza-hidat és határátkelőt
Hirdetés
2026. október 08., csütörtök

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
2026. október 08., csütörtök

Festői partiumi helyszínt nyilvánítottak ökoturisztikai célponttá

A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.

Festői partiumi helyszínt nyilvánítottak ökoturisztikai célponttá
2026. október 08., csütörtök

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Hirdetés
2026. október 07., szerda

Ilyen még nem volt: összehangoltan támadtak medvék a gazdára és állataira

Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.

Ilyen még nem volt: összehangoltan támadtak medvék a gazdára és állataira
2026. október 07., szerda

Szatmár megyében kijelölték az új ukrán–román határátkelő helyét, csütörtökön adják át a máramarosszigeti Tisza-hidat

Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.

Szatmár megyében kijelölték az új ukrán–román határátkelő helyét, csütörtökön adják át a máramarosszigeti Tisza-hidat
2026. október 07., szerda

Kollégiumtól az albérletig: mennyiből lehet egyetemistaként megélni Kolozsváron?

Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.

Kollégiumtól az albérletig: mennyiből lehet egyetemistaként megélni Kolozsváron?
Hirdetés
2026. október 07., szerda

Kenőpénzhálózat a román–ukrán határon: rács mögé kerültek a halmi vám és határrendészet parancsnokai

Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.

Kenőpénzhálózat a román–ukrán határon: rács mögé kerültek a halmi vám és határrendészet parancsnokai
2026. október 07., szerda

A világ élvonalában keresik helyüket az erdélyi alkotók a Székelyföldi Grafikai Biennálén

Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.

A világ élvonalában keresik helyüket az erdélyi alkotók a Székelyföldi Grafikai Biennálén
2026. október 06., kedd

Aradi vértanúk: a szabadság története soha nem lezárt történet

A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.

Aradi vértanúk: a szabadság története soha nem lezárt történet
Hirdetés
Hirdetés