Kizárná a politikát a Mikóért tüntető bikfalvi lelkész

Levelében a lelkipásztor kifejti, örömmel értesült a szeptember 1-jei tömegtüntetésről, és üdvözli a kezdeményezést, „mert itt az ideje, hogy tízezrek, százezrek vonuljanak az utcára, ugyanis fogytán az eszközeink nemzeti érdekeink érvényesítésére”. Kifejti, bár elméletileg az Igazság napjának szervezője a református egyház, az elmúlt napok tapasztalata azt mutatja, hogy egyre többen igyekeznek kisajátítani a szervezést, „és szeptember elsejét felhasználni egyéni vagy pártérdekek céljára”. „Maradt még valami szent ezen a világon, amelyet nem sző át a politikai érdek hálója? Számomra a Székely Mikó Kollégiumért történő kiállás szent, igaz és tiszta. Legalábbis eddig az volt, ezért aggódom érte.

Végtelenül szomorú lennék, ha beszennyeződne a politika révén. Ennek most nincs helye. Nincs helye a pártoskodásnak, nincs helye annak, hogy az Igazság napját bárki is megpróbálja kihasználni önös célok érdekében” – fogalmaz levelében Sánta Imre, arra kérve a szervezőket, hogy ne engedjenek politikusokat felszólalni az eseményen, ahol szerinte egyedül az egyházi elöljárókat illeti meg a szó. „Felkérem politikusainkat is, hogy legalább most az egyszer tanúsítsanak önmérsékletet. Jelenlétüket és támogatásukat szívesen vesszük. Tegyék a dolgukat a városházán, a megyeházán, Bukarestben és Brüsszelben, hiszen erre vállalkoztak, ezért választottuk meg őket. De hagyják az egyházi és civil tiltakozás alapján megállni az Igazság napját, mert így lesz igazán hitelessé az egész világ előtt” – zárja levelét a lelkipásztor, amelyhez 76 támogató személy csatlakozott aláírásával. 

Budapesten is tüntetnek a visszaállamosítás ellen

A sepsiszentgyörgyi tüntetéssel egy időben Budapesten, a román nagykövetség épülete előtt is tiltakoznak a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása ellen – tudatta a szervező Székelyföldért Társaság. György-Mózes Árpád elnök nyílt levelében emlékeztet, hogy az Európa Tanács 19 évvel ezelőtt szólította fel a román kormányt az egyházi javak teljes viszszaszolgáltatására. Úgy vélik, két évtized elteltével itt az ideje, hogy emlékeztessék a bukaresti hatóságokat az írásban vállalt és azóta sem teljesített kötelezettségeikre. A szervezők azt kérik a résztvevőktől, hogy szeptember elsején nagyméretű faliórát, homokórát, székely zászlót, „autonómia” feliratú táblát vigyenek magukkal, hogy a nagykövetség ablakaiból is láthatóak legyenek követeléseik.

Aggódnak a keresztény értelmiségiek is

A szentgyörgyi kollégium ügyében a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) is közleményt adott ki, melyben kifejti: az iskola államosítása az erdélyi magyarság megfélemlítését szolgálja. Magyarország legnagyobb keresztény civil szervezete támogatja „a magyar nemzet e közös ügyét és az érte való küzdelmet”, és szolidáris az elítéltekkel. Arra buzdítják tagságukat, hogy „ha tehetik, vegyenek részt a szeptember elsejei megmozduláson, hiszen a tét több száz ingatlan visszaállamosítása lehet a mostani precedens alapján”. „Nem lehet akármit megtenni másfél millió magyarral” hangsúlyozza a közlemény, amelynek írói szerint „az erdélyi magyarság közösségi vagyona a történelmi egyházaknál van biztonságban”. Kifejtik, „a magyar nemzet nem engedheti, hogy a vagyonát elvegyék (...) az iskoláért folyó küzdelem tehát meghatározó és döntő kérdés az erdélyi magyarság jogaiba való visszahelyezéséhez”.