
Fotó: A szerző felvétele
2009. augusztus 11., 09:382009. augusztus 11., 09:38
Ciprian Minodor Dobre, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) Maros megyei parlamenti képviselője kivizsgálást követel az ügyben, szerinte ugyanis az önkormányzat indokolatlanul magas áron jutott hozzá egy olyan telekhez, amelynek nem is veszi hasznát. Amint arról lapunkban már beszámoltunk, a Maros Megyei Környezetvédelmi Felügyelőség júniusban szervezett nyilvános vitát arról az uniós alapból megépítendő hulladékválogató állomásról, amelynek éppen a szóban forgó telken kellett volna megépülnie Székelykakasd határában.
Mivel a lakosság ellenzi, hogy a létesítmény a faluban kapjon helyet, a projekt megvalósítása egyelőre dugába dőlt. Az EU-konform, egész Maros megyét kiszolgáló hulladékgazdálkodási rendszer létrehozásába a megyeszékhely önkormányzatának olyan telekkel kellett beszállnia, ahol megépülhet a marosvásárhelyi szemét szelektálását, kezelését biztosító állomás.
Korábban a vásárhelyi képviselő-testület határozatban hagyta jóvá, hogy maximum 12 eurós négyzetméterenkénti áron a polgármesteri hivatal beszerezheti a telket. Mivel a vásárhelyi szeméttelep – amelyet immár be kellett zárni – ugyancsak az említett térségben, Maroskeresztúr és Székelykakasd határában fekszik, a városháza egy ehhez közeli telket keresett. Csakhogy az önkormányzat végül éppen azt a négyhektáros területet szerezte meg, amelyet nem sokkal azelőtt Kundi István és Virág Mihály vásárolt fel kakasdi magánszemélyektől.
„Hamis állítások jelentek meg a sajtóban, nem igaz, hogy csak 15 eurócentet fizettünk egy négyzetméternyi telekért, ennél nekünk sokkal többe került a földterület” – állítja a Krónikának Virág Mihály kakasdi lakos, aki egyébként a maroskeresztúri tanácsban képviseli települését. „Tizenöt millió régi lejt fizettünk egy-egy ár földért. Tessék elhinni, hogy nagyon sok kiadásunk volt, mert minden kis teleknek 7-8 tulajdonosa volt, egy csomó iratot kellett kiállítani, közjegyzőhöz járni. Ha mindent összeszámolunk, nekünk végül 6 euróba került egy-egy négyzetméternyi terület. A négy hektárból különben 45 ár az én tulajdonom volt.” Ettől eltekintve a kakasdi gazdák mintegy 3,5 eurót kaptak egy-egy négyzetméternyi telekért a felvásárlóktól.
A marosvásárhelyi önkormányzat bizottságot hozott létre a Virágékkal folytatandó tárgyalás lebonyolítása végett. „Mi jóhiszeműen jártunk el, hiszen az önkormányzat hivatalos becsüse, Dumitru Legean úgy tájékoztatott bennünket, hogy maximum 12 eurós árig mehetünk el. Több ízben tárgyaltunk Virág Mihállyal és Kundi Istvánnal, akik tudtak arról a tanácsi határozatról, miszerint 12 eurót is fizethetünk egy négyzetméterért. Ők mindenképpen legkevesebb 10 eurót akartak kapni, ehhez képest elégedettek voltunk azzal, hogy végül lealkudtuk az árat 9 euróra” – tájékoztatta a történtekről lapunkat Bakos Levente önkormányzati képviselő, a bizottság egyik tagja. Benedek István, a vásárhelyi tanács RMDSZ-frakciójának vezetője szerint az önkormányzat semmiben nem tévedett.
„Maximum azokat kell felelősségre vonni, akik megállapították, hogy mennyit lehet fizetni egy ilyen telekért. Mi, tanácsosok nem vagyunk ingatlanszakértők” – szögezte le Benedek. Dumitru Legan hivatalos becsüst, a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal munkatársát nem sikerült megszólaltatnunk a témában. Puni Éva, egy marosvásárhelyi ingatlanközvetítő iroda vezetője ugyanakkor lapunk kérdésére, miszerint milyen áron cserélnek gazdát mostanában a Maros megyei falvak, községek határában fekvő telkek, elmondta: körülbelül 2-3 eurót lehet elkérni egy négyzetméterért, ez a reális ár.
Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere a székelykakasdi telekügyet is a személye ellen intézett, összehangolt médiaakciónak kiáltotta ki, szerinte ugyanis az eladók magánügyének minősül, hogy olcsón felvásároltak, majd drágán eladtak egy földterületet. A kivizsgálást kezdeményező Ciprian Dobre liberális képviselő, Maros megye korábbi prefektusa viszont a közpénzek gondatlan kezelését sejti a háttérben, amely miatt szerinte valakinek felelnie kell.
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.