„Pénzt és időt pazarolnak olyasmire, ami nem szüntethető meg.” A szociológus butaságnak tartja az álhírek kiiktatására vonatkozó, mindenféle „csodamódszerrel” történő törekvést.
Fotó: Haáz Vince
Informatikai platform létrehozásával szűrné ki az online sajtóban és a közösségi oldalakon megjelenő álhíreket, de az orosz propagandát is a román kormány, amelynek szóvivője szerint nincs szó cenzúráról. A szociológus fölöslegesnek tartja az akciót, a médiahatóság pedig kampányvideóval jelentkezik.
2022. március 14., 20:442022. március 14., 20:44
2022. március 15., 13:382022. március 15., 13:38
A kormány kész együtt fellépni a civil társadalom képviselőivel a félretájékoztatás és az álhírterjesztés ellen, ha ez az együttműködés az állampolgárok javát és érdekeit szolgálja – közölte a napokban a Nicolae Ciucă vezette kabinet sajtóirodája. A kormány a Global Focus Center nevű civil szervezetnek arra a korábbi bejelentésére reagált, miszerint más szervezetekkel együtt létrehoz egy informatikai platformot a hazai online sajtóban, blogokon és a közösségi oldalakon megjelenő álhírek, félretájékoztatások és az orosz propagandaanyagok kiszűrésére.
Az Agerpres által idézett kormányzati közlemény szerint a Ciucă-kabinet „ajánlásoknak tekinti”, elemezni fogja, és esetenként fel is fogja használni „a kormánytól független, civil kezdeményezésre” létrehozandó platform szolgáltatásait. Hangsúlyozták: a kormány nem tett javaslatokat arra, hogy ez az informatikai eszköz milyen kifejezések alapján szűrje ki az álhíreket és a félretájékoztató anyagokat az online médiában.
Miután a sajtóban az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) neve is felmerült a kezdeményezés megvalósításában együttműködő szervezetként, a CNA állásfoglalásban cáfolta szerepvállalását. Az üggyel kapcsolatban megkérdeztük Borsos Orsolya Évát, a CNA RMDSZ által delegált tagját, aki lapunknak leszögezte:
Mint mondta, a sajtóban ezzel kapcsolatban megjelent hírek nem valósak. „A CNA-nak nincs hatásköre az online térben, kizárólag a tévék és rádiók monitorozásával foglalkozik, és ebben az esetben is feljelentések mentén jár el, tehát nem monitoroz folyamatosan mindent, csak a tévénézők, illetve rádióhallgatók által jelzett szabálytalanságokat vizsgálja, illetve hivatalból indíthat eljárást” – hangsúlyozta Borsos Orsolya Éva. A CNA tagja egyben felhívta a figyelmünket a médiahatóság kampányára.
– tájékoztat a rövid CNA-videó magyar nyelvű szövege.
Dan Cărbunaru kormányszóvivő a cenzúra bevezetésére vonatkozó médiaaggodalmakkal kapcsolatban fontosnak tartotta kiemelni, hogy a román kormány tiszteletben tartja az alkotmány által szavatolt sajtó- és véleményszabadságot, s nincs szó ezek korlátozásáról.
Vladimir Ionaș szociológus butaságnak tartja az álhírek kiiktatására vonatkozó, mindenféle „csodamódszerrel” történő törekvést. „Az a benyomásom, hogy pénzt és időt pazarolnak olyasmire, ami nem szüntethető meg. „A manipulálás (vicces, hogy az egész világ átvette a fake news szóhasználatot Donald Trumptól – akit senki sem szeretett) volt, van és mindig is lesz” – fogalmazott Facebook-oldalán közölt bejegyzésében a szakértő.
Fotó: Pixabay.com
Az orosz álhírekkel kapcsolatban Ionaș négy kategóriába sorolja a romániai állampolgárokat. Az első csoportba az Oroszország-ellenesek tartoznak. „A fake newsnak itt nincs hatása. Ha az oroszok kézzelfogható bizonyítékkal állnának elő mondjuk arra vonatkozóan, hogy Ukrajnában húsgombóclevest esznek, az ebbe a kategóriába tartozók azt mondanák: nem igaz. Hogy hazugság, amit Oroszország állít. Az applikáció nem segít. Csak arra használnák, hogy erősítsék álláspontjukat” – írta a társadalomkutató.
A szakértő a második csoportba az Oroszországot támogatókat sorolja, akiket két típusra oszt: a közvetlenül, a leggyakrabban anyagilag is érdekeltekre, valamint az ideológiai, kulturális megközelítésből a Keletet magukhoz közelebb érzőkre, a Nyugatot egyben megvetőkre, azt képmutatással, hazugsággal vádolókra. „Az applikáció itt sem segít. Azt első perctől egy Oroszország elleni eszköznek minősítenék, így hatástalan maradna” – állítja Vladimir Ionaș.
A harmadik csoportot a magukat középen állóknak minősítők alkotják, akiknek nincs szükségük applikációra. Ők minden oldalról igyekeznek információkat gyűjteni, s ezek alapján saját véleményt formálnak – tette hozzá. Végül a negyedik kategória a szociológus szerint az „I don’t give a f..k” csoport, vagyis azoké, akiket nem érdekel a kérdés, más dolgokkal vannak elfoglalva.
– fogalmazott Vladimir Ionaș. Szerinte inkább az oktatásba kellene befektetni az álhírek reménytelen leszerelésére szánt pénzt, logisztikát és időt. „Kritikus és logikus gondolkodásra nevelő tanórákra van szükség! Hosszú távon eredményes lenne” – állítja a bukaresti szociológus.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Emil Boc polgármester hivatalosan is felszólította a kolozsvári metró kivitelezőjét a felhalmozódott késések behozására, valamint a projekt következő szakaszaira vonatkozó egyértelmű ütemterv bemutatására.
Vesztegetés elfogadásának gyanújával indított büntetőeljárást négy nagylaki határrendész ellen a ügyészség: a nyomozók szerint pénzt fogadhattak el azért, hogy beengedjék Magyarországról Romániába az illegális sertényszállítmányokat.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
Kórházba került egy 13 éves Kolozs megyei diák, miután egy osztálytársa késsel támadt rá. Az áldozat eleinte nem is akarta elmondani a tanároknak, hogy késelés történt, azt állította, hogy egy törött üveg vágta meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!