Kiss Gedeon-szobrot avattak újra a szatmárnémeti Kossuth-kertben

Ilyés Gyula polgármester a szoboravatón elmondta, Hám János püspökön kívül Kiss Gedeon volt az a személyiség, aki sokat tett a város fejlődéséért. „Fontosnak tartom, hogy a város emléket állítson azoknak, akik hathatósan tettek annak fejlődéséért.

Ezzel a szoborral és a korábban a székesegyház előtt elhelyezett, a püspököt mintázó alkotással a városépítőkhöz méltó módon rójuk le tiszteletünket” – fogalmazott az elöljáró. Békéssy Erzsébet, a Szatmár Megyei Környezetvédelmi Ügynökség (APMSM) ügyvezető igazgatója, a Kiss-büszt felállításának kezdeményezője lapunk kérdésére elmondta, a bronzalkotás ezer euróba került. „Csak a szobor maga került pénzbe, a márványtalapzatot, a gipszformát és az emlékművet övező zöldövezetet díszítő köveket adományba kaptuk.

Magánszemélyektől összesen 2127 lej adomány gyűlt össze, és ez az összeg cégek, intézmények és a helyi tanács támogatásával 7246 lejre nőtt” – részletezte az intézményvezető, aki szerint a fennmaradó összegből a szobor körüli zöldövezetet frissítik majd fel tavasszal, illetve a hátánál álló műemlék épület és a park történetét felelevenítő pannókat helyeznek el.

A szobor Balogh József marosvásárhelyi öntőmester alkotása, a gipszformát a Szatmárnémetiben élő Szodoray-Parádi Hajnalka készítette. „A kapitány arcformáját a korábbi szoborról készült fotók és Muhi Sándor grafikusművész rajzainak összevetésével sikerült megformálni” – mondta Békéssy. A szoboravatásra meghívták Melegh Enikőt, Kiss Gedeon ükunokahúgát is.

A Kossuth-kertben korábban már állt Kiss-szobor, a budapesti Horvay János alkotását 1903-ban avatták fel. Az 1920-as években azonban ismeretlen tettesek leemelték a büsztöt a talapzatáról, de 1940-ben visszakerült az eredeti helyére, ahonnan 1960 után végleg eltűnt. „Állítólag Kossuth-szobornak hitték, és emiatt lopták el” – jelezte ünnepi beszédében Bura László helytörténész.

Gida bácsi, ahogyan Kiss Gedeont nevezték, fontos fejlesztéseket valósított meg Szatmáron az 1800-as évek második felében. Többek között megterveztette és kialakította a sétateret és a Kossuth-kertet, ahol korábban mocsaras terület volt. Mivel számtalan fát ültettetett a városban, az utókor a fák ezredesének kiáltotta ki. Kiss Gedeon 1849-től városi főjegyző, majd 1872-től főkapitány lett, és ezt a tisztet haláláig, 1898-ig viselte. A közügyek terén szerzett érdemeiért 1896-ban a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntették ki. A tegnap felavatott bronzszobor a nemrég felújított egykori közfürdő épületének főbejárata előtt kapott helyet.