2009. augusztus 13., 08:422009. augusztus 13., 08:42
Évek óta határvita gerjeszt feszültséget Kolozsvár és a szomszédos Kisbács viszonyában. A nézeteltérés gyökere az 1968-as országos területátrendezésig nyúlik vissza, amikor a bukaresti vezetés a Nádas menti község vezetőinek megkérdezése nélkül, annak határából kikanyarított 64 hektár területet, amelyet a kincses város tulajdonába utalt át. A telket javarészt ipari létesítményekkel építették be, jelenleg 27 nagyvállalat, köztük a tejtermékeket gyártó Napolact székhelye, telephelye található rajta. Az elcsatolt terület jogi helyzete felemás: bár közigazgatásilag a megyeszékhelyhez tartozik, telekkönyvileg még mindig Kisbács tulajdona.
A peremközség vezetősége több mint egy évtizede próbálkozik a határrész visszaszerzésével, ez idáig sikertelenül. „1997 óta harcolunk ezért a területért” – nyilatkozta lapunknak Márton Elek kisbácsi alpolgármester. A küzdelemnek nagy tétje van, főleg a község számára, ugyanis –, az alpolgármester elmondása szerint – a vitatott hovatartozású területen található nagyvállalatok évente mintegy kétmillió lej értékű adót és illetéket fizetnek be jelenleg Kolozsvár kasszájába. Ha ezen összeg a kisbácsiba folyna be, az nagymértékben gyarapítaná a helyi költségvetést. A területen található kisebb cégek, valamint az ott telekkel vagy ingatlannal rendelkező magánszemélyek többsége ugyanakkor jelenleg is Kisbácsnak adózik.
Részben éppen az összeg nagysága miatt hiúsultak meg a község vezetésének a terület visszaszerzésére irányuló eddigi próbálkozásai. Az önkormányzat az ügyben már fordult a kormányhoz és az államelnökhöz is, eredménytelenül. 2004-ben, azt követően, hogy mindkét település élére az akkori Demokrata Párthoz tartozó polgármester került, a bácsiak azt remélték, hogy sikerül pontot tenni az ügy végére. Emil Boc, a kincses város elöljárója hajlott is a vita tárgyalás útján való rendezésére, ám amikor a kolozsvári városvezetés megtudta, mennyi pénzt veszítene az átirással, nemet mondott a bácsiak igényére.
A község önkormányzata anyagi megfontolásból nem terelte bírósági útra az ügyet. „A pereskedéshez sok pénz kell, az pedig nekünk nincs. Abból az összegből, amit a perre költenénk, inkább utat építünk Mérában vagy Szucságban” – jelentette ki Márton Elek. Az alpolgármester abban reménykedik, hogy a kolozsvári metropolisövezet keretei között sikerül végre rendezni a konfliktust.
László Attila kolozsvári alpolgármester szerint nincs elvi akadálya annak, hogy a kérdéses terület viszszakerüljön Kisbács fennhatósága alá. „Volt egy másik határvitánk is Kisbáccsal, melyet a közelmúltban zártunk le. Ennek tárgya egy Papfalva fölötti terület volt, mely adminisztratív szempontból szintén hozzánk, telekkönyvileg pedig a községhez tartozott. Ott annyival volt egyszerűbb a helyzet, hogy a föld tulajdonosai nem cégek. Érthető, hogy a kisbácsiak ragaszkodnak ehhez a területhez, hisz minden önkormányzat szalad a pénze után” – nyilatkozta a Krónikának László Attila.
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.