Hatalmas sorokat kell kiállniuk a panaszos ügyfeleknek az Electrica irodáinál
Fotó: Rostás Szabolcs
Országszerte jelentős a felzúdulás az ügyfelek körében az Electrica nyújtotta szolgáltatások miatt, amelyek az energiaszolgáltató által végrehajtott informatikai rendszerkorszerűsítés ellenére egyelőre több bosszúságot okoznak a fogyasztóknak, mint megelégedést. Rengetegen panaszkodnak túlszámlázásra, az ügyintézés ugyanakkor csapnivaló: az ország egyik legnagyobb energiacégénél telefonon vagy online szinte semmit nem lehet elintézni, ezért nem csoda, hogy az ügyfélfogadó irodáknál hosszú sorok kígyóznak.
2024. február 29., 09:582024. február 29., 09:58
2024. március 01., 12:502024. március 01., 12:50
„Ó, hogy raknám bele…” – káromkodik egy vaskosat a biztonsági őr az Electrica három kolozsvári ügyfélfogadó irodájának egyike előtt, és szemmel láthatóan nem zavartatja magát, hogy a sorban álló ügyfelek is hallják. A szitok a lakossági riasztó rendszer szirénáinak szól, amelyeket a polgárvédelmi hét keretében próbából országszerte megszólaltatja a katasztrófavédelem. A rövidebb vagy hosszabb ideje sorban állók nem tudják, kínjukban sírjanak-e vagy nevessenek, amikor a hangosbemondón egy unott férfihang közli:„senki ne essen pánikba”, ez csak gyakorlat, nem éles riasztás.
Kéthónapos informatikai hálózatfejlesztést és karbantartást követően az Electrica Rt. ezekben a napokban juttatja el ügyfeleinek a fogyasztói számlákat, és rengeteg esetben alaposan „felkerekíti” az elektromos energia- vagy a földgázfogyasztás ellenértékét. A rendszerkorszerűsítés – amely eredetileg február 1-jéig tartott volna, de meghosszabbították a hónap közepéig – idején jóformán megszakadt a kapcsolat fogyasztó és szolgáltató között: az ügyfelek nem tudtak hozzáférni az Electrica honlapján létre hozott platformjukhoz (MyElectrica), nem tudták közölni a villanyórájuk állását, sőt a társaság irodái is zárva tartottak.
Az áramszolgáltatónál kevés az ügyfélszolgálattal megbízott alkalmazott, lassú az ügyintézés
Fotó: Rostás Szabolcs
Emiatt a szolgáltató a szerződésben szereplő átlagolás lehetőségét gyakorlatba ültetve tetszés szerint becsülte meg, hogy a fogyasztó az elmúlt egy-két hónapban hány kilowattórát használ(hatot)t el, és ennek ellenértékét számlázta ki. Ennek következtében sokan jóval „vastagabb” számlát kaptak (postai vagy online formában), mivel sok esetben nem a legalacsonyabb, kilowattóránként 0,6, hanem a legmagasabb, 1,3 lejes díjszabás alapján adta el nekik az elektromos áramot az Electrica. (A kormány által alkalmazott árplafon alapján a 100 kilowattóra alatti átlagos havi fogyasztású háztartásoknak 0,68 lejt, a 100 és 255 kilowattóra közötti havi fogyasztású háztartásoknak 0,8 lejt kell fizetniük egy kilowattóra áramért. A 255 kilowattóra fölötti fogyasztású háztartások esetében a sávhatár alatti energia árát szintén 0,8 lejjel számolják, a küszöböt meghaladó részt azonban kilowattóránként 1,3 lejjel).
Az embereknek a nyílt utcán kell várakozniuk bebocsátásra a társaság központi, Unió utcai irodájánál Kolozsváron
Fotó: Rostás Szabolcs
„Ez felháborító, hogy így bánnak az emberrel!” – méltatlankodik egy másik ügyfél is, aki hüledezve magyarázza, hogy 6 lejes elmaradás miatt levágták az áramszolgáltatást a vidéki házában, holott a pontos fogyasztást éppen a szolgáltató által foganatosított rendszerkarbantartási szünet miatt nem tudta lejelenteni. A társaság által alkalmazott eljárás miatt nagyon sokan a fogyasztóvédelmi hatósághoz vagy az energetikai szabályozó hatósághoz (ANRE) fordultak.
A biztonsági őr azonban közli velük, hogy felsőbb utasításra nem engedheti be őket a székház udvarára, továbbá forduljanak a társaság kommunikációs osztályához. Közben az ügyfelek egyenként nyernek bebocsátást a székházba, ahol három ablaknál szolgálják ki a dühös, panaszos, felháborodott embereket. Nekünk alkalmunk volt odabent is megtapasztalni az ügyintézés „operativitását”, miután ügyfélként igényeltünk szerződésmódosítást. „Hát ez legalább negyven perc lesz” – közölte velünk az ügyfélszolgálat munkatársa, és bebizonyosodott, hogy nem tévedett. A folyamat rendkívüli lassúságának elsősorban az az oka, hogy az Electrica számítógépes rendszere – a korszerűsítés és karbantartás ellenére – elavult, az alkalmazottak pedig szemmel láthatóan nem boldogulnak vele.
Fotó: Rostás Szabolcs
Írásban elküldött kérdéseinkre nem kaptunk választ a társaság sajtóosztályától. Az Electrica közleményt bocsátott ki, miszerint minden egyes panaszt igyekszik kivizsgálni, ugyanakkor türelmet kér az ügyfelektől. A fogyasztók fogadása, a panaszok hatékony feldolgozása érdekében reggel 8-tól 15.30 óráig nyitva tartó ügyfélirodái március elsejéig hosszított program szerint működnek, de ez a közzétett lista alapján nem vonatkozik valamennyi Electrica-kirendeltségre.
Tavaly is összejött a profit az állami tartozások ellenére
Az Electrica Furnizare az ország egyik vezető energiaszolgáltató vállalata, amelyben a tíz évvel ezelőtti privatizálás nyomán a román állam 48,79 százalékos részesedéssel bír. A társaságnak 3,9 millió ügyfele van az ország 18 megyéjében, területi kirendeltségeinek többsége erdélyi: Bihar, Beszterce-Naszód, Brassó, Fehér, Hargita, Kolozs, Kovászna, Maros, Máramaros, Szatmár, Szeben, Szilágy. A bukaresti és londoni értéktőzsdén jegyzett vállalat a tavalyi év első kilenc hónapjában 418 millió lej nettó profitot jegyzett, 21,6 százalékkal kevesebbet, mint a 2022-es év hasonló időszakában. A visszaesést az Electrica azzal magyarázta, hogy nagy összegű bankhitelt volt kénytelen igényelni, miután a román állam késik az energiaár-plafon nyomán a szolgáltatóknak járó árkülönbözet kifizetésével. Csütörtökön délután – cikkünk közzététele után – hozta nyilvánosságra a társaság a Bukaresti Értéktőzsde honlapján a tavalyi év összesített mérlegét, amelynek alapján 2023-ban 620,4 millió lejes nettó nyereségre tett szert, ami 61,6 millió lejjel (11 százalékkal) több, mint az előző évben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!