Király: az új kerettanterv-tervezet nem figyel a kisebbségi oktatásra

Az oktatási tárca tavaly december 23-án bocsátotta közvitára a három kerettanterv-javaslatot, ennek eredményeként készülne el az 5–8. osztályosok új tanterve. Az oktatási minisztérium január 23-áig várja a pedagógusok, diákok, szülők és a civil szervezetek képviselőit, hogy elmondják véleményüket az Országos Neveléstudományi Intézet szakemberei által készített kerettanterv-tervezetekről, illetve javaslatokat tegyenek ezek jobbítására.

Király András oktatási államtitkárnak fenntartásai vannak a kerettanterv-tervezetekkel kapcsolatban. „A csomagot tanügyi reformként akarják eladni, de nem tudom reformként elfogadni, mivel első ránézésre a lényeg nem az óraszámok csökkentése. A baj az, hogy nem nézzük meg a mennyiséget, amit a diák meg tud emészteni” – mondta a szakpolitikus.

Meglátása szerint az nem old meg semmit, ha kivesznek egy tantárgyat a tantervből, majd mással pótolják. Azonban, amennyiben az óraszámok maradnak ugyan, de mondjuk a hetven százalék elmélet mellett a fennmaradó időt a gyakorlatra fordítják, már reformról beszélhetünk, vélte az államtitkár. Rámutatott, reméli, a minisztériumban nem sietik el az öt–nyolc osztályosok tantervét, hiszen erre fog épülni a gimnáziumok órakerete is.

Király András szerint a tanterv az alkalmazhatóság elve alapján kell működjék, hiszen, mint fogalmazott, „a matematikát vagy magyart is lehet négy óraszámban tanítani, ha marad idő a gyakorlásra”. Az RMDSZ szakpolitikusa a tervezetek kapcsán leginkább azt nehezményezte, hogy az Országos Neveléstudományi Intézet szakemberei nem vették figyelembe a kisebbségek nyelvén történő oktatás problémáit. „Úgy gondolták, hogy a közvita eredményeként elfogadott kerettervhez majd hozzácsapják a magyarórákat” – nyilatkozta az államtitkár, aki emiatt a három tantervjavaslat egyikét sem tartja elfogadhatónak.

Elmondta, felkérte a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségét (RMPSZ), valamint a megyei magyar tanfelügyelőket, hogy záros határidőn belül tegyék meg javaslataikat annak érdekében, hogy január 23-án elő tudjanak állni egy alternatívával. „Az is megtörténhet, hogy a magyar pedagógusok másként gondolják, mint én, és elfogadhatónak minősítik valamelyik javaslatot” – tette hozzá Király.

A közvita eredményeként elfogadott tervezet alapján dolgozzák majd ki az 5–8. osztályos diákok tantervét, amely a 2017–2018-as tanévben lép érvénybe. Első lépésként az ötödik osztályosok oktatása zajlik majd az új tanterv szerint. A minisztérium mostanáig az 1–4. osztályosoknak szóló kerettanterveket módosította, így idén már a 3. osztályosok is az új tanterv szerint tanulnak.

Görbe Péter Hargita megyei főtanfelügyelő arra kérte az érdeklődőket, hogy a kérdőív kitöltése előtt látogassák meg az oktatási minisztérium honlapját, az Edu.ro-t, és a véleményezésnél ne csak az óraszámot, hanem a végcélt is vegyék figyelembe. Az oktatási minisztérium tervei szerint a közvita után elfogadott tanterv referenciaként szolgál majd a nemzeti kisebbségek, a művészeti iskolák, valamint a sportiskolák tantervei számára is.