Kifogásolt rendeltetés

Ahhoz azonban, hogy elnyerjék a támogatást, össze kell állítaniuk a pályázati anyagot, és ennek első lépéseként meg kell határozniuk, mire akarják majd használni a felújított kastélyt.

Korábban is ellenezték

Mint arról beszámoltunk, a kérdés eddig is sok vihart kavart a kisvárosban. Legutóbb 2004-ben – szintén kampányidőszakban – tárgyaltak a kastély sorsáról, amikor egy uniós program révén szerezhettek volna pénzt az épület restaurálására. A tanácsosok egy része – elsősorban a nemzeti liberális párti képviselők – azonban nem szavazta meg a pályázat benyújtására vonatkozó határozattervezetet, ezért az önkormányzat nem nyújthatta be a projektet. Azt kifogásolták, hogy az önkormányzat a kastélyban üzletkötő központot akar kialakítani, a legnagyobb felháborodást pedig az váltotta ki, hogy az épületet körülvevő közel tízhektáros dendrológiai park területén 200 parkolóhely kialakítását tervezték.

Meggombásodott patina

Az épületre egyébként nagyon ráfér a felújítás: a vakolat kívül-belül lehullott, a tető beázik, a falakon pedig több helyen is megtelepedett az épületek egyik legveszélyesebbnek tartott kártevője, a könnyező házigomba. Az utóbbi évtizedekben egyetlen komoly beavatkozást végeztek állagmegőrzési céllal: kiépítettek egy drénrendszert az épület körül, amely önműködő pompa segítségével kiszivattyúzza a pincében felgyülemlett vizet. Mivel ez nem mindig működik kielégítően, a pincéből, és így a falakból sem sikerült kiűzni a nedvességet. A legutóbbi tanácsülésen kiderült, hogy a drénrendszer megépítése felesleges volt, ugyanis a laborvizsgálatok eredménye szerint az épület alá gyűlő víz a városi ivóvízhálózat megrepedezett csöveiből származik, így célravezetőbb lett volna megakadályozni a szivárgást, mintsem folyamatosan szivattyúzni a kárba vesző ivóvizet.

Hiányzó megbízottak

A négy évvel ezelőtti botrányt elkerülendő, az önkormányzat most olyan csapatra bízta a kastély rendeltetésének meghatározását, amelyben a polgármesteri hivatal alkalmazottai mellett mindhárom, helyi szinten számottevő politikai alakulat – a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD) és az RMDSZ – képviselői is helyet kaptak. A tanácsülésen azonban az RMDSZ képviselője meg sem jelent, a PNL-s bizottsági tag pedig még a kényesnek ítélt napirendi pont sorra kerülése előtt távozott.

A határozattervezetet – amely sok tekintetben hasonlított a négy évvel ezelőtt elvetetthez – ez alkalommal nemcsak a liberális tanácsosok támadták, hanem a nagykárolyi múzeum és művelődési ház munkatársai is. A PNL-s tanácsosok elsősorban azt kifogásolták, hogy – bár kulturális és turisztikai rendeltetésre szánják az épületet – nincs egységes koncepció, amely köré a kastély kihasználásának terve szerveződne. A személyeskedésektől sem mentes közbeszólásaikban kifejtették: kétlik, hogy egy ilyen „sebtében összedobott tervre” valóban adnának támogatást. A legtöbb ellenvetést a kastély megvilágítása érdekében kialakított fényudvarba tervezett lift váltotta ki, amelyet a múzeum munkatársai szerint amúgy sem hagyna jóvá a műemlékvédelmi hatóság. A földszintre tervezett vendéglő is rosszallást váltott ki, és nem nyerte el a jelenlévők tetszését a luxushotelszobák kialakításának ötlete sem, amelyeket a tervek szerint korabeli bútorokkal rendeznének be a jómódú turisták számára.

Tiltakozó aláírások

A városi könyvtár kiköltöztetésére vonatkozóan Paul Sarvadi, a művelődési ház munkatársa egy 150 aláírást tartalmazó tiltakozást nyújtott be, amelyeket állítása szerint alig másfél óra alatt sikerült összegyűjtenie a középiskolások körében. Sarvadi szerint vétek volna a könyvtár helyén konferenciatermeket kialakítani, ugyanis az intézmény fontos szerepet tölt be a helyi fiatalság életében, amit többek között az is bizonyít, hogy tavaly nyáron rendszeresen mintegy százan vettek részt a könyvtár erkélyén tartott vetítéseken. A kifogásolt tételeken kívül a tervezetben ökumenikus kápolna, kiállítóterem, előadóterem és turisztikai tanácsadó iroda létrehozása is szerepel. Továbbra itt kapnának helyet a városi múzeum állandó tárlatai, emlékszobákat szándékoznak kialakítani Nagykároly híres szülöttei számára, a pincében pedig szőlészeti és borászati eszközökből nyílna kiállítás.

A tanácsülésen felmerült, hogy a tervek elkészítése előtt talán nem ártott volna közmeghallgatást tartani a témában, az önkormányzat pályázatíró irodájának munkatársai azonban azt bizonygatták, hogy a közvitákat megelőző több hónapos procedúra miatt nem készültek volna el határidőre. A határozattervezetet végül megszavazta a testület, miután a pályázatírók elmagyarázták az akadékoskodó tanácsosoknak, hogy ez esetben nem a rendeltetés a döntő szempont a pályázatok elbírálásánál, hanem a gyorsaság, ugyanis a támogatást a projektek benyújtásának sorrendjében osztják le.