Kié lesz jövőre a Brassói Magyar Napok? – Két csoport is magáénak vallja a Cenk alatti rendezvény szervezési jogát

A Brassói Magyar Napok szervezése körüli nézeteltérések azt követően kerültek nyilvánosságra, hogy a szeptember 8–15. között lezajlott idei kiadáson a fogyasztóvédelem négyezer lejre bírságolta a város főterén lacikonyhát működtető céget.

korábban írtuk

Magyar napok fogyasztóvédelmi „körítéssel” – A brassói rendezvény szervezője eltúlzottnak tartja a lacikonyhás affér „tálalását”

A Brassó Magyar Napokon tapasztalt „sokkoló” körülményekről, „rémálomszerű” állapotokról számolt be Sorin Susanu fogyasztóvédelmi főfelügyelőre hivatkozva a helyi román sajtó. Toró Tamás szervező szerint a beszámolók eltúlzottak.

Ezt követően a Brassó Magyar Napok Egyesület közleményben határolódott el a rendezvénytől és annak főszervezőjétől, Toró Tamástól. „A hajdan rangos rendezvényt önkényesen kisajátító, brassói illetőségű Toró Tamás mára már az Erdély-szerte jelen lévő magyar napok szégyenpadjára ültette a Brassói Magyar Napokat” – írta a szeptember 17-én kelt kommünikében a tavaly bejegyezett egyesület vezetősége. „Tűrhetetlen, hogy a Brassói Magyar Napok arculatát (logóját) és nevét használva, az önjelölt főszervező egy ilyen kétes hírű eseménnyé züllesztette mindannyiunk szeretett rendezvénysorozatát” – folytatódik a közlemény, amely szerint Toró nemcsak a rendezvénynek, hanem a brassói és erdélyi magyar közösség megítélésének is súlyosan ártott.

„Szándékunk világos: a Brassói Magyar Napokat újra egy mindenki által várva várt, értékes és megkérdőjelezhetetlen minőséget képviselő rendezvénnyé tenni!” – zárul a közlemény.

„Ő lehetetlenítette el a helyzetet, mi álltunk félre. Minden esetben az történt, hogy a jóhiszeműség és a jó hozzáállás miatt mi hátráltunk meg. Hogy a rendezvénynek ne ártsunk” – indokolta a háttérbe vonulást a Brassói Magyar Napok Egyesület elnöke, aki szerint az elmúlt két évben Toró a kezdeti csapat támogatása nélkül szervezte a rendezvényt. Az egykori szervezők a lacikonyhás botrányt követően döntöttek úgy, hogy visszaveszik a szervezési jogot, és elhatárolódnak a Toró-féle két kiadástól. „Mindennek van egy határa. Elhatárolódtunk, mert nem szerettük volna a nevünket adni ehhez” – jelentette ki Zakariás Barna.

a Brassói Magyar Napok kezdeti szervezőcsapata – akárcsak más magyar napok esetében – az Erdélyi Magyar Néppártból (EMNP) került ki. A pártnak Toró Tamás is tagja volt, és jelöltjeként az RMDSZ-szel kötött együttműködési megállapodás révén 2012-ben bejutott a brassói tanácsba. Később azonban beállt a Brassó megyei RMDSZ-be, melynek jelenleg is helyi tanácsosa és a rendezvényekért és sporteseményekért felelős ügyvezető alelnöke. Bár Zakariás nem akart „a részletekbe belemenni”, utalt arra, hogy Toró pálfordulása miatt alakult másként a brassói rendezvény sorsa.

– fogalmazott Zakariás Barna. Az egykori fesztiváligazgató szerint a főszervező szervezési hibát követett el, amikor annak ellenére állíttatott fel lacikonyhát a város főterén, hogy 2016 óta tanácsi határozat tiltja a nyílt tűz használatát a Tanács téren. Emiatt állítása szerint egyetlen főtéri rendezvényen sincs főzicskézés, Toró Tamás azonban „fittyet hányva az elvárásoknak, a kimondott és leírt szabályoknak”, ezt megengedte, és

Amelyet a Brassói Magyar Napok Egyesület jövőre maga szervezne meg, hisz a márkanév és a logó is a szervezet tulajdonában van. „Egy méltó 10. Brassói Magyar Napokat szeretnénk szervezni. Így is túl sokat tudott meg a közönség a szervezők belső problémáiról” – fogalmazott Zakariás. Kérdésünkre, hogy mi lesz, ha Toró ugyanígy gondolja, viccesen kijelentette:

„Ennek a csapatnak Toró Tamás is tagja volt, csak ő kivált. Úgy gondoljuk, nem az az egy személy a lényeg, aki kivált a csapattól, hanem a csapat” – indokolta a döntést az egyesületi elnök.

Kié a gyerek?

Csakhogy bonyolítja a jogi helyzetet, hogy a Brassói Magyar Napok szervezésére kezdetektől az Erdélyi Szórványmagyarságért Egyesület pályázott támogatásért, melynek Toró Tamás az elnöke. Aki azt állítja, hogy a Brassói Magyar Napok ötletgazdájaként az új keletű egyesülettől függetlenül továbbra is megszervezi a rendezvényt, „töretlenül folytatja a munkát”. „Erkölcsileg nem az a lényeg, kinél van a logó, és ki mit védett le” – fogalmazott a Krónikának Toró Tamás, aki szerint

„Ez az egyesület egy éve alakult. Elég furcsa egy 10-11 éves történetben, hogy hirtelen felébrednek valakik – akiknek túl sok köze nem volt a rendezvényhez –, és maguknak követelik. Felháborodással tölt el minden jóérzésű brassói magyar embert” – fogalmazott lapunknak a főszervező. Aki szerint nem igaz, hogy az új egyesület alapítói a kezdeti csapat tagjai voltak, szerinte csak pár évig segítettek különböző részfeladatokkal.

A munka 90 százalékát jómagam végeztem el az elmúlt tíz évben. Betyárbecsület – azt gondoltuk, még létezik ilyen Erdélyben –, hogy nem lopkodjuk egymásnak a logóit és az ötleteit. Nekem az volt a javaslatom a »csapatnak«: találjanak ki valamit, ami az ő kezdeményezésük, amivel ők foglalkoznak, és szívesen odaállunk mi is. Csak hagyják békén másnak az ötleteit, munkáját, mert az visszaüt.”

– jelentette ki a jövő évi kiadásról Toró Tamás. Szerinte nem áll fenn a veszély, hogy két rendezvény legyen, mivel nagy eseményről van szó, melybe sok ember van bevonva. „Töretlenül haladunk előre, és folytatjuk a munkát, amit az elmúlt tíz évben is tettünk. Mindenféle rosszindulat és a rosszakarók ellenére az eseménysorozat ugyanolyan színvonalas lesz a következő évben is” – vetítette előre a jövőt a főszervező.

Aki a lacikonyhás botrányra és az egyesületi aggályokra reagálva kifejtette: nem szervezési hibáról van szó, hiszen „nem egy szedett-vedett céget hoztak”, hanem olyat, amely már bizonyított, a Kolozsvári Magyar Napokon, a nagyszebeni karácsonyi vásáron és a debreceni virágkarneválon is szolgált fel ennivalót. „Igen, talált rendellenességet a fogyasztóvédelem, bírságolt. De senki nem lett beteg, nem is záratták be, működhetett tovább. Nem tudom, kinek az érdeke ezt felfújni” – mondta Toró.

A sikerre fókuszálna

„Miért nem beszélünk arról, hogy több tíz­ezer magyar ünnepelt? Színvonalasnál színvonalasabb rendezvények voltak, minden műfajból a legjobbak, jól érezte magát a brassói magyarság” – mutatott rá az érem másik oldalára Toró Tamás, aki szerint egyesek „túl nagy feneket kerítenek” a lacikonyhás intermezzónak.

Mely tartalmas programjaival nem csak a brassói, barcasági magyarokat, hanem a székelyföldieket is bevonzza. A vitás jogi helyzet kapcsán kijelentette: le kell ülni és tisztázni. „Nekem az a dolgom, hogy amit kitaláltam, tíz év alatt önzetlen és komoly munkával felépítettem – nemcsak én, hanem az egyházaink, civil szervezeteink, iskoláink, a több száz önkéntes –, az töretlenül tudjon működni a következőkben is. Hogy a barcasági, brassói magyarság továbbra is magas színvonalon tudjon ünnepelni 8-9 napon keresztül” – összegezett Toró, hangsúlyozva, nem enged a provokációnak.

A Brassói Magyar Napok profilt az újdonsült egyesület adminisztrálja, míg az idei kiadást a Brassói Magyar Napok – BMN oldalon népszerűsítették. Lapunk úgy értesült, hogy ezen színvonalas programok voltak, melyek a barcaságiak mellett székelyföldi, főleg háromszéki településekről is vonzották az érdeklődőket.

A Cenk alatti városban alig 9 százalékos a magyarság számaránya, és a szász múlttal büszkélkedő városvezetés számos engedményt tett a kisebbségeknek. Többek között a város bejáratainál a német mellett magyarul is feltüntették a település nevét.