HIRDETÉS

Kézzelfogható munkaerőhiány a mezőgazdaságban

Gyergyai Csaba 2017. július 13., 16:55

Egyre jelentősebb munkaerőhiánnyal küzdenek a mezőgazdasági profilú vállalkozások, a nyugati megyékben sokan a határon túlról toboroznak embereket. A gazdaszervezetek a szakoktatás felélesztését sürgetik.

Fotó: Biró István

A romániai mezőgazdaság egészét károsan befolyásolhatja az elkövetkező időszakban az ágazatban soha nem tapasztalt mértékű munkaerőhiány: az agrárvállalkozások nem találnak embert a kézimunka-igényes termények leszedésére, ráadásul szakképzett munkásokból is egyre kevesebb van.

Az aggasztó jelenségre a Mezőgazdasági Termelők Országos Szövetségének (LAPAR) elnöke, Laurenţiu Baciu hívta fel a figyelmet, aki szerint

HIRDETÉS

a probléma az ország nyugati megyéiben a legsúlyosabb, ahol tudomása szerint az állások alig 50 százalékát tudják betölteni.

A News.ro hírportálon idézett Baciu rámutatott: a régióban egyes vállalkozásoknak határon túli – elsősorban magyarországi – szakembereket kell alkalmazniuk a termelés folytonossága érdekében, mivel hazai pályán már alig találnak megfelelő munkaerőt. Arról már nem is beszélve, hogy

vannak olyan nagyobb állattenyésztő farmok az országban, ahol korábban pakisztáni és Fülöp-szigeteki munkásokat is felvettek

– tette hozzá a LAPAR-elnök. Mint mondta, a kisebb vállalkozások esetében az sem ritka, hogy egyszerűen elegük lesz az állandó bizonytalanságból, és felhagynak a termeléssel. „Súlyos krízis van, amit a hatóságok még mindig nem vesznek komolyan. Nagyon sokan az ágazatban közel állnak a nyugdíjazáshoz, az utánpótlás pedig nem nagyon jelentkezik” – fogalmazott a szakember.

A szakoktatás feltámasztását sürgetik

A szakszervezeti vezető szerint a külföldi munkavállalás és az elöregedés mellett a munkaerőhiány legfőbb oka, hogy a szakmunkás- és technikusképzés mélypontra jutott, „felélesztése nélkül pedig az agrárium holtvágányra kerül”.

„A mezőgazdasági minisztérium megígérte, sürgetni fogja a mezőgazdasági profilú szakiskolák beindítását minden megyében, a problémákra azonban azonnali megoldásokat kell találni, a szakoktatás rendbetétele pedig fontos, de hosszabb távú intézkedés” – mutatott rá Laurenţiu Baciu, aki szerint az agárvállalkozók már több ízben is felajánlották, segítenek a tanintézeteknek a gyakorlati képzés megszervezésében.

A mezőgazdasági idénymunkát illetően az agrárszakember elmondta,

a helyi hatóságok „gyakorlatilag támogatják a semmittevést azzal, hogy nagyvonalúan osztogatják a szociális segélyeket”,

ezért is nehéz embereket találni kétkezi munkára.

Elhibázott támogatási politika

Az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetségét (EMGESZ) vezető Csomortányi István lapunk kérdésére elmondta, Bihar megyében is évek óta akut problémát jelent a munkaerőhiány az agráriumban, főként a kétkezi munkavégzést igénylő mezőgazdasági szakágazatok – a kertészek, zöldség- és gyümölcstermesztők – panaszkodnak emiatt.

Példaként említette, hogy Dél-Biharban uborkaszedéskor egyre nehezebb megfelelő létszámban napszámosokat toborozni. Arról azonban nem tud, hogy a régióra jellemző lenne a külföldi munkaerő alkalmazása. „Nem újdonság, hogy a környékről sokan a nyugati országokban vállalnak munkát ebben az ágazatban, hiszen

a jó esetben 18-20 eurós napidíjat ajánló itthoni gazdák nem tudnak versenyezni a kinti fizetésekkel”

– jegyezte meg az EMGESZ elnöke. Szakképzett munkaerőből évek óta hiány van, és ez nemcsak a nyugati megyékre, az egész országra jellemező Csomortányi szerint, aki úgy véli, a mezőgazdasági minisztériumnak sok mindent újra kellene gondolnia az ágazati támogatást illetően.

„Azt látjuk, hogy a támogatási politika elsősorban a nagyvállalkozókat segíti, és nem a kisebb, családi vállalkozásokat, pedig mindenki számára evidens, hogy az utóbbiak vannak többségben. Ugyanakkor az sem korrekt, hogy a támogatási struktúrákat a regáti viszonyokra alapozva állítják össze, hiszen az ottani lobbi jóval erősebb, mint az erdélyi. Amennyiben az erdélyi gazdák szempontjait is sikerülne hatékonyabban érvényesíteni, a fiatalok is bátrabban vállalnának szerepet az agráriumban” – mondta Csomortányi István.

Versenyképes fizetések kellenek

A Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozó Emil Dumitru, a Pro Agro élelmiszeripari szövetség elnöke vészjóslónak nevezte, hogy

az ágazat 2010 és 2015 között 400 ezer munkavállalót veszített el

– a szakszervezeti vezető szerint ez a legfrissebb adat a témában –, a szám pedig várhatóan tovább növekedett az elmúlt másfél évben. Dumitru példaként említette, hogy munkaerő hiánya miatt a 7600 hektáron gazdálkodó kürtösi agráripari kombinátnál egy gépkezelő szakembernek már 2000 eurós fizetést ajánlanak azért, hogy hosszabb távon megtarthassák. „Tisztában kell lennünk vele,

amennyiben nem biztosítunk versenyképes, európai fizetéseket, nem lesz, aki elvégezze a munkát, ez ilyen egyszerű”

– szögezte le a Pro Agro vezetője.

Folyamatosan panaszkodnak az Arad megyei vállalatok is, sokan magyarországi szakcégekkel kötnek szerződést különböző – szakmai tudást igénylő – munkálatokra, tette hozzá Dimitre Muscă, az Aragra 2008 gazdaszervezet elnöke.

„Olyan farmról is tudok, ahol németországi mezőgazdasági profilú szakiskolákból érkező diákokat fogadnak gyakorlatra. A saját cégemmel oda jutottam, hogy négy osztályt végzett munkavállalókat taníttattam be különböző munkálatokra, mert nem találtam szakembert a környéken” – magyarázta Dimitre Muscă, aki a szakoktatás felélesztését tartja a legsürgetőbb feladatnak.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS