
Magyar és székely zászló Kézdivásárhelyen 2018. március 14-én
Fotó: Kézdivásárhely önkormányzata
Ki kell fizetnie Bokor Tibornak, Kézdivásárhely polgármesterének azt a bírságot, amelyet Sebastian Cucu, Kovászna megye prefektusa rótt ki rá a tavaly március 15-ére kitűzött magyar zászlók miatt.
2019. június 04., 21:122019. június 04., 21:12
2019. június 05., 10:352019. június 05., 10:35
A Kovászna Megyei Törvényszék kedden jogerős ítéletben utasította el a 2018. március 14-i bírságolási jegyzőkönyv érvénytelenítésére benyújtott polgármesteri keresetet, és hagyta helyben az elsőfokú ítéletet, mely 5000 lejről 500 lejre csökkentette a bírságot. A kormány Kovászna és Hargita megyei képviselői tavaly először bírságolták meg Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely és Székelyudvarhely polgármestereit a március 15-én közterekre kitűzött piros-fehér-zöld zászlókért, szalagokért.
A prefektusok a kiszabható legnagyobb, 5000 lejes bírságot rótták ki a magyar elöljárókra, és némelyiküket két, egymás utáni napon is megbírságolták az állítólagos szimbólumhasználati vétség miatt. A bírságolási jegyzőkönyvek érvénytelenítésére indított pert Székelyudvarhely jogerősen, Sepsiszentgyörgy polgármestere első fokon megnyerte. A polgármesterek arra hivatkoztak, hogy a kitűzött jelképek nem azonosak Magyarország hivatalos zászlajával, és idézték a román jelképtörvény végrehajtási utasításait, amelyek szerint „azok az etnikai kisebbségek, amelyek országos szervezettel rendelkeznek, rendezvényeiken használhatják saját jelképeiket is”.
Hargita megye prefektusa később hasonló bírságot rótt ki Székelyudvarhely polgármesterére a 2018. október 23-án és 2019. március 15-én kitűzött nemzeti jelképek miatt, Kovászna megye prefektusa pedig Sepsiszentgyörgy polgármesterét bírságolta meg idén is a március 15-én kitűzött jelképek miatt. Egyebek között e hatósági fellépés késztette az RMDSZ-t arra, hogy februári kongresszusán határozatban nyilvánítsa ki: a magyar és a székely zászlót, valamint a magyar és a székely himnuszt nemzeti szimbólumnak tekinti.
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
1 hozzászólás