Fotó: Pinti Attila
Bákó megye prefektusa nem indította el Dormánfalva (Dărmănești) polgármesteri hivatala ellen azokat a közigazgatási pereket, amelyeket az úzvölgyi katonatemetővel kapcsolatos törvénytelennek vélt intézkedései miatt helyezett kilátásba.
2019. július 24., 11:502019. július 24., 11:50
A perek el nem indításáról a prefektus hivatala tájékoztatta írásban az MTI-t kedden. Korábban a prefektúra – szintén az MTI kérdésére – azt közölte: ha Constantin Toma dormánfalvi polgármester nem tisztáz június 7-éig bizonyos kérdéseket a temetőátalakítás építési engedélye kiállításával kapcsolatban, a közigazgatási bíróságon fogják kérni a dokumentum érvénytelenítését.
Ennek elmulasztása esetére is közigazgatási pert helyezett kilátásba a prefektúra. A kormányt képviselő prefektus közigazgatási bírósági keresete azonnal felfüggeszti a vitatott iratok, határozatok érvényességét mindaddig, amíg jogerős ítélet születik a perekben. A prefektusi hivatal az MTI-nek adott keddi válaszában közölte: az építési engedély ügyében azért nem indított közigazgatási pert, mert Dormánfalva polgármesteri hivatala a június 7-i határidő lejárta napján tudatta, hogy fenntartja álláspontját, mely szerint törvényes a temetőátalakításra általa kiállított építési engedély.
A hivatal – dátumot nem említve – hivatkozik arra a dokumentumra is, amelyben a kulturális minisztérium június 24-én utólagosan jóváhagyta az úzvölgyi temetőátalakítás művészi koncepcióját. E dokumentumot 17 nappal az ultimátum lejárta után keltezte a minisztérium. A művészi koncepció jóváhagyásának a hiánya volt az egyik ok, amiért az Állami Építkezési Felügyelőség arra kérte a prefektust, hogy mérlegelje az építési engedély megtámadását a közigazgatási bíróságon. A másik ok az volt, hogy a polgármesteri hivatal olyan dokumentáció alapján állította ki az építési engedélyt, amely nem bizonyította egyértelműen a terület fölötti tulajdonjogát.
A prefektus hivatala az MTI-nek adott válaszban közölte: a temető területét Dărmănești közvagyonába vevő önkormányzati határozatot azért nem támadta meg a közigazgatási bíróságon, mert június 25-én, a határidő lejárta napján a dărmănești-i önkormányzat újabb határozatot hozott a kérdésről, amelyikben kijavította a korábbi határozata hibáját. A második önkormányzati határozat csupán az első címét javítja, és immár nem a temető területének a közvagyonba vételéről szól, hanem a város közvagyonát rögzítő 1999-es önkormányzati határozat kiegészítését rögzíti.
A katonatemető ügyében a román kormány helyi képviselői eddig egyetlen közigazgatási pert indítottak, ezt is Csíkszentmárton község ellen. Hargita megye prefektusa május 29-én anélkül, hogy bármilyen haladékot adott volna, egyetlen nap alatt összeállította és benyújtotta azt az iratcsomót, amellyel megtámadta Csíkszentmártonnak a temető bezárására vonatkozó határozatát.
Az úzvölgyi katonatemető ügye azt követően került a figyelem középpontjába, hogy Dărmănești polgármesteri hivatala ez év tavaszán részben magyar katonák sírjain román parcellát hozott létre, és egy kelta keresztes emlékművet valamint ötven betonkeresztet állíttatott ismeretlen román katonáknak. Június közepén a Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) is elismerte, hogy nem az úzvölgyi temetőben nyugszik az a 149 román katona, akiknek a román parcellát létrehozták, és álláspontja szerint csak 11 román katona van eltemetve a temetőben. A korábban magyar sírkertnek tekintett temetőt mindeddig Csíkszentmárton község gondozta.
Az elnéptelenedett Úzvölgye település területét, amelyen a temető is fekszik, mind Csíkszentmárton, mind Dărmănești a magáénak tekinti. A román parcella létrehozása feszültségeket keltett a román–magyar viszonyban. Június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
Vádat emelt a Temes megyei törvényszéki ügyészség a januárban elkövetett csenei gyermekgyilkosság három, szintén kiskorú elkövetője közül kettő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Felbátorították Közép-Európa egyik legnagyobb sípályakomplexumának képviselői a Bihar Megyei Tanács elnökét, miután közösen megvizsgálták Biharfüred és Vârtop adottságait, síparadicsommá alakításuknak potenciális fejlesztési lehetőségeit.
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás