Kettős mérce: nem pereli Dormánfalvát a bákói prefektus az úzvölgyi temető kapcsán

Ennek elmulasztása esetére is közigazgatási pert helyezett kilátásba a prefektúra. A kormányt képviselő prefektus közigazgatási bírósági keresete azonnal felfüggeszti a vitatott iratok, határozatok érvényességét mindaddig, amíg jogerős ítélet születik a perekben. A prefektusi hivatal az MTI-nek adott keddi válaszában közölte: az építési engedély ügyében azért nem indított közigazgatási pert, mert Dormánfalva polgármesteri hivatala a június 7-i határidő lejárta napján tudatta, hogy fenntartja álláspontját, mely szerint törvényes a temetőátalakításra általa kiállított építési engedély.

A hivatal – dátumot nem említve – hivatkozik arra a dokumentumra is, amelyben a kulturális minisztérium június 24-én utólagosan jóváhagyta az úzvölgyi temetőátalakítás művészi koncepcióját. E dokumentumot 17 nappal az ultimátum lejárta után keltezte a minisztérium. A művészi koncepció jóváhagyásának a hiánya volt az egyik ok, amiért az Állami Építkezési Felügyelőség arra kérte a prefektust, hogy mérlegelje az építési engedély megtámadását a közigazgatási bíróságon. A másik ok az volt, hogy a polgármesteri hivatal olyan dokumentáció alapján állította ki az építési engedélyt, amely nem bizonyította egyértelműen a terület fölötti tulajdonjogát.

A prefektus hivatala az MTI-nek adott válaszban közölte: a temető területét Dărmănești közvagyonába vevő önkormányzati határozatot azért nem támadta meg a közigazgatási bíróságon, mert június 25-én, a határidő lejárta napján a dărmănești-i önkormányzat újabb határozatot hozott a kérdésről, amelyikben kijavította a korábbi határozata hibáját. A második önkormányzati határozat csupán az első címét javítja, és immár nem a temető területének a közvagyonba vételéről szól, hanem a város közvagyonát rögzítő 1999-es önkormányzati határozat kiegészítését rögzíti.

A katonatemető ügyében a román kormány helyi képviselői eddig egyetlen közigazgatási pert indítottak, ezt is Csíkszentmárton község ellen. Hargita megye prefektusa május 29-én anélkül, hogy bármilyen haladékot adott volna, egyetlen nap alatt összeállította és benyújtotta azt az iratcsomót, amellyel megtámadta Csíkszentmártonnak a temető bezárására vonatkozó határozatát.

Az úzvölgyi katonatemető ügye azt követően került a figyelem középpontjába, hogy Dărmănești polgármesteri hivatala ez év tavaszán részben magyar katonák sírjain román parcellát hozott létre, és egy kelta keresztes emlékművet valamint ötven betonkeresztet állíttatott ismeretlen román katonáknak. Június közepén a Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) is elismerte, hogy nem az úzvölgyi temetőben nyugszik az a 149 román katona, akiknek a román parcellát létrehozták, és álláspontja szerint csak 11 román katona van eltemetve a temetőben. A korábban magyar sírkertnek tekintett temetőt mindeddig Csíkszentmárton község gondozta.

Az elnéptelenedett Úzvölgye település területét, amelyen a temető is fekszik, mind Csíkszentmárton, mind Dărmănești a magáénak tekinti. A román parcella létrehozása feszültségeket keltett a román–magyar viszonyban. Június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt.