
Fotó: adevarul
A baleset pontos helyszínének téves bemérése, valamint a katasztrófavédelmi alakulatok és a rohammentők kései riasztása vezethetett az Erdélyi-szigethegységben hétfő délután bekövetkezett légi katasztrófa során elhunyt két áldozat halálához.
2014. január 21., 12:282014. január 21., 12:28
2014. január 21., 19:282014. január 21., 19:28
Noha a kisrepülőgép kényszerleszállását a fedélzeten utazó hét személy túlélte, mire a mentésben részt vevők hat óra elteltével rájuk találtak, ketten – a pilóta és az egyik rezidens orvos – életüket vesztették.
Victor Ponta emiatt kedden nemcsak a baleset, hanem a mentés körülményeinek kivizsgálását is elrendelte. A miniszterelnök Gabriel Oprea nemzetbiztonsági ügyekért felelős kormányfőhelyettest annak kivizsgálásával bízta meg, hogy miként vettek részt a Britten Norman 2 típusú repülő roncsainak felkutatásában az illetékes állami szervek, a kabinet pedig a tervek szerint már a szerdai kormányülésen elemzi a mentés körülményeit, és levonja a megfelelő következtetéseket.
Oprea ennek nyomán részletes jelentést kért a belügyi, a szállításügyi, a védelmi és az egészségügyi tárcák, valamint a különleges távközlési szolgálat illetékeseitől azzal kapcsolatban, hogy milyen intézkedéseket foganatosítottak a mentés érdekében.
A bukaresti televíziós csatornákon megszólaló kommentátorok többsége ugyanis a hatóságokat hibáztatja amiatt, hogy a sebesültek és a mentők közötti folyamatos telefonkapcsolat ellenére csak hat óra alatt sikerült megtalálni a repülőgép roncsait. Ráadásul ekkor sem a drága pénzen vásárolt felszerelések vezették el az illetékes szerveket a baleset helyszínére, hanem a keresésbe bekapcsolódó önkéntesek.
Noha a sérültek egyike mobiltelefonján a Google-térkép segítségével közölte a hegyimentőkkel a helyszín koordinátáit, kiderült, hogy a speciális távközlési szolgálat (STS) már téves adatokat közölt a becsapódás helyszínéről.
Az áldozatok és a roncs felkutatására több helikoptert is Kolozs és Fehér megye határára irányítottak: a baleset hírére mentést rendelt el többek között Mircea Duşa védelmi miniszter, Raed Arafat egészségügyi államtitkár és Gheorghe Vuşcan Kolozs megyei prefektus, a helikopteres beavatkozást azonban lehetetlenné tette a térségre leereszkedő sűrű köd.
A keresésbe a hegyi mentők, a csendőrségi és katasztrófavédelmi alakulatok mellett önkéntesek százai is bekapcsolódtak, a tevékenységet viszont a nehéz terepviszonyok mellett a köd, a hó, a sötétség és a nyirkos hideg is nehezítette. A fagypont körüli hőmérsékletben ráadásul a sérülteket a kihűlés veszélyeztette.
A túlélőkre végül este egy erdész talált rá, az első hegyimentők pedig egy órával később értek a helyszínre, a sebesülteket azonban csak nyolc órával a baleset bekövetkezte után sikerült levinni a mentőautókba, amelyek a nehéz terepviszonyok miatt nem tudták megközelíteni a helyszínt. A sebesültek egy részét kézben, majd terepjáró autókkal sikerült a mentőkig vinni, onnan pedig a kolozsvári megyei sürgősségi kórházba szállították őket.
A kórház illetékesei keddi sajtótájékoztatójukon elmondták: az öt túlélő közül négyen az intenzív terápiás osztályon fekszenek, az egyik orvost pedig saját kérésére kiengedték a kórházból. Hárman hétfő éjszaka és kedd hajnalban több műtéten is átestek.
A legsúlyosabb sérüléseket a másodpilóta szenvedte el, azonban mindannyiuk állapota stabil, nincsenek életveszélyben, illetve eszméletüknél vannak, és minden bizonnyal nem lesz szükség további műtéti beavatkozásokra. A kolozsvári kórházból saját felelősségére kijelentkező orvos kedden visszatért Bukarestbe, ahol a sajtónak elmondta: az öt utas a pilótának köszönheti, hogy túlélte a balesetet. Radu Zamfir arról is beszélt: számára úgy tűnt, mintha a kényszerleszállás és a mentők megérkezése között mindössze fél óra telt volna el.
Az előzetes információkból úgy tűnt, hogy a kisrepülőgépnek a köd miatt kellett kényszerleszállást végrehajtania a hegyes, erdős, rendkívül nehezen megközelíthető terepen. Aleodor Frâncu, a légi irányítást végző hatóság (ROMATSA) elnöke kedden a Mediafax hírügynökségnek elmondta: a térségben a gép jegesedését előidéző meteorológiai jelenségek voltak tapasztalhatók. A
drian Iovan pilóta nem sokkal a baleset bekövetkezte előtt a nagyszebeni légi irányításnak jelezte, hogy sűrű ködben halad, és 2100 méterre csökkenti a repülési magasságot. A repülőgép egy hegygerinc közelében ért földet mintegy 1400 méteres magasságban, a jármű nem gyulladt ki az ütközés következtében.
A balesetben elhunyt 55 éves Iovan rendkívül nagy repülési tapasztalattal rendelkezett: több mint 16 ezer órát töltött már a levegőben, évtizedeket dolgozott a Tarom, illetve a BlueAir légitársaság pilótájaként. Nyugdíjaztatása után repülőgép-vezetést oktatott.
A másik áldozat a bukaresti katonaorvosi intézet hallgatója volt. Korábban sérült társai, majd a mentők mindaddig megpróbálták a helyszínen újraéleszteni, amíg a többi sebesültet elszállították, de nem jártak sikerrel.
Az Abrudbányán végzett törvényszéki orvostani vizsgálat szerint a két áldozat halálában a súlyos sérüléseken kívül közrejátszott a kihűlés is.
A négy orvost és a rezidenst szállító kisrepülőgép hétfő délután a bukaresti Băneasa repülőtérről szállt fel, és Nagyvárad felé tartott, ahol a szakembereknek egy agyhalott személy szerveit kellett volna átvenniük átültetés céljából. A gép Kolozsvártól mintegy 70 kilométerre, a Fehér megyével határos Jósikafalva közelében zuhant le. A baleset után a 112-es segélyhívó számon a hatóságokat a repülőgép egyik orvos utasa riasztotta, aki azt is közölte, hogy elsősegélyt nyújt társainak.
Hőségre figyelmeztető előrejelzést adott ki vasárnap a következő napokra az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia nagy részére.
Sárga, vagyis elsőfokú hőségriasztást adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 15 megyére. Az ország többi részén kedd estig melegre, kellemetlen hőérzetre és viharos időjárásra figyelmeztető időjárás-előrejelzés lesz érvényben.
Senki sem jelentkezett a tasnádi polgármesteri hivatal által kiírt tenderre, amely egy 102 millió lejes hitel felvételére irányult a Szatmár megyei településen tervezett, Aquapark Transilvania Terme nevű élményfürdő megvalósítása érdekében.
Jól haladnak a munkálatok a Nagyszebent Fogarassal összekötő autópályán – közölte a Brassó megyei út- és hídkarbantartó vállalat.
Nyolc éve kihasználatlanul áll az egykor népszerű gyermekrészleg az aradi Neptun Strandon: azóta benőtte a gaz, a medencék burkolatát pedig tönkretette az idő. Bár az önkormányzat évek óta ígérgeti a felújítást, eddig nem történt semmi.
Kánikulára figyelmeztető két sárga, vagyis elsőfokú riasztást adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Kilőttek egy medvét, amely három héten át naponta behatolt az emberek által lakott területekre Brassó Rakodó nevű negyedében. – közölte az önkormányzat.
Jogerősen is pert vesztett a legfelsőbb bíróságon Dominic Fritz temesvári polgármester az őt érdekellentéttel vádoló Országos Feddhetetlenségi Ügynökséggel (ANI) szemben.
Új korszak kezdődhet a romániai egészségügyi rendszerben – persze ha minden a tervek szerint halad. Már ezen a nyáron elindulhat az „e-SănătateaMea” (az én e-egészségem) elnevezésű országos digitális platform.
A Maros megyében azonosított juh- és kecskehimlő, illetve a kiskérődzők pestisének megjelenése ismét ráirányította a figyelmet a romániai juhágazatra.
szóljon hozzá!