2012. augusztus 24., 06:512012. augusztus 24., 06:51
Az eredeti tervek szerint a kifutópályának ez a szakasza ez évre kellett volna elkészüljön, azonban a munkálatokat hátráltatja, hogy lassan haladnak a kisajátítások a létesítmény tervezett útvonalán, ugyanis erre nincs pénze a repteret működtető Kolozs megyei önkormányzatnak. Összesen 9 millió lejre lenne szükség a célra.
„A költségvetés eléggé szűkös. Egyelőre még gondot jelent a szükséges anyagi források előteremtése. Beszéltünk Bukaresttel is a költségvetés-kiegészítésről, és várjuk a választ”– nyilatkozta az ügyben Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke. David Ciceo ugyanakkor elmondta: nem mindenütt akadtak el a munkálatok, a fényjelző rendszernek helyt adó terület nincs még kisajátítva, illetve ugyanez a helyzet azzal a területtel, ahová a leszállásokhoz szükséges rendszert kell felszerelni. Ugyanakkor a csatornázáshoz is hiányoznak még egyes területek. A tervek szerint a 2,1 kilométeres kifutópályát 2,5 kilométeresre bővítik később, de ehhez előbb még el kell terelni a Szamost is.
A Romániai Repülőterek Szövetsége (AAR) szervezésében megtartott csütörtöki kolozsvári konferencia apropóját az szolgáltatta, hogy az AAR bemutatta azt az európai uniós forrásokból finanszírozott országos projektjét, amelynek keretében 600 reptéri alkalmazottat, köztük 300 nőt képeznek ki légikikötők biztonságossá tételére, illetve környezetük megóvására. David Ciceo elmondta, eddig a képzések 70 százaléka zajlott le, 401 reptéri alkalmazott vett részt a programban, 21 százalékuk kolozsvári. Hozzáfűzte: azért van nagy jelentősége a programnak, mert a hazai légitársaságoknál hiánycikk a szakképzett munkaerő.
„Az az egyik legnagyobb gondja a romániai légikikötőknek, hogy nem rendelkezünk olyan tanintézettel, amely kizárólag erre a szakmára képezné a fiatalokat. Így aztán gyakorlatilag nem létezik szakképzett munkaerő” – mutatott rá a probléma gyökerére Augustin Sava, a nagyszebeni repülőtér igazgatója. David Ciceo hozzáfűzte: az is gondot okoz a hazai repterek működtetőinek, hogy az általuk fizetett bérek alig 50 százalékát érik el a légitársaságok által fizetett juttatásoknak, ezért a reptéri alkalmazottak, amint kitanulják a szakmát, és lehetőségük nyílik rá, átigazolnak a magánvállalatokhoz.
Nem épül lakópark Nagybánya ikonikus természeti-kulturális örökségére, a Kereszthegyre a város polgármestere szerint. Egy helyi civil szervezet vezetője viszont állítja: nincs garancia erre.
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.