Ki szív? A legtöbb családban nem történt meg a munkamegosztás újragondolása
Fotó: Haáz Vince
A távmunka és az otthoni oktatás által többletterhek hárultak a társadalom mikroközösségeire, ám – mint az a tavaly végzett, Anyakutatás elnevezésű, interjús kutatásból is kiderül – a háztartás- és gondoskodásbeli feladatok gyarapodása nem vezetett a családon belüli munkamegosztás újragondolásához. Geambașu Réka szociológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem adjunktusa szerint a nők növekvő munkaerőpiaci szerepvállalása, sőt a rugalmas foglalkoztatás sem befolyásolta kedvezően az idők során az egyenlő munkamegosztást.
2021. március 16., 08:002021. március 16., 08:00
A háztartásbeli és nevelési teendők átszervezésén túl a munkamegosztás átgondolása is szükségessé vált a járványhelyzetben azáltal, hogy a különböző életterületek tevékenységei a családi fészek helyszínére „szorultak”. Több, a témában végzett, tavalyi felmérésből azonban az derül ki, hogy a családon belüli munkamegosztás aránytalanul idomul a megsokszorozódó háztartásbeli teendőkhöz. Geambașu Réka szociológus a Krónikának elmondta, a gondoskodási munkát illetően
Az Antwerpeni Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem és a Sapientia EMTE bevonásával készült, tavaly májusi, Anyakutatás elnevezésű interjús vizsgálat során a szakemberek azt tapasztalták, hogy bár elvileg adott lett volna a lehetőség, hogy a házastársak újratárgyalják a munkamegosztást, ez javarészt nem történt meg.
A Sapientia egyetem keretében végzett, tavaly áprilisi, Erdélyi mindennapok egy világjárvány idején című kutatásból kiderül, a férfiak kizárólagos tevékenységeinek területe leginkább a ház körüli javításra, a bevásárlásra és az idősebb családtagok ellátására, gondozására összpontosul. A kutatás adatai szerint a férfiak nagyobb arányban nyilatkozták azt, hogy általában ők gondoskodnak idősebb családtagjaikról, ami feltételezhetően a bevásárlási szokással hozható összefüggésbe: az idős családtagokról való gondolkodást a szükséges élelmiszer-beszerzéssel társítják. A gyermeknevelési teendőket illetően azonban
– olvashatjuk a kutatási jelentésből. Ugyanakkor a feladatvállalás tekintetében jelentős észlelési eltérések is tapasztalhatók: a férfiak nagyobb arányban vallják, hogy házastársukkal megosztva végeznek adott feladatot.
Geambașu Réka szociológus elmondása szerint azokban az esetekben beszélhetünk kiegyensúlyozottabb férji, apai részvételről, ahol a férfiak előzőleg rendelkeztek a szükséges „kompetenciákkal”, azaz főztek már korábban is, és tudták, milyen szempontokat kell figyelembe venni a gyerekek tanulási szokásai terén. A kutatás során készített interjúkból kirajzolódott, hogy a konkrét teendők mellett
Felváltva használni. Újabban sok helyen népszerű lett a „részt vevő apaszerepek” jelensége
Fotó: 123RF
„A köznapi gondolkodás szereti úgy látni és láttatni a nemek egyenlőségének kérdését vagy a munkamegosztásét, mint egy lineáris, célirányos folyamatot, amelyben a nők helyzete egyre jobb, már majdnem meg is valósult az egyenlőség, ott toporgunk a küszöbén, kis igazításra meg némi türelemre van már csak szükség, és ahol még nem valósult meg, ott vagy egyéni kudarcról, személyiséghibáról van szó, vagy az adott »kultúra« inkompatibilitásáról a »haladó szellemmel«” – reflektált a munkamegosztás és a nemek közti egyenlőség mai felfogására a szakember.
Véleménye szerint azonban a tapasztalat nem látszik igazolni a fentebbi álláspontot. Úgy gondolja, ugyanez a leegyszerűsítő gondolkodás állítja egymással szembe a hagyományos és a modern kori paradigmát a munkamegosztás terén is, holott a kérdés ennél összetettebb: történelmi léptékkel mérve nem nagyon beszélhetünk „hagyományosról”, mint egységes mintázatról, hiszen
– vázolta a szociológus. Hozzátette, a közbeszédben előszeretettel használt munka és magánélet fogalma történelmi perspektívából nézve újdonság, a két életterület különválása nagyjából az iparosodáshoz köthető, és rétegzetten érintette a társadalmat, azaz nem mindegyik társadalmi osztály életében vált szét.
Felvázolta, bár a huszadik század folyamán, a politikai, oktatási és munkavállalási jogok megszerzésének köszönhetően,
Elmondása szerint innen ered a kettős teher fogalma is, ami azt írja le, hogy a nők a fizetett, termelő munka mellett változatlanul „cipelik” a háztartási, gyermeknevelési és idősgondozási feladatokat. „Ha volt változás a múlt század második felében, akkor az a házimunka egy részének gépesítése, ami kimutathatóan csökkentette ezeknek a tevékenységeknek az időigényét. Illetve a nők nagyon szűk szegmense számára járható út a gondoskodási feladatok kiszervezése más nőknek: fizetett bejárónők, dadusok és idősgondozók, akik a nyugati világban az ázsiai és a kelet-európai gondoskodási migránsok” – mutatott rá a szociológus.
Meglátása szerint a nők növekvő munkaerőpiaci szerepvállalása nem vagy csak nagyon kis mértékben befolyásolja a háztartásbeli teendők leosztását. Hozzátette: kimutatott tény, hogy
„Mind a csökkentett munkaidő, mind pedig az időbeni rugalmasság vagy a home office létjogosultságát tipikusan az »összeegyeztetés«, a »jobb egyensúly« adja. Az a cél, hogy a nő elvégezhesse minden feladatát, következésképpen akadálya is annak, hogy valóban a partnerek újraosszák egymás között ezeket a munkákat” – részletezte a szociológus.
Kiegészítette, újabban népszerű a „résztvevő apaszerepek” jelensége, amely a férfiak családon belüli szerepének újragondolását szorgalmazza, ám egyáltalán nem nevezhető általánosnak, inkább a középosztályban, ott is elvétve találkozhatunk ezzel a mintával. „A legtöbb család esetében a férji, apai gondoskodás megmarad a feleségnek való »besegítés« keretei között” – tette hozzá a szakember.
Sok nő elfogadja, hogy az ő feladata a házimunka
Fotó: 123RF
Bár az Anyakutatás elnevezésű, tavaly május és június közt végzett interjús felmérés csak közvetve gyűjtött adatot a férfiak háztartásban betöltött szerepéről, a szociológus fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy
A beszámolók alapján kiderül, a férfiak is részt vállalnak a háztartási és a gyermekgondozási munkában, csakhogy ezek a feladatok erősen elkülönülnek.
A szociológus szerint a gondoskodási munkák nem egyformák abból a szempontból, hogy mennyire repetitívek, unalmasak, milyen gyakorisággal kell azokat végezni, illetve mennyire sürgősek. „A családban gyakran felosztják ezeket a munkákat, kinti és benti, lenti és fenti feladatokra, csakhogy ezek volumene nem azonos. Mivel erőteljesen jelen van a közbeszédben az egyenlőség mint norma, a legtöbb kétkeresős család úgy teszi magáévá az egyenlőség ideológiáját, hogy a feladatok szegregációját követően mindenki annak egy részéért felel; azon belül pedig, hogy az egyes részterületek mennyi tényleges munkát jelentenek, azt nem bolygatják” – vázolta a szakember.
Hatvanezer eurós kártérítés a házimunkát végző nőnek
A portugál legfelsőbb bíróság nemrég meghozott döntése szerint egy férfinek 60 ezer eurót kell fizetnie volt élettársának a 30 éven át végzett házimunkáért cserébe. A nő ennyi időn keresztül látta el a ház körüli teendőket, és főzött a férfi számára. A LUSA hírügynökség beszámolója szerint a bíróság úgy ítélte meg, hogy ha kizárólag vagy alapvetően a pár egyik tagja végzi a házimunkát anélkül, hogy kompenzálnák érte, abból a másik fél húz hasznot. A 444.hu szerint kiemelték, hogy senkinek sem természetes kötelezettsége egyedül ellátnia ezeket a feladatokat, hanem a lehető legegyenlőbb módon kell megosztani őket.
A nő legalább 240 ezer eurót kért a per során, de az elsőfokú bíróság ellene ítélt. A fellebbezést követő, újabb ítéletben már neki adtak igazat, de a kártérítés összegét csökkentették. Ezután a férfi fordult a legfelsőbb bírósághoz, ahol helybenhagyták a 60 ezer eurós döntést. Az összeg megállapításakor a minimálbért vették figyelembe. Nemrég egy kínai nőnek is 7700 dolláros kártérítést állapítottak meg hasonló okokból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!