Kellék- és szakemberhiány nehezíti az életmentést

Bár az erdélyi sürgősségi kórházak és osztályok vezetői azt állítják, évek óta először megfelelő a sürgős beavatkozásokat végrehajtó egészségügyi intézmények ellátása, napjainkban is előfordul, hogy nincs elegendő az alapvető, olcsó gyógyszerekből vagy kötszerekből. Ezt több forrásból is jelezték lapunknak, a nagyváradi megyei kórház sürgősségi osztályán (UPU) uralkodó állapotokról pedig munkatársunk is meggyőződhetett. Miközben az orvosok segítőkészen fogadták és látták el kisebb sebészeti beavatkozásra szoruló kollégánkat, a háromórás várakozási idő alatt alkalma volt betekinteni munkájukba.

Megtapasztalhatta: bár az évekkel ezelőtti helyzetnél kisebb mértékben – hisz akkor a legalapvetőbb gyógyszereket és a kötszert is a betegnek kellett hoznia –, de a gyógyszer- és kellékhiány ma is lassíthatja az életmentő munkát. Sepsiszentgyörgyön eközben az orvoshiány és a túlterheltség okoz fejtörést.

„Töröld a nadrágodba!”

„Mivel töröljem meg a kezemet?” – kérdezi az egyik orvos a másiktól a nagyváradi megyei kórház sürgősségi részlegén, miközben hiába próbálja kihúzogatni a kéztörlő papírt tartályából. „Töröld a nadrágodba, mert a papírtörlő elfogyott” – felel viccesen a kollégája, hiszen épp most cserélődött a váltás, még nem kezdődött el a vasárnap esti hajtás. Ez csak egy a gyógyszer- és kellékhiányra utaló megjegyzések közül, amelyeknek munkatársunk ottléte alatt is fültanúja lehetetett, hiszen a három óra alatt – míg a sürgősebb üggyel foglalatoskodó sebészre várt –, mintegy 30 beteget láttak el a sürgősség alkalmazottai.

És bár nagyon lelkiismeretesen végezték munkájukat, többször is azzal kellett szembesülniük, hogy nincs már az általuk kért gyógyszerből, és áthidaló megoldást kell találniuk. Amit sikerült is: vagy másik osztályról szerezték be az éppen hiányzó alapanyagot, vagy pedig a hiánycikknek bizonyuló Algocalmin, illetve Nospa helyett más fájdalomcsillapítót adtak a betegnek, kötszer hiányában pedig ragtapasszal ragasztották le a frissen vágott sebet, és műtét közben is más eszközt használtak az éppen hiányzó fogó helyett. De az orvos által kért fertőtlenítőszerek közül is csupán a harmadikra bólintott rá az asszisztens, hogy az van. A kellékhiány szemmel látható módon bosszúságot okozott az orvosoknak, akikről egyértelműen lerítt: nem aznap szembesülnek először a problémával.

Erőfeszítések az ellátásért

Az általunk tapasztaltak ellenére a nagyváradi megyei kórház sürgősségi osztályának vezetősége azt állítja, nem fordulhat elő, hogy valamilyen fontos eszköz vagy gyógyszer hiányozzék a részlegen. Hadrian Borcea, az osztály, illetve a SMURD rohammentő-szolgálat főorvosa a Krónika megkeresésére elmondta: az elmúlt három évben csapatával együtt hatalmas erőfeszítéseket tett azért, hogy egy beteg se szenvedjen hiányt semmiben, főleg ne olyasmiben, amire a sürgősségi ellátáshoz szükség lehet. Borcea szerint munkatársunk valószínűleg különösen zsúfolt időszakban fordulhatott a sürgősségi osztály dolgozóihoz, ezért történhetett meg, hogy egy-egy kötszert vagy fertőtlenítőt a műtőből vagy a raktárból kellett elhozni, de arra, hogy valami egyáltalán ne legyen, a doktor szerint biztosan nem volt példa.

Ugyanez a véleménye Gheorghe Carp kórházigazgatónak is, aki a Krónika kérdésére elmagyarázta: a sürgősségi osztály a megyei kórház többi részétől költségvetési szempontból különálló entitás, egyenesen az egészségügyi minisztériumtól kapja a pénzt. Külön raktárakkal rendelkezik, ahol a szükséges gyógyszereket, kötszereket és egyebeket tárolják, és komoly erőfeszítéseket tesznek azért, hogy innen semmi fontos ne fogyjon ki.

Carp szerint éppen ezért nem fordulhat elő, hogy egyszer csak elfogyjanak az erre kiadott alapok, ahogyan az a gyógyszertárak esetében történik, hiszen az ehhez szükséges pénz nem a biztosítóháztól jön. Az igazgató úgy véli, munkatársunk félreérthette az orvosok párbeszédét, illetve az ott végbement eseményeket, amire szerinte a legjobb bizonyíték az, hogy sem ő, sem más beteg nem távozott a sürgősségről ellátás nélkül.

A váradi megyei kórház egyik, nevének elhallgatását kérő szakorvosa sem tartja különösebben komolynak az ellátási gondokat. Mint mondja, előfordul, hogy kifogy egy-egy gyógyszer, de ő és a többi orvos is megpróbálja ezeket a gondokat kiküszöbölni. Szerinte ennek nemcsak a pénzhiány az oka, hanem az is, hogy a beszállítók nem mindig érkeznek időben a gyógyszerekkel.

Meg kellett venni a gipszet Szatmáron

A nagyváradihoz hasonló eset nemcsak a sürgősségeken fordul elő, a megyei és helyi önkormányzatokhoz átkerült kórházakban, amelyek az egészségbiztosítási pénztártól kapják a működéshez szükséges pénzt, súlyosabb esetekre is volt példa. A Szatmár megyei kórházban például elég gyakran megtörténik, hogy alapvető, olcsó gyógyszerekből vagy kötszerekből nincs elég, és a páciensekkel vagy a hozzátartozókkal vásároltatják meg ezeket.

„Pár hónapja a kisfiam eltörte a kezét, a kórházban pedig velünk vetették meg a gipszet, amivel rögzítették. Felháborítónak tartom, hogy a legelemibb szerekkel sem rendelkeznek az orvosok” – közölte egy általunk megkérdezett férfi.

Mint kiderült, a kórház vezetősége tud a hiányosságokról, és törekszik is ezek kiküszöbölésére, viszont ennek ellenére sem biztos, hogy mindig tudnak majd biztosítani fájdalomcsillapítót vagy egyéb, közismert szereket, mivel nem minden osztály esetén szerepelnek ezek a prioritáslistán. „Az egészségbiztosítási pénztár által folyósított összegből tartjuk fenn a kórházat, mely általában nem fedezi a szükségleteket – magyarázta érdeklődésünkre Adrian Marc, a Szatmár megyei kórház vezérigazgatója. – A pénzt elosztjuk az egyes osztályok között, és az osztályvezető főorvosok döntenek a felhasználást illetően.

Természetesnek tartom, hogy abban az esetben, ha a rendelkezésre álló összeg nem fedezi a szükségleteket, felállítanak egy fontossági sorrendet. Ha például dönteniük kell az Algocalmin és egy ritkább és drágább, de altatásnál elengedhetetlen szer között, nyilvánvaló, hogy utóbbit szerzik be, hisz a fájdalomcsillapítót a páciensek is meg tudják venni, ha viszont sürgős esetben nem tudnak műteni, az emberéletet is követelhet.”

Adrian Marc arról is beszámolt, hogy jelenleg folytatnak egy belső vizsgálatot az egyes osztályok kiadásait illetően, az eredmények birtokában pedig lehetséges, hogy átszervezik a finanszírozási rendszert.

A szakember is hiánycikk

A sepsiszentgyörgyi kórház sürgősségi osztályának nincsenek anyagi gondjai, az egészségügyi minisztérium által folyósított keretből megfelelően tudják működtetni a részleget – mondta el a Krónikának András-Nagy Róbert kórházigazgató. „2010-ben fordult elő, hogy nem volt elég a pénz az osztály működéséhez szükséges fogyóanyagok, gyógyszerek beszerzésére, akkor a kórház az egészségbiztosítótól kapott saját költségvetéséből előfinanszírozta a sürgősséget, később költségvetés-kiegészítést hagyott jóvá a minisztérium, és visszakaptuk a pénzt” – magyarázta az igazgató. Hangsúlyozta, erre bármikor hajlandók, nem hagyják alapgyógyszerek és fogyóanyagok nélkül a sürgősséget.

A kórház sürgősségének munkáját ellenben a szakemberhiány nehezíti meg, orvosra és asszisztensre egyaránt szükségük lenne. Legalább négy orvost kellene alkalmazniuk ahhoz, hogy minden váltásban két szakember fogadja a betegeket. András-Nagy Róbert elmondta, egyetlen sürgősségi szakorvosnak is örülnének, de nem találnak jelentkezőt a meghirdetett állásokra. Kovászna megyéből az elmúlt három évben egyetlen végzős sem jelentkezett erre a szakra, aki pedig megszerzi a képesítést, az hazamegy szülővárosába dolgozni, vagy külföldön vállal munkát.

Túlterheltség Sepsiszentgyörgyön

A háromszéki megyeszékhelyen eközben egyre hangsúlyosabb a kórház sürgősségi jellege, egyre inkább az életmentés kerül előtérbe, miközben a sürgősség túlterhelt, hiszen mindössze öt orvos van. Hét közben napi 60–80 beteg fordul meg itt, míg hétvégeken a számuk eléri a 120-at. Antal Álmos orvos igazgató szerint egy év alatt 2700-zal nőtt meg a sürgősségi ellátást igénylők száma, idén az év első nyolc hónapjában közel 21 ezer beteget kezeltek, közülük 5677-et kellett kórházba utalni.

A szakember szerint összetett oka van annak, hogy egyre több a beteg a sürgősségen. Egyrészt romlott a közbiztonság, másrészt egyre több a közúti baleset, míg tavaly az első nyolc hónapban 88 közúti balesetben sérült beteget kezeltek, idén a számuk 124-re nőtt, ami 71 százalékos növekedést jelent. Emellett augusztusban három tömegverekedés áldozatait kellett ellátniuk a sürgősségen.

„Remélem, a vidéki rendőrőrsök visszaállításával javul a helyzet, hiszen nem mindegy, hogy azonnal közbelépnek, ha ketten összeverekednek a kocsmában, vagy megvárják, amíg még húszan csatlakoznak” – mondta Antal Álmos. Az igazgató szerint a háziorvosi ügyelet hiánya, a háziorvosi és járóbeteg-rendelés túlbürokratizálása is hozzájárult ahhoz, hogy többen veszik igénybe a sürgősséget. A vidéki rendelőkben délelőtt vagy délután dolgozik az orvos, és rendszeres buszjárat sincs, amivel be lehet utazni a városba, ezért gyakran előfordul, hogy a beteg egyszerűbbnek látja, ha hívja a mentőt.

Ugyanez történik abban az esetben is, ha túl sokat kell várni, amíg időpontot kap a háziorvoshoz vagy szakorvoshoz. Antal Álmos szerint utólag megállapíthatnák, hogy a beteg feleslegesen riasztotta a mentőt vagy kérte a sürgősségi ellátást, ám ez esetben ki kellene fizetnie a szolgáltatást.