Az RMDSZ elnöke megismételte, hogy az alakulat „önhibáján” kívül került ki a bukaresti kormánykoalícióból
Fotó: Rostás Szabolcs
Rossz hírt közölt Kelemen Hunor a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) tagjainak a testület pénteki ülésén: 2024-ben sem az RMDSZ fogja adni Románia államelnökét, pedig szerinte ideje lenne. A természetesen poénnak szánt megállapításon túlmenően a szövetségi elnök kezében jelképesen eldördült a startpisztoly: az alakulat máris nekilát a jövőre rendezendő négy választásra való felkészülésre.
2023. szeptember 29., 14:072023. szeptember 29., 14:07
2023. szeptember 29., 18:282023. szeptember 29., 18:28
A miniparlamentnek a Kolozsvár közeli Kajántó-völgyben zajló ülése a politikából ideiglenesen kiszálló Hegedüs Csilla volt ügyvezető alelnök elköszönésével kezdődött. Az alakulat kormányzati tevékenységre idején az Európa Alapok Minisztériumában államtitkári posztot betöltő politikus a nyáron megpályázott, és elnyert egy helyettes vezérigazgatói posztot az Észak-Erdélyi Régióejlesztési Ügynökségnél (ADR), ennek nyomán le kellett mondania valamennyi vezető politikai tisztségéről, miközben RMDSZ-tagságát megőrizhette. „Jó ideig ez az utolsó politikusi megszólalásom, a továbbiakban háttéremberként szeretném segíteni az RMDSZ munkáját” – jelentette ki Hegedüs Csilla.
Már nem bánja az RMDSZ, hogy egy időre ellenzékbe került
Szokásos politikai helyzetértékelő beszédét Kelemen Hunor azzal kezdte, hogy a nagypolitikát esetleg kevésbé követők tudomásra hozta, miszerint június óta megváltozott az RMDSZ helyzete a romániai politikai életben, „önhibáján” kívül ellenzékbe került. „A román liberálisok és szociáldemokraták közölték velünk, hogy jobb nélkületek. Három hónap elteltével én is azt mondom: jobb nélkülük” – állapította meg a szövetségi elnök. Úgy véli, amióta a szövetség már nincs kormányon rosszra fordultak a dolgok, leálltak a fejlesztések, beruházások, több a bizonytalanság, kiszámíthatatlanság az országban, szerinte kapkodás jellemzi a valamennyi polgár életére hatással bíró bukaresti döntéshozatalt.
Fotó: Rostás Szabolcs
„Az improvizáció kiváló a jazzben, de a politikában katasztrofális következményekkel jár” – ismételte meg korábban már emlegetett hasonlatát a politikus. Szerinte egy dolog nem változott: az RMDSZ „testtartása”, ami alatt azt értette, hogy az alakulat nem engedte, hogy megalázzák, olyan helyzetbe hozzák, ami méltánytalan ahhoz, amit 33 éve képvisel. „Nem változott meg az elkötelezettségünk a magyar közösség, a magyar ügy iránt, továbbra is a romániai magyarok érdekképviselete marad az RMDSZ” – jelentette ki Kelemen.
Kelemen szerint a szövetség inkább azt választotta, hogy megakadályozza az önkormányzatok hatáskörének megnyirbálását. Emlékeztetett, hogy az RMDSZ és a balliberális koalíció vezetői közötti egyeztetés nyomán kikerült a jogszabályból az az előírást, miszerint az önkormányzatok nem költhetnek saját bevételük 2,5 százalékánál többet kulturális, egyházi vagy szabadidős célokra, illetve már az sem kötelező számukra, hogy összevonják az ötvennél kevesebb alkalmazottal működő kulturális intézményeiket, vagy felszámolják a betöltetlen posztokat.
„A problémamegoldásra fókuszáltunk, és úgy vélem, helyesen tettük” – húzta alá az RMDSZ elnöke, hozzátéve, a bizalmatlansági indítványnak úgy sem lett volna esélye a 60 százalékos parlamenti többséggel rendelkező PSD–PNL-koalícióval szemben. A deficitcsökkentő intézkedések kapcsán Kelemen bírálta a kisvállalkozások esetében eszközölt adóemelést, és értetlenségének adott hangot amiatt, hogy közben nem róttak többletterhet a szerencsejáték-tevékenységre, a nem banki hitelintézetekre; ráadásul a kormány illetékesei nem tudnak válaszolni arra a kérdésre, mennyit hoz az államkasszába a törvénycsomag.
Növelni akarják az RMDSZ állóképességét
Kelemen Hunor óriási kihívásnak nevezte az RMDSZ, valamint az 1,1 milliós lélekszámú romániai magyarság szempontjából egyaránt a 2024-es „szuperválasztások évét”, hiszen precedens, hogy egy esztendő leforgása alatt négy megmérettetést rendezzenek Romániában. Felhívta a figyelmet, hogy az alakulat gyakorlatilag egy éven keresztül választási kampányban lesz, és mivel ilyet még nem csinált, már most el kell kezdeni a felkészülést, novemberben neki kell látni a választási stratégia kidolgozásának. A júniusi európai parlamenti választásokra tekintettel már áprilisban végre kell hajtani a jelöltállítást, ezután várhatóan szeptemberben kerül sor a helyhatósági megmérettetést, majd novemberben vagy decemberben a parlamenti, illetve az államfőválasztásra.
Fotó: Rostás Szabolcs
Az RMDSZ elnöke szerint az erőltetett menetre tekintettel meg kell növelni az alakulat állóképességét, a szövetség célja pedig a négy választáson az, hogy versenyképessé váljon a romániai magyar közösséget a szülőföldjén. „Már az első választást jól kell kezdeni, hogy jól folytassuk. Bármit teszünk, nem tudunk 10-20 százalékos eredmény elérni, mert etnikai szavazás van Romániában, ezért a magyarság etnikai arányának megfelelő választási eredményt érhetünk el. A 2024-es szuperválasztási év nem két EP-képviselőről, 200 polgármesterről, kétezer önkormányzati képviselőről szól, hanem tíz esztendőről és arról a több mint egymillió emberről, aki itthon maradt” – jelentette ki az SZKT-n Kelemen. A politikus ugyanakkor jócskán előreszaladva elmondta: bízik benne, hogy a négy választáson elért jó eredmények birtokában az RMDSZ 2024 végén sikeres tárgyalásokat tud majd folytatni a majdani kormánykoalíciós egyeztetéseken. Ami azt jelenti, hogy a szövetség nem akarja a 2025-ös évet is ellenzékben eltölteni.
Az RMDSZ-es politikusok felszólalásai közül a legérdekesebb Vass Levente nevéhez fűződik. A volt egészségügyi államtitkár külön üdvözölte az SZKT-n Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármestert az RMDSZ tagjaként, és reményét fejezte ki, hogy közösen tudnak majd részt venni a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) ülésein. A két marosvásárhelyi politikus viszonya köztudottan nem felhőtlen.
Szavaznak az RMDSZ miniparlamentjének tagjai
Fotó: Rostás Szabolcs
Az SZKT egyébként azért esett át belső választáson, mert az RMDSZ alapszabálya szerint hat hónappal a kongresszust követően újra kell alakítani a testületet. (Az RMDSZ 16. kongresszusát áprilisban tartották Temesváron). A pénteki ülésen megtartott belső választáson Biró Rozáliának nem akadt kihívója, így a továbbiakban is a Bihar megyei parlamenti képviselő látja el a miniparlament elnöki teendőit. Balázs Attilának is bizalmat szavazott a testület, a korábbi gazdasági igazgató Kelemen Hunor javaslatára 2021-ben lett ideiglenesen ügyvezető elnök, majd tavaly egyszer már megválasztotta az SZKT.
Az SZKT bizalmat szavazott egy újabb mandátum erejéig Horváth Anna önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöknek, Szilágyi Dóra ifjúságért felelős alelnöknek, valamint Székely István társadalomszervezésért felelős alelnöknek. A megüresedett ügyvezető alelnöki tisztségek közül Jakab Adorján felel ezután a területi szervezetekért (ő Kelemen Hunor kabinetfőnöke volt miniszterelnök-helyettesként), Magyari Tivadar helyett Mihályfalvi Katalin kolozsvári pedagógus lett az oktatásért felelős alelnök, a kultúrát pedig ezentúl Karácsonyi Zsolt József Attila-díjas költő, író, műfordító, színházkritikus, a Helikon irodalmi folyóirat főszerkesztője koordinálja az RMDSZ-ben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Emil Boc polgármester hivatalosan is felszólította a kolozsvári metró kivitelezőjét a felhalmozódott késések behozására, valamint a projekt következő szakaszaira vonatkozó egyértelmű ütemterv bemutatására.
Vesztegetés elfogadásának gyanújával indított büntetőeljárást négy nagylaki határrendész ellen a ügyészség: a nyomozók szerint pénzt fogadhattak el azért, hogy beengedjék Magyarországról Romániába az illegális sertényszállítmányokat.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
Kórházba került egy 13 éves Kolozs megyei diák, miután egy osztálytársa késsel támadt rá. Az áldozat eleinte nem is akarta elmondani a tanároknak, hogy késelés történt, azt állította, hogy egy törött üveg vágta meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!