Katasztrofális lesz a termés az aszály miatt

Joghézag miatt nem tudják felállítani a mezőgazdasági károkat felmérő bizottságokat – hívta fel a figyelmet Codrin Munteanu. Kovászna megye prefektusa sürgeti a kormányt, hogy orvosolja a hiányosságot, ezzel is segítve az aszály által sújtott termelőket. A kormánybiztos elmondta, 2010-ben módosították a természeti csapások esetén szavatolt állami kárpótlásra vonatkozó, 2002-ben meghozott törvényt, azonban a módosítás után elmulasztották kidolgozni az alkalmazási módszertant. Az elmúlt év kitűnő volt a mezőgazdaság szempontjából, ezért senkinek nem tűnt fel a joghézag.

Idén viszont a szárazság miatt hatalmas károkat szenvednek a gazdák, ám egyelőre nincs törvényes lehetőség a kárfelmérő bizottságok felállítására. Munteanu szerint nemcsak a jelentős terméskiesés miatt szorulnak segítségre a termelők, hanem szükségük van a hivatalos igazolásra, hogy szerződéses kötelezettségeik, valamint a jövedelemadó-fizetése alól mentesüljenek. A gazdák egy évvel korábban leszerződtették a termést, szupermarketekkel, feldolgozókkal – például  cukorgyárakkal vagy chips-készítőkkel – állapodtak meg, azonban hivatalos igazolásra van szükségük, hogy bizonyítsák, a szárazság miatt bekövetkezett terméskiesés miatt nem tudják teljesíteni a szerződésben vállaltakat.

Ugyancsak hivatalos dokumentumot kell bemutatniuk az adóhatóságnak, hiszen adott szóra nem csökkentik az előre befizetendő jövedelemadójukat, magyarázta a prefektus. Hozzátette: helyi szinten átmeneti megoldással próbálják orvosolni a hiányosságot, így a mezőgazdasági igazgatóság és a kifizetési ügynökség szakembereiből létrehozott kárfelmérő bizottság térképezi fel a gazdák veszteségét.

Hargita megye: óriási szárazság

Közben a szakemberek hatalmas károkról, terméskiesésről beszélnek, az aszály szinte minden kultúrát és az ország egész területét sújtja. Hargita megye például az elmúlt ötven év legnagyobb szárazságával küzd, szinte a teljes mezőgazdasági területe károsodott a csapadékhiány és a hőség miatt. Török Jenő, a Hargita megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetőjének tájékoztatása szerint a 395 500 hektár mezőgazdasági területből 383 670 hektárt, tehát 97 százalékot érint a szárazság.

Közel 870 hektáron a zab, rozs, kukorica vagy burgonya teljesen elpusztult. Ami ennél is súlyosabb gondot jelent az, hogy a leginkább a Hargita megyében alapkultúrának számító burgonyát károsította a kedvezőtlen időjárás, hiszen júniusban és júliusban, amikor a leginkább növekednie kellett volna, egyáltalán nem esett az eső. A krumplitermesztés szempontjából a 25 Celsius-fok az ideális,  ennél sokszor kúszott magasabbra a hőmérők higanyszála, továbbá júniusban az átlagcsapadéknak is alig egyharmada esett, tehát 95 liter helyett mindössze 29 liter.

A szárazság júliusban is folytatódott, amikor az átlag 89 liter helyett mindössze 19 liter csapadék esett. Török Jenő kifejtette, idén a burgonya hozama az átlagérték felét sem éri el, és nehéz lesz értékesíteni, hiszen a gumók aprók, „nem elég piacosak”. „Az elmúlt ötven év legnagyobb szárazságával küzdünk, amit súlyosbít a Hargita megyében szokatlan kánikula” – összegezte a problémák okát Török Jenő, aki szerint a fogyasztók nem érzik meg annyira a terméscsökkenést, hiszen más országokban volt elég eső, így az importból fedezni lehet a keresletet, viszont a termelők egy része csődbe juthat, hiszen nem térül meg a befektetett pénzük. Hargita megyében a termőföldek mindössze 0,2 század százalékára, vagyis 229 hektárra kötöttek biztosítást a tulajdonosok.

Hatalmas gondok
Kovászna megyében is

Hasonlóan szomorú képet fest Kovászna megye is. Itt 15 ezer hektáron termesztenek burgonyát, ami kétezer hektárral kevesebb, mint tavaly, miközben a szakértők a szárazság miatt is hatalmas terméskiesésre számítanak. Könczei Csaba, a Kovászna megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője közölte, azokon a földeken, ahol tavaly 16-20 tonna burgonya termett egy hektáron, idén 10 tonnánál is alacsonyabb lesz a hozam, a fészkek pedig nagyon kicsik. „Idén még sehol nem láttam 5,5 centiméternél nagyobb krumplit, pedig az a standard, ami már fogyasztásra alkalmas” – panaszolta a szakember, aki katasztrofálisnak nevezte a háromszéki mezőgazdaság idei helyzetét.

Mint részletezte, több mint 170 ezer hektárt, gyakorlatilag Kovászna megye teljes mezőgazdasági területét sújtotta a szárazság. Legalább 30 százalékban károsodott a gabona, a cukorrépa, a lucerna és a lóhere hozama is. A teljes területből mindössze 577 hektár őszi búzára kötöttek biztosítást a tulajdonosok. Ugyanakkor több mint 100 ezer hektár legelőn és kaszálón száradt ki a fű, így az állattenyésztőket is sújtja a szárazság. „Az öregek szerint utoljára 1946-ban volt Háromszéken ilyen mértékű szárazság. A helyzet katasztrofális, a kár hatalmas, a gazdák elkeseredettek, hiszen nem lesz, amit enni adniuk az állatoknak, miközben hiteleket kell törleszteniük, és szerződéses feltételeket kell teljesíteniük” – fejtette ki Könczei Csaba.

A kormány segítséget ígér

Úgy tűnik, a kormány sem ül tétlenül. Mint  Victor Ponta miniszterelnök kedden, a mezőgazdasági minisztériumban megtartott sajtótájékoztatóján közölte, az állam segítséget nyújt a gazdáknak az aszálykárok enyhítésében. Mint részletezte, az öntözésre használt víz díját ezer köbméterenként 50 lejjel csökkentik, ez az intézkedés becslések szerint országos szinten további 35 ezer hektár mezőgazdasági terület öntözését teszi lehetővé.

A kormány 25 millió lejjel kiegészíti az öntözőberendezés létrehozására elkülönített pénzalapot. A termelők ugyanakkor kárpótlást kapnak, a pénzt a betakarítások után utalja majd a kormány. Ezekre az összegekre azok a kis- és közepes termelők jogosultak, akiknek legkevesebb 30 százalékos terméskiesésük volt a szárazság miatt. Az elmúlt évek átlagbevételéhez viszonyítva az idei kár 80 százalékát téríti meg az állam. Az egyéni termelők, tehát akik nem működtetnek vállalkozást, 7500 eurós kárpótlásban részesülhetnek.