Kapósabb az álhír a koronavírus elleni oltásnál: továbbra is alacsony az átoltottság a magyarok által lakott vidékeken

A közösségi oldalakon posztoltak és az oltakozást pozitívan feltüntető cikkekhez, bejegyzésekhez érkező kommentek alapján úgy tűnik, igen magas azoknak az aránya, akik hajlamosak a tudósok helyett az álhíreket terjesztőknek hinni, így váltig állítják, hogy nincs is járvány, vírus sincs, az oltás pedig felettébb káros.

Vidék a város „ellen”

„A vidék-város megközelítésből lehet értelmezni a megyék közötti különbséget az oltási hajlandóság szempontjából” – mutatott rá a Krónika megkeresésére Horváth István, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatója. A kolozsvári szociológus lapunknak kifejtette, Székelyföldön például viszonylag alacsony az urbanizációs szint, és inkább a nagyvárosokban jelenik meg az a ráható magatartás, amely oltakozásra ösztönzi az embereket. A nagyvárosi közegben nagyobb az oltásra irányuló környezeti nyomás, ez motiváló tényezőként hat, és bár van egy ilyen szervezeti elvárás, az emberek nem kényszerként élik meg.

„Ez a ráhatás átmegy a magánéleti szférába, kihat a családi környezetre is. Viszont ahol alacsony az urbanizációs szint, a kisvárosi létben a munkahelyeken kevésbé jelenik meg ez az elvárás, nincs erős szervezeti elvárás,  így ezek a hatások nem érvényesülnek” – magyarázta a társadalomkutató. Meglátása szerint Románia szintjén egyértelműen látszik az urbánus-rurális szakadás, a nagyvárosok tipikusan másként viselkednek – ez például a Rezist-mozgalmakban is látszott, melyeknek a kisvárosokban alig volt visszhangja. „A társadalmilag meghatározó erős nagyvárosi pólusok véleményformálóként akarnak fellépni, ám a kisvárosok rendszerében nem történik meg a ráhatás, amely összetett módon elmozdítaná az ott élőket, hogy ezt az oltáspártoló véleményt felvállalják” – fejtette ki Horváth István. 

„A világjárvány, valamint az oltás kapcsán a tudományos véleményekben gyakran elhangzik, hogy »nem tudjuk«. Nem tudjuk, mi az oltás hosszú távú hatása, nem tudjuk, meddig nyújt védelmet, hogy nem csodaszer, statisztikai valószínűséggel viszont hatásos. A tudomány bevállalja a határait” – részletezte Horváth István. Hozzátette, a tudomány szakmai-etikai kötelezettsége, hogy felvállalja, ha nincs százszázalékos megoldás, magyarázat, egyértelmű modell, hogy az ismereteinknek, a technológiáknak, a kezeléseknek határai vannak, ez viszont tovább táplálja az emberekben a bizonytalanságot.

„Ehhez képest az összeesküvés-elméletek nem törődnek az igazsággal, egyértelműen állítanak valamit, és az embereknek a krízisben arra van szükségük, hogy valamiről azt mondják, fehér vagy fekete.

– fogalmazta meg Horváth István.

Kellenek a véleményformálók

Meglátása szerint az oltási hajlandóságot a hatásos véleményformálók növelhetik. Mint aláhúzta, az nem fejt ki össztársadalmi hatást, ha valaki a „saját buborékjában” megosztja a fotót, hogy beoltotta magát, hiszen a hozzá hasonlóan gondolkodó emberek megtapsolják, de ez csak egyéni elégtételt nyújt. „Méltányoltam, hogy egy tömegrendezvényen, mint a csíksomlyói búcsú, Böjte Csaba, akinek a hallgatottsága sokkal nagyobb, mint például egy kolozsvári egyetemi tanáré, beoltotta magát, erre az emberek odafigyelnek” – fejtette ki a szociológus. Véleménye szerint pedig

„Az első reakció a lázadás az ellen, aki elbizonytalanította őket, hiszen »hogy tehette ezt, amikor eddig rendes embernek hitték«. Meg kell találni azokat a meghatározó véleményformálókat, akik az emberekben legalább kételyt ébresztenek, akár a nyilvános hisztériát is felvállalva. Például az egyházi szereplők rávehetik az embereket, hogy legalább elgondolkodjanak azon, amit az oltásról mondanak” – hangsúlyozta a szociológus.

Elmondása szerint a közvélemény-kutatások is azt mutatják, nem az a gond, ha polarizált véleményeket hoz elő, ha nem az, ha nem nincs semmilyen viszonyulás. „A polarizált vélemény jó, mert abban még tapasztalható mozgás, az embereket sikerül a téma iránt érzékenyíteni, elgondolkodtatni, mobilizálni. Az oltáspártoló vélemények nem váltanak ki egyből konszenzust, lehet meg is erősítik a makacs magot, de kevesen vannak az aktív ellenzők,

– szögezte le Horváth István.  

Tamás Sándor hangsúlyozta, az önkormányzati vezetők oltakozásra buzdítanak. „Az oltáskampány miatt a közösségi médiában kaptam hideget-meleget, inkább hideget, viszont meggyőződésem, hogy a tudomány mai állása szerint a távolságtartás és a maszkviselés szükséges volt, de nem elégséges, az oltásra van szükség, hogy meg lehessen fékezni a járványt” – szögezte le a háromszéki politikus.

Borboly Csaba, a Hargita megyei közgyűlés elnöke megkeresésünkre arra hívta fel a figyelmet, hogy Csíkszereda az országos második a lakosságarányos átoltottság tekintetében. Jelezte egyúttal, ő maga bizakodó, hogy vidéken is javulni fog a helyzet.

Bizalomra van szükség

A Hargita megyei vidéki településeken valóban lényegesen alacsonyabb az átoltottság és az immunizálásra való hajlandóság a városi környezethez képest. A számadatokat támasztják alá a közösségi oldalakon látható bejegyzések, hozzászólások is: a csíksomlyói búcsú óta még inkább felerősödtek az oltáskampányt bíráló hangok. 

Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője lapcsaládunk megkeresésére elmondta, a kisebb oltóközpontokban, például Balánbányán vagy Szentegyházán továbbra is jóval alacsonyabb az érdeklődés, mint a nagyobb városokban. Kivételt képez Korond és Székelykeresztúr, ahol zsúfoltság van, de ez nem a környékbeli településekről érkezők miatt alakult így, hanem a Maros és Brassó megyékből odautazó igénylők miatt.

„Főként a vidéki településeken vannak gondok, több olyan esetről is tudunk, hogy lakodalmakat vagy egyéb rendezvényeket szerveztek, és ha felütötte a fejét a fertőzés, eltitkolták. Ezzel nem a hatóságokat csapják be, hanem saját magukat, és a közösségüket veszélyeztetik, ami szomorú.

– nehezményezte Tar Gyöngyi.

Úgy fogalmazott: egyértelmű, hogy mentalitásproblémával küzdünk, mivel nem biztosított az egészségügyi nevelés az országban. „Más országokban, például Máltán már elérték a nyájimmunitást, nálunk viszont alacsony az átoltottság, és Székelyföld még inkább lemaradt.

– mutatott rá Tar Gyöngyi. 

Arra is kitért továbbá, többször is felvetették már, hogy ugyanúgy, ahogy a cégeknél tömeges oltáskampányokat szerveztek, a vidéki településeken is le lehetne bonyolítani hasonló akciókat. Fel is ajánlották ezt a lehetőséget a polgármestereknek, mivel az önkormányzatoknak kellene biztosítaniuk bizonyos körülményeket, például a helyszínt, de idáig egyetlen településen sem igényelték, hogy kiszálljanak.

„Erőszakkal nem tudjuk elvinni az oltást sehová, de bármikor együttműködünk azokkal, akik szeretnék ezt a lehetőséget, és van is rá igény. Számítunk az önkormányzatokra, a helyi vezetőkre, akik felvilágosultak, és ezt a tudást át tudják adni a közösségnek” – zárta Tar Gyöngyi.

„A vírus terjedését úgy lehet megállítani, ha hirtelen, tehát nagyon rövid idő alatt mindenkit beoltanak, mint ahogy tették Izraelben. Ha lassú az oltás ritmusa, mindig megvan a lehetősége a kisebb-nagyobb gócpontok kialakulásának, melyek biztosítják a vírus folyamatos terjedését” – fogalmazta meg kutató. Ő maga amúgy szkeptikus, mint mondta,

Valamilyen szintű közösségi immunitás kialakult ugyan, hiszen sokan átestek a betegségen, és úgy szereztek védettséget, mások felvették az oltást, de ez még kevés ahhoz, hogy kimondhassuk: legyőztük a járványt.

„Ez egy bonyolult kérdés, engedhetjük, hogy a járvány járja a természetes útját, de akkor legalább a veszélyeztetett kategóriákat – az időseket, a krónikus betegeket – kellene megvédeni. Ez eddig részlegesen sikerült, a kórházakat tehermentesítették, az idősotthonokban nincsenek gócpontok. De

– részletezte a kutató.

Példaként említette, Angliában szintén a veszélyeztetettek oltásával kezdték, fokozatosan terjesztették ki az immunizálást életkor szerint, most már a 30 éveseknél tartanak, és sikeresen minimalizálták az idősek elhalálozását. „Románia szintén prioritizált, de nálunk sokkal alacsonyabb az oltakozási hajlandóság, az idősek és a krónikus betegek nagy része nem oltatta be magát, így mindig lesznek a fertőzésre fogékonyak, akiket előbb-utóbb megtalál a vírus” – hívta fel a figyelmet a kutató.

Fejér Szilárd szerint mindenképpen lesz negyedik hullám,

A szakember pedig attól tart, hogy az esetszámok korábban is növekedhetnek az iskola újraindítása miatt, illetve ha megjelenik nagyobb mértékben az indiai variáns. „Angliában az új esetek több mint 25 százalékát az indiai mutáció okozza, ami leginkább a gyerekeket fertőzi meg, ami azért veszélyes, mert ők az a korcsoport, akik nem kapnak vakcinát. A megoldás mindenképpen az oltás, az eddig kifejlesztett vakcinák még minden mutációra jók, nincs olyan variáns, amelyik kikerüli az oltással szerzett immunitást” – szögezte le Fejér Szilárd.