
Szakemberek szerint a sóbányák mikroklímája kimondottan használ a Covid-fertőzésen átesetteknek
Fotó: Barabás Ákos
A föld alatti sóbányák és a nagyvárosi sókamrák mikroklímája gyógyító hatást gyakorol azokra, akik már átestek a koronavírus-fertőzésen. Egyre több orvos javasolja betegeinek a sós levegőn való tartózkodást, ennek ellenére a sóbányák forgalma még mindig alacsony.
2021. május 23., 12:472021. május 23., 12:47
Kimondottan jót tesz a koronavírus-fertőzésen átesettek légzőszerveinek a sós levegő – javasolják a szakemberek. Ezért nemcsak azokat biztatják sóbányák és sókamrák látogatására, akik a betegség súlyosabb formáján vannak túl, hanem azokat is, akik könnyedén átvészelték a koronavírus-fertőzést. A pandémia beálltával jelentősen csökkent a hazai sóbányák és -kamrák látogatottsága.
A parajdi bánya mindössze néhány hétig nem fogadhatta a kezelésre érkezőket, egy éve azonban megnyitotta a tárnáit a látogatók előtt, ennek dacára egyharmadára csökkent a forgalom. A bánya igazgatója, Seprődi Zoltán lapunknak elmondta, a kezelésre érkezők zöme orvosi küldőpapírral érkezik, ami azt jelenti, hogy a szakemberek a járvány idején is arra biztatják betegeiket, hogy merészkedjenek le a mélybe, hisz a sós levegő jót tesz. Ettől függetlenül nem árt elővigyázatosnak lenni, a köhintés vagy tüsszentés fertőzheti is a hozzánk közel tartózkodókat.
– fejtette ki Seprődi.
Az egészséges embereknek is javallják a sós környezetet, ugyanis a sós levegő belégzés útján gyulladáscsökkentő hatást fejt ki. A belélegzett sókristályok a légzőjáratok öntisztulását segítik elő.
A terápia során a sós levegőben lévő nátriumionok a belégzéskor olyan helyekre is eljutnak a szervezetben, ahol a baktériumok és az apró porszemcsék telepednek meg. Ezeket nem lehet eltávolítani a testből, ám a sós levegő képes lekötni őket, így a felköhögött váladék révén ki tudnak ürülni. A belélegzett só lényegében oldószerként működik, és magához vonzza a szennyeződéseket.
A sóterápiának megelőző hatása is van, ezért a szénanátha, allergiás rhinitisz, légúti allergiák, kruppos roham, megfázás, influenza és egyéb légúti fertőzések kivédésre szokták alkalmazni.
„Nem kell félni a sóbarlangok zártságától, mert abban a mikroklímában sem a mikrobák, sem a vírusok nem élnek meg” – erősítette meg a bánya igazgatója által elmondottakat Nelu Ştefan Roman, aki a kétezres évek első felében Románia első nagyvárosi sóbarlangját hozta létre. Újdonságszámba menő ötletét 2009-ben három értékes díjjal jutalmazták a budapesti nemzetközi találmányi kiállításon. Azóta a marosvásárhelyi férfi által szabadalmaztatott terv alapján több városban építettek ki sókamrákat és -barlangokat.
Mint mondja, a levegőben mért sókoncentráció miatt ezek hatásosabbnak bizonyulnak a természetes környezetnél. Ezt azzal magyarázza, hogy míg a bányák falai jobbára csiszoltak, a mesterséges létesítmények kiépítésére tört sótömböket használnak. A porózus anyag sokkal könnyebben „lélegzik”, azaz kiengedi magából a nedvességet és a levegőt.
A bányászok viszont másként látják a helyzetet: Seprődi Zoltán kifejtette, az, ami a tárnák falain csiszolásnak látszik, lényegében egy újabb réteg lemarásából adódik, Parajdon meg évente „kaparják” a falakat. Egy biztos: míg a sóbánya mélyében a kezelésre érkezetteknek egy teljes délelőttöt javasolt eltölteniük, a felszíni kamrákban egyetlen órára fogadják őket.
Nelu Ştefan Roman egyébként idén ismét újítással rukkolt elő: ezúttal sóbunkert épített ki. „Arra gondoltam, hogy a reflexológiai kezelésre jelentkezőket vigyük sós környezetbe, így kitaláltunk számukra egy ketrecszerűséget, amelyet több mint két tonnát nyomó sótömbökkel töltöttünk meg. Így lényegében a páciens két kezelésben részesül egyszerre” – magyarázza.
A bunkernek három oldala és teteje is van. Az egyetlen hiányzó falon az ágyon fekvő páciens kilógatja a talpát, amelyet a „drótketrecen” kívül ülő gyúró masszíroz. A felszíni sós környezetben történő terápia az egyetlen olyan újításnak számít az utóbbi harminc évben, amelyet a romániai egészségügyi rendszer a biztosítóházon keresztül térítésben részesít. Nelu Ştefan Roman szerint akkor nyernének igazán a hazai páciensek, ha minden egyes megyei kórház mellett legalább egy sókamra működne. Valamikor létezett erre miniszteri ígéret, de mire az első lépést megtették volna, a kormány tárcavezetőt váltott.
A rendezett közterek, a fenntartható településfejlesztés és a helyi közösség összefogása hozta meg az elismerést Csíkszentmártonnak, amely a Virágos Magyarország verseny egyik határon túli fődíjasa lett. Potyó Judit polgármester nyilatkzott a Krónikának.
Mesterséges intelligenciával (MI) készült videók százezres reakciókat gyűjtenek a közösségi oldalakon, a felvételek idilliként mutatják be a kommunizmus éveit.
Romániai munkavállalási engedélyek és vízumok megszerzését ígérte szudáni állampolgároknak egy Bihar megyei férfi, aki 13 ezer dollárt vett át az ügyintézésért, ám semmit nem tett az engedélyek megszerzéséért. Három szudáni útlevelét is visszatartotta.
Egy korszak véget ért, hivatalosan is elkezdődött a nagyváradi állatkert elköltöztetésének folyamata – tájékoztatott pénteken a városháza sajtóosztálya.
Még mintegy három hónapig nem használhatják az autósok a Torda és Szászsebes közötti autópálya megrepedt szakaszát, amelyen jelenleg is zajlanak a javítási munkálatok – közölte pénteken az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR).
November 26-án, 13 órától tartja soros ülését a Maros Megyei Tanács. A 18 határozattervezet között költségvetés-kiigazítás, útfejlesztés, közszállítás és a marosvásárhelyi repülőtér működését érintő kérdések is szerepelnek.
Rendkívüli ülést tart november 20-án, 14.30 órától a Maros Megyei Tanács. A testület a megyei kórház napelemes és energiatároló beruházásának finanszírozási pályázatáról dönthet. Az ülést élőben közvetítik a Facebookon.
Újabb részletek derültek ki a több mint egy éve körözött Emil Gânj szökésének körülményeiről. A volt élettársa meggyilkolása miatt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt férfit a gyanú szerint egy Kolozs megyei testvérpár is segítette a rejtőzködésben.
34 millió eurós beruházással modern központtá alakítják át az egykori petrillai szénkitermelő központot, de a Krónikának nyilatkozó Hunyad megyei RMDSZ-elnök szerint ettől még nem lesz eldorádó.
A katonai tűzoltóknak az elmúlt 24 órában 24 megye 81 településén és Bukarestben kellett beavatkozniuk a viharok okozta károk elhárítására és a közösségek megsegítésére.
szóljon hozzá!