
Szili Katalin: olyan területi igényről van szó, amely Európában sok helyen már valóság
Fotó: MTI
A magyar-román jószomszédi kapcsolatok megtartása mellett, az európai keretek között fel kell hívni a figyelmet arra, hogy legitim a magyarság igénye a székelyföldi autonómiára – mondta Szili Katalin miniszterelnöki megbízott az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának hétfői ülésén.
2018. november 12., 14:392018. november 12., 14:39
2018. november 12., 17:262018. november 12., 17:26
Szili Katalin kifejtette: Európának jelentős hiányosságai vannak a saját közösségeivel szemben, azokkal szemben, akik itt születtek és itt szeretnének boldogulni. Európában nincsenek középpontban azok a kérdések, amelyek az őshonos kisebbségek sorsát illetik, és Európa hajlamos az őshonos kisebbségeket összemosni azokkal, akik a legutóbbi időkben találtak otthonra a kontinensen – vélekedett. Úgy látja, az EU szívesebben teszi a nemzeti kisebbségek ügyét abba a nagy kosárba, amely minden más kisebbségé is.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke arról beszélt, hogy a november 18-ra Sepsiszentgyörgyre összehívott székely nagygyűlés már a harmadik ilyen jellegű rendezvény lesz a székelység történetében, a harmadik olyan alkalom, amikor a székelység egészét érintő kérdésekben a székelyek nagy számban összegyűltek.
Mint mondta, a nagygyűlésnek van egy racionális vetülete, ami azt jelenti, hogy világosan és részletesen látják azt a jövőképet, amelyet Székelyföldnek szánnak. Másrészt van egy érzelmi vetülete is, hiszen a nemzeti hovatartozás „nem képzelhető el érzelmek nélkül” – fogalmazott.
Fotó: Haáz Vince
Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke kiemelte: még ha az autonómiatervezetek érzékenyen is érintik a román többséget és sikertelenek is lesznek, fel kell lépni az érdekükben, az erdélyi magyar közösségnek ugyanis nyomot kell hagyni.
Kitért rá: egy nemrégiben készített felmérés szerint egy székelyföldi magyar legnagyobb vágyai között szerepel az autonómia, de az emberek többet vártak, mint amennyi történt az elmúlt évtizedekben.
– közölte.
Székely István, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ügyvezető alelnöke arról beszélt, hogy az RMDSZ autonómiatervezete a dél-tiroli modell analógiájaként fogalmazódott meg, ami egyszerűvé teszi az autonómiaigény nemzetközivé tételét, hiszen azt mutatja, hogy azt szeretnék, ami ott már bevált és működik. Meg kell értetni az emberekkel, hogy az autonómia nemcsak a politikusoknak fontos, hanem a mindennapi életet befolyásolja – mondta.
Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke hangsúlyozta:
Amíg a közösség azt érzi, hogy nincs egyetértés a szervezetek között az autonómia ügyében, vagy azt, hogy vannak, akik politikai tőkét akarnak kovácsolni ebből a kérdésből, nem fogja támogatni a törekvéseiket – magyarázta. Hozzátette: márpedig tömegbázis nélkül nehéz eredményt elérni.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke kijelentette: „az autonómia nem egy megoldás, hanem a megoldás” az erdélyi magyar közösség megmaradása, gyarapodása szempontjából.
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
szóljon hozzá!