Szórni kell. Szakértők szerint képtelenség ellátni a Föld lakosságát csupán biotermesztésből
Valós veszélyt jelent a romániai mezőgazdaságra, főleg a gabonafélékre a vegyszerek fokozatos eltűnése – erősítették meg a Krónikának nyilatkozó szakemberek, miután az országos növényvédelmi ipartestület elnöke arra figyelmeztetett, egyre nehezebb megvédeni a kórokozóktól a terményeket. Szatmári agrármérnökök szerint nincs konfliktus a „vegyszerpártiak”, illetve az egyre inkább teret hóditó biotermesztésben érdekeltek között: ideális esetben a két ágazatnak ki kell egészítenie egymást.
2021. január 09., 16:332021. január 09., 16:33
Egyre nehezebb megvédeni a növényeket, terményeket a kórokozóktól és betegségektől – kongatta meg a vészharangot az országos növényvédelmi ipartestület (AIPROM) elnöke. Vasile Iosif a minap arra figyelmeztetett, hogy
Az AIPROM közleménye szerint szakemberek megvizsgálták a jelenleg kapható növényvédő szereket, azok hiányosságait, valamint felbecsülték az emiatt bekövetkezett termelési veszteségeket. Vasile Iosif szerint az elemzések eredményeit eljuttatják a mezőgazdasági minisztériumhoz, egyéb hatóságokhoz, illetve termelői szövetségekhez.
„A projekt célja, hogy felhívjuk a figyelmet a növények veszélyeztetettségére. Mivel az európai piacon egyre kevesebb vegyszer található, nehéz megvédeni a növényeket a kórokozók és betegségek ellen. A többi európai országhoz képest Romániában több az agresszív kártevő. Ilyen például a kukoricabarkó (Tanymecus Dilaticollis), amelyre jelenleg nincs ellenszerünk” – jelezte a szakember.
Az AIPROM képviselői úgy vélik, hogy az innováció és az egészséges termékek biztosíthatják a mezőgazdaság fenntarthatóságát. „A mezőgazdasági termelőkkel együtt az a célunk, hogy elegendő, egészséges és mindenki számára elérhető élelmiszert biztosítsunk a lakosságnak. Ezt csak akkor érhetjük el, ha képesek vagyunk felkarolni a technológiát, és engedjük, hogy bizonyítsanak a mezőgazdasági innovációk” – szögezte le Vasile Iosif.
A közleményből kiderül, a kalászos gabonafélék mintegy 2,6-2,7 millió hektáron terülnek el. Beérésig körülbelül tíz hónapot töltenek a szántóföldön, és ez idő alatt nagyon sok kórokozónak vannak kitéve: betegségek, gyomok és kártevők veszélyeztetik létüket. Az AIPROM szerint a kórokozók ellen a vegyszerek a leghatásosabbak. A peszticidek használatának visszaesése miatt a mezőgazdasági termelők nem képesek eredményesen megküzdeni a fő kórokozókkal, ami a másodlagos mikróbák tovább fejlődéséhez vezet. A növényvédelmi egyesület szerint
Ez pedig már az elmúlt években is tapasztalt, korábban példátlan kórokozó-támadásokat eredményezhet a mezőgazdaságban.
Fotó: Veres Nándor
Fehér Gyula szatmárhegyi agrármérnök egyetért az országos növényvédelmi egyesület megállapításával, miszerint a gazdáknak évről évre nehezebb beszerezni a fenntartható termeléshez szükséges növényvédő szereket. Ugyanakkor a Krónikának elmondta, nem szabad elfelejteni, hogy bár a 15-20 évvel ezelőtt használt peszticidek nagy része már nem lelhető fel a piacon, de ezek hatóanyagai sok mai vegyszerben megtalálhatóak.
Komplex növényvédelmi eljárások folyamán, ahol a mai, bizonytalan időjárási viszonyok mellett kell helytállni, nincs effektív ideje a termelőnek arra, hogy a vegyszerek között vacilláljon. Ezért tartom fontosnak a hatóanyagok olyan szintű ismeretét, amelynek köszönhetően a gazdák biztonságos, egész éves termelést tudnak megvalósítani” – fogalmazott a partiumi agrárszakember.
Ugyanakkor felmerül a kérdés: valóban ennyire aggasztóak-e a vegyszerek visszaszorulásáról tanúskodó adatok annak fényében, hogy ma már egyre többen a biotermesztés fontosságát hangsúlyozzák. Fehér Gyula úgy véli, egyes peszticidek eltűnése a piacról nem vonható párhuzamba a biotermesztés térnyerésével, ugyanis általánosságban az említett növényvédő szerek a vegyszerfelhasználó gazdaságokban jelenthetnek hiányt.
De az is előfordul, hogy a Romániában többé már nem gyártott vegyszert külföldről importálják a kereskedők, így kompenzálva a kiesést.
Fotó: Veres Nándor
Rákérdeztünk arra is, mennyire valós az úgymond vegyszer-, illetve biopártiak közötti konfliktus. A szatmárhegyi agrármérnök szerint a vegyszer- és a biopárti gazdaságok nagymértékben elhatárolódnak egymástól abból az egyszerű okból kifolyólag, hogy mind a két termelési ágazatnak megvan a saját piaca, a saját vásárlói köre, ezért nem jelentenek konkurenciát egymásnak.
Köztudott, hogy a biotermelők általában alacsonyabb terméshozamokkal dolgoznak, de magasabb áron tudnak értékesíteni, ezzel szemben a vegyszerfelhasználó gazdaságok magasabb mennyiségi mutatókkal, de alacsonyabb árkategóriás áruval rendelkeznek” – tette hozzá a szakember.
Arra a kérdésre, hogy melyik irányvonal fog inkább teret hódítani a közeljövőben, úgy fogalmazott: ha az elkövetkező 10 évet nézzük, még maradni fog a hagyományos vegyszeres gazdálkodás, mivel nálunk sajnos az átlagember nem engedheti meg magának a biotermékek magasabb árát, és a termelő sem rendelkezik kellő felszereltséggel és tudással a teljes átálláshoz.
Ehhez szükség mind a termelők, mind a helyi fogyasztók együttműködésére a piaci igények kielégítésének érdekében” – vázolta Fehér Gyula.
Fotó: Pinti Attila
Katona Gyula, a növényvédelmi szereket és egyéb mezőgazdasági termékeket forgalmazó Alcedo nagyvállalat képviselője szerint teljesen helytálló az országos ipartestület figyelmeztetése: úgy véli, a probléma egyre nagyobb lesz, mivel az Európai Unió továbbra is csökkenteni akarja a hatóanyagok számát. A biotermesztés térnyerésével kapcsolatosan lapunknak úgy fogalmazott, véleménye szerint nem biztos, hogy minden ilyen termék tényleg egészséges.
– fogalmazott a szatmári agrármérnök. – Másodsorban a biotermék nagyon drága. Nem biztos, hogy mindenki meg tudja engedni magának, hogy 40–50 százalékkal drágább élelmiszert vásároljon magának, hiszen 40–50 százalékkal csökken a termésátlag is a biotermékek esetében, ahol sem műtrágyát, sem növényvédő szereket nem szabad használni.”
Fotó: Veres Nándor
Ezzel együtt Katona Gyula nem hiszi, hogy konfliktus lenne a két ágazat között, „hacsak a politika nem gerjeszti, vagy bizonyos érdekek”. „Amúgy a két dolog megfér egymás mellett, kiegészíti egymást, sőt a vegyszerpártiak is úgymond próbálnak minél inkább növényi vagy természetes hatóanyagokat használni, úgyhogy nem hiszem, hogy konfliktus lenne a kettő között” – vélekedett a szakember.
Jelezte ugyanakkor, hogy ha figyelembe vesszük a világ lakosságának a növekedését, és azt, hogy valamennyi lakosnak hozzá kell jutnia élelmiszerhez, a biogazdálkodás nem fogja tudni ezt biztosítani. „Ha minden mezőgazdasági terület átállna biotermesztésre, a Föld jelenlegi lakosságát nem lehetne ellátni élelmiszerrel” – szögezte le Katona Gyula. De szerinte
„Reméljük, hogy ez az irány járható lesz, hogy minél kevésbé legyen szennyezés, kevésbé mérgező anyagokat használjunk. Még ha drágább is lesz, de végül is a tudomány megoldást találhat erre, ha megfelelően van finanszírozva az ez irányú kutatás is” – összegzett a növényvédelmi szakember.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Negyedszázados fennállását ünnepli idén a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Tonk Márton rektor szerint az intézmény ma már vitán felül álló szereplője az erdélyi, a romániai és a Kárpát-medencei felsőoktatásnak.
A Maros megyei rendőrök március 6–9. között több mint ezer gépjárművezetőt ellenőriztek alkohol- vagy drogfogyasztás szempontjából a megye közútjain.
Tizennégy településen fejlesztik a víz- és csatornahálózatot a székelyföldi Hargita megyében egy egymilliárd lejt meghaladó óriásprojekt keretében, a finanszírozási szerződést hétfőn írták alá Bukarestben.
Négy személy megsérült abban a közúti balesetben, amely hétfő délután történt az Apahidát elkerülő kolozsvári útszakaszon. A rendőrség előzetes adatai szerint egy kisteherautó áttért a szembejövő sávba, ahol egy utasokat szállító kisbusszal ütközött.
Országszerte meleg időre számíthatunk a következő két hétben, kevés csapadékkal – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) március 9. és 23. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Szolgálati jellegű bűncselekmények és hamisítás gyanújával indult eljárás Ramona Lile, az aradi Aurel Vlaicu Állami Egyetem korábbi rektora ellen – közölte a városi ügyészség.
A szamosújvári Téka Alapítvány három évtized alatt a mezőségi magyar közösség egyik legfontosabb intézményhálózatát építette fel: művelődési központot, szórványkollégiumot, iskolát, népzeneiskolát, kézművesházat és lovardát.
Kigyulladt egy mikrobusz vasárnap este az aradi körgyűrű mellett, a régi hőerőmű szomszédságában.
Varga Nándor eddigi ügyvezető elnök személyében új elnöke lett az RMDSZ Brassó megyei szervezetének. A tisztségre a tavaly botrányba keveredett Toró Tamás, a Brassó Megyei Magyar Napok főszervezője is pályázott.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!