2009. szeptember 09., 09:232009. szeptember 09., 09:23
A japán Tokyo Institute of Technology és a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem vezetői az International Physics House keretében nyitották meg a két intézmény tudománytechnológiai kutatólaboratóriumát a marosvásárhelyi Műszaki és Humán Tudományok Kar főépületében. Az ünnepi eseményen jelen volt Hattori Tosijuki, a Tokyo Institute of Technology professzora, valamint Osváth Jenő, a hazai Nemzeti Nukleáris és Fizika Intézet korábbi kutató főmérnöke. Ők, valamint Dávid László rektor és Hollanda Dénes dékán vágták el az avatószalagot.
A kutatólaboratórium története több mint egy évtizeddel ezelőtt kezdődött. A Sapientia-egyetem tanára, Bíró Domokos fizikus elmondta: 1996-ban találkozott először Osváth Jenő mérnökkel, akinek segítségével kapcsolatba kerültek a Tokiói Technológiai Intézetben dolgozó Hattori Tosijuki professzorral. A japán intézet korábban a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetemet támogatta, később a Sapientia-egyetem kapott értékes felszerelést az intézettől, és az utóbbi években a Sapientia több munkatársa dolgozott, tanult Japánban. Ugyancsak Osváth mérnök segítéségével az egyetem több munkatársa a németországi Darmstadtban levő GSI anyagkutató intézetben is megfordult.
Bíró Domokos azt is elmondta, hogy Osváth Jenő a Hattori profeszszorral való együttműködés keretében hathatós munkát végzett olyan lineáris gyorsítók kivitelezésének az irányításában, amelyek a nehézionok implantálását és a rákos daganatok terápiáját szolgálják. „Mindezek közvetett eredménye a Sapientia-egyetemen létrejött Nemzetközi Fizikai Ház (IPH – International Physics House), amelynek az első kiterjedését a most felavatott laboratórium jelenti” – mondta Bíró Domokos.
A tudománytechnológiai kutatólaboratórium létrehozásában érdemeket szerző Osváth Jenő díszoklevelet vehetett át Dávid László rektortól, akárcsak Hattori Tosijuki, akit tiszteletbeli professzorrá avattak. Hollanda Dénes dékán reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a laboratóriumban beinduló kutatás révén a Sapientia-EMTE eléri, hogy beindíthatják a mesterképzést és a doktori képzést, így a legrangosabb hazai egyetemek sorába kerülhet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Látogatottsági adatok