
2011. április 12., 07:372011. április 12., 07:37
A nyelvi visszásságra lapunk már korábban felhívta a figyelmet, ám akkor még csak a két megye önkormányzatának közös pályázata alapján indított www.bihar-bihor.eu honlapon jelent meg a partiumi megye neve következetesen románul, mostanra viszont a jelenség nagyobb méretet öltött: hirdetőtáblákon, országos terjesztésű magazinokban jelent meg a felszólítás, illetve televízió- és rádiócsatornák, köztük a Kossuth Rádió is sugározza így, helytelenül. A projekt keretében megjelent kiadványok, illetve a honlap szövegének szerkesztésében részt vevő Bokor Ágota, a nagyváradi városháza dolgozója első cikkünk megjelenése előtt lapunknak azt mondta, több vitát folytatott a magyar féllel, amíg legalább a kiadványok némelyikébe a magyar megnevezést sikerült beszorítani. Mivel a közös turisztikai projektet Biró Rozália nagyváradi alpolgármester mutatta be egy sajtótájékoztatón, hozzá is fordultunk, de ő mind akkor, mind most csak azt mondta, többször is vitázott a magyar főpályázóval, de eredménytelenül, azt pedig nem volna könnyű elérni, hogy utólag kijavítsák a hibát – legfeljebb csak a honlapon. Azt azonban, hogy kíván-e lépéseket tenni ez irányban, nem árulta el.
Szabó Ödönt, a Bihar megyei RMDSZ-szervezet ügyvezető elnökét, a megyei önkormányzati testület tagját a napokban tájékoztattuk arról, hány helyen találkozhat már a zavaró elírással a turista, s őt is arról faggattuk, hogyan történhetett ez meg, és mit lehetne tenni ellene. A politikus elmagyarázta: szerinte a dolog annak tudható be, hogy ez a pályázat angolul íródott, így mindenütt a hivatalos elnevezéseket használták a megyék megjelölésére, az eurorégió hivatalos neve pedig tudvalevőleg Hajdú-Bihar–Bihor. „A projektmenedzser az egyetlen, aki dönthet ebben a kérdésben – jelentette ki Szabó Ödön. – Az előterjesztés, én úgy tudom, megtörtént. Mi annak idején azt kértük, hogy ez Biharként jelenjen meg. Ők mondták azt, hogy ne keltsen zavart az emberek fejében, hogy mindkét megye neve Bihar, ők úgy kérik, hogy legyen Hajdú-Bihar–Bihor. Ehhez ők ragaszkodnak. Innentől kezdve, ha a két fél közül az egyik nem ért egyet, a másiknak nincs lehetősége, főleg hogy ebben a projektben nem mi, hanem ők a »leader« (főpályázó).” A politikus azt is elmondta, hogy emlékei szerint épp a magyarországi fél hivatkozott arra, hogy az angol nyelven megírt pályázatban csak a közigazgatási egységek hivatalos elnevezései jelenhetnek meg, mert egyébként gondok adódhatnak az elszámolásnál.
Bár nekünk korábban azt mondták, hogy a projektet kezelő Megyegazda Nonprofit Kht. ügyvezetője, Zámbori Tamás már nem dolgozik régi munkahelyén, Szabó Ödön lapunknak arról beszélt, hogy szerinte valószínűleg a projektmenedzseri teendőket még mindig ő látja el. Ennek nyomán e-mailben felvettük a kapcsolatot Zámbori Tamással. Megkérdeztük tőle, mi az oka annak, hogy a magyar szövegben románul szerepel a megye neve. Válaszában a következőket írta: „A program előkészítése során került meghatározásra a projekt címe Kaland, pihenés, szórakozás – Hajdú- Bihar megye és Bihor megye turisztikai kínálatának népszerűsítése. A projekt megvalósítása céljából együttműködés jött létre a programban részt vevő és közreműködő önkormányzatok között, és elkészült egy pályázati dokumentáció. A pályázat ezen a címen lett benyújtva.
A projekt a két megye népszerűsítésére biztosít lehetőséget. A pályázatban megjelölt tevékenységek elvégzése során (kiadványok készítésénél, hirdetésekben, plakátokon) a pályázati projektben használt kifejezést alkalmaztuk. Ebből adódóan a kommunikáció során minden alkalommal egységesen a Bihor megye kifejezést használtuk, használjuk.” Zámbori nem kevesebb mint huszonöt olyan internetes oldal hivatkozását (linkjét) illesztette bele elektronikus levelébe, amelyben magyar kontextusban szerepel a Bihor megye elnevezés – valóban jelenség tehát, hogy az anyaországban a román nevet használják a partiumi megye megnevezésére.
A projektmenedzser így folytatja: „Abból kiindulva, hogy az alábbiakban felsorolt internetes forrásokban is a Bihor elnevezést használják Bihar megyének, intézményesített szinten is ugyanez a terminológia használatos, ugyanakkor a köztudatban is ez a közismert. Korábban nem volt arra példa, hogy Bihar megye önkormányzata, politikai, magán vagy akár újságírók részéről bármilyen visszajelzés érkezzen azzal kapcsolatban, hogy ez nem helyénvaló. Ez a kifejezés teljesen elfogadott és mások által is gyakran használt.” Zámbori Tamás azt is elmagyarázza a levélben, hogy legföljebb a weboldal tartalmát lehetne utólag módosítani, de arra még nem kaptunk választ, hogy ez meg fog-e történni. „Higgye el, imádjuk a testvérmegyénket, és ezért is örültünk és örülünk ennek a közös programnak. Így lehetőségünk van bemutatni a két megye kincseit és vonzerőit. Nagyon sajnáljuk, ha ezzel bárkinek fájdalmat, rossz érzést okoztunk, nem ez volt a célunk, hanem a két megye összefogásának és népszerűsítésének üzenete” – zárul a debreceni szakember levele.
A megyenév - használat problémájáról Szatmár megyei vezetőket is megkérdeztünk, hiszen bár eurorégiót nem alkotnak, Szatmárnak több közös pályázata van a határ túloldalán szomszédos Szabolcs-Szatmár-Bereg megyével. Pataki Csaba Szatmár megyei alprefektus, aki korábban a megyei tanács pályázati irodáját vezette, elmondta: számos, a román–magyar határon átnyúló pályázata volt a megyei önkormányzatnak az elmúlt években, és a legtöbb esetben két- ,illetve többnyvelű kiadványok is jelentek meg a projektek keretében. Ilyenkor a magyar nyelvű szövegben Szatmár megyeként említették a romániai Szatmár megyét, míg a román változatban judeţul Satu Mare szerepelt.
Az alprefekutus szerint soha nem kötött bele abba a pályáztató, hogy a magyar nyelvű szövegben nem a hivatalos román elnevezést használták, hanem magyarul írták a megye nevét. Csehi Árpád Szatmár megyei tanácselnök kifejtette: a 215-ös helyi közigazgatási törvény megjelenését követően született egy olyan kormányhatározat, mely tartalmazza azon települések hivatalos okmányokban használatos magyar elnevezéseit, ahol a magyar lakosság aránya meghaladja a húsz százalékot. Ebben azonban a megyéket nem említik. Az elnök szerint jó lenne ezt a jogszabályt kiegészíteni a megyék magyar nyelvű elnevezéseit illetően, mert ily módon tisztázódna a helyzet e téren is.
Az aggályos szóhasználatra Veress Dávidnak, a csíkszeredai székhelyű Édes Anyanyelvünkért Szövetség elnökének figyelmét is felhívtuk. Ő úgy véli, a hasonló elszólásokban a múlt kísért, ráadásul egy magyarlakta partiumi megye nevét románul használni sértő, és az ott lakók önbecsülésének sem tesz jót. A nyelvápoló szerint nem szégyen utólag kijavítani egy ilyen hibát, és nem takargatni kell a dolgot, hanem inkább megköszönni a civil társadalomnak, hogy felhívta rá az illetékesek figyelmét. „Helyreállna a becsület, ha mielőbb orvosolnák a hibát” – véli Veress Dávid.
Nem így vélekedik viszont dr. Horváth István, a kolozsvári székhelyű Kisebbségkutató Intézet elnöke, akit Nagyváradon a kétnyelvűség témájában tartott előadása alkalmával kérdeztünk meg a dologról. A szociológus úgy látja, a nyelvhasználat esetében egyrészt a nemzetközi konvenciók diktálnak, másrészt az adminisztratív logika. Azt ugyanis, hogy magyarul kellene használni egy helységnevet, semmi nem írja elő, és a román név használatának fő célja az volt, hogy a Hajdú-Bihar–Bihornak nevezett eurorégió márkanévként legyen minél felismerhetőbb a turisták számára. Dr. Horváth István szerint állhat éppenséggel szellemi tunyaság is a dolog hátterében, és érthető, hogy számunkra érzékeny pont a román megnevezés használata a magyar helyett, de abban is biztos, hogy a projekt készítőit nem vezérelte rossz szándék.
Az illetékes hatóságokhoz fordult Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, a jelenségért felelős cégtől pedig bocsánatkérést vár, miután elviselhetetlen bűz lepte el a kincses várost.
A múlt emlékeit őrző és a jövőnek szóló üzeneteket egyaránt magukban foglalják azok az új időkapszulák, amelyeket augusztus 13-án, Csíksomlyón helyeztek el a kegytemplom új toronygombjaiban.
Huszonnégy órára őrizetbe vették azt az 50 éves férfit, aki kedd este Brassó belvárosában autóval elgázolt három gyalogost, akik közül ketten a helyszínen életüket vesztették, a harmadik pedig súlyos állapotban került a megyei kórház intenzív osztályára.
A közúti beruházásokért felelős társaság (CNIR) csütörtökön kiadta a megbízást az Erdélyt Moldvával összekötő, A8-as sztráda Gyergyóalfalu és Gyergyóditró közötti (1D jelzésű) szakasza kivitelezésének elindítására.
Nemcsak római katolikusok zarándokolnak a csodatevő Mária-képhez, hanem felekezetre és nemzetiségre való tekintet nélkül jönnek fohászkodni a hívek a Szűzanyához, ezért több nyelven celebrálnak szentmiséket a Maros völgyében található kegytemplomban.
Idén először háromnaposra bővül a Bethlenszentmiklósi Magyar Napok, amelyet augusztus 27–29. között ötödik alkalommal szerveznek meg.
A TikTok törölte a gyerekeket elrabló mentőautókról szóló összeesküvés-elméletet terjesztő 90 videót az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) keddi bejelentése nyomán – jelentette be csütörtökön a hatóság.
A kolozsvári nemzetközi repülőtér az elmúlt időszakban két rekordot is megdöntött.
Szabadlábon védekezhet az a sofőr, aki kedd este Brassó belvárosában a járdára hajtva három turistát gázolt el – közölte a brassói ügyészség.
Huszadik éve lépi át a magyar–román határt a Debreceni Virágkarnevál négy kocsija, melyek augusztus 21–22-én Nagyváradon, a dél-bihari szórvány több településén és Nagyszalontán lesznek láthatók.
szóljon hozzá!