Fotó: Sothebysrealty.ro
Jósika Miklós író egykori otthonát kínálja megvételre a luxusingatlanok eladására szakosodott Sotheby’s International Realty. A Szilágy megyében, az Almás völgyében található műemlék épületen alig több mint félmillió euróért adna túl jelenlegi tulajdonosa.
2022. október 10., 17:452022. október 10., 17:45
2022. október 10., 17:562022. október 10., 17:56
Újabb erdélyi magyar nemesi család egykori otthonának keresnek gazdát az interneten: a szurduki Jósika-kastélyt alig több mint félmillió euróért értékesítené a Sotheby’s International Realty. A luxusingatlanok eladására szakosodott nemzetközi cég világszerte árul értékes épületeket, korábban már több erdélyi műemlék, történelmi ingatlan került be a portfóliójába.
A cég honlapján található hirdetés szerint a 17–19. században épült ingatanért, illetve a hozzá tartozó birtokért 560 000 eurót kérnek. A hirdetésben arra is kitérnek, hogy a szurduki kastély első látásra nem tesz nagy benyomást a látogatóra, ezt „fokozatosan kell felfedezni”.
A Sotheby’s International Realty közlése szerint a Szilágy megyei Szurduk községben található kastélyhoz háromhektáros telek és 12 500 négyzetméter mezőgazdasági terület tartozik, az épület egyszintes, de igény esetén manzárdosítható, teszik hozzá. A jelenleg közigazgatási célokra használt, 705 négyzetméter alapterületű kastélynak több melléképülete is van, melyben irodák, raktárak és műhelyek működnek, ezek alapterülete 1500 négyzetméter.
Fotó: Sothebysrealty.ro
Az Almás völgyében található szurduki Jósika-kastély nem is annyira ingóságai, mint inkább múltja miatt értékes, mutatnak rá a Sotheby’s szakemberei. Itt élt és alkotott Jósika Miklós (1794?–1865) író, akit a magyar romantikus regény megalapítójaként tart számon a magyar irodalomtörténet. Jósika az 1830-as években költözött teljesen Szurdukra, és a reformer Wesselényi Miklós lelkes követőjeként birtokain elengedte jobbágyainak a robotot és a dézsma nagy részét.
A szurduki Jósika-kastély az Abafi írójának irodalmi tevékenysége mellett egy másik fontos esemény helyszíne is volt – írja az ingatlanközvetítő portál –, eszerint 1705-ben II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem itt fogyasztotta el utolsó ebédjét, mielőtt a kuruc seregek a zsibói csatában vereséget szenvedtek a császári hadaktól. Erre a sziklára épített kriptát az író apja halála után.
Az erdélyi kastélyokat összesítő Kastély Erdélyben portálon található információk szerint a Jósikák házasság révén jutottak a szurduki birtokhoz, amikor báró Jósika Mózes feleségül vette gróf Csáky Máriát. A birtokon már állt egy udvarház, melyet a 19. században teljesen átalakítottak. Az új kastélyt az unoka, báró Jósika Miklós – az író apja – építtette, és a benne található hatalmas könyvtár összegyűjtése is az ő nevéhez köthető.
Fotó: Sothebysrealty.ro
Ezt fia, Leó örökölte, aki lányára, az 1940-ben elhunyt Irénre hagyta. A kastélyt az államosítás után a helyi termelőszövetkezet használta, jelenleg magáncég raktárai működnek benne, a család ugyanis nem igényelte vissza.
A szurduki kastély egyszerű, egyszintes épület, amelynek két főhomlokzati sarkát egy-egy, az épület tömbjéből előugró bástya erősíti; az egyik kerek, a másik hatszög alaprajzú. A portál szerint a kerek bástyából nyílt egykor a főbejárat, az egykori tornácnak mára nyoma sincs, ellenben a félköríves ajtó és két félköríves ablak megmaradt, fölöttük egyszerű vakolatdísszel. Az épület hátsó és két oldalsó homlokzata dísztelen.
Jelenleg is leromlott az állapota, teljes felújításra szorul. A műemlék épület az Almás völgyében, Zsibó és Dés között, Kolozsvártól 75 kilométerre található.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Emil Boc polgármester hivatalosan is felszólította a kolozsvári metró kivitelezőjét a felhalmozódott késések behozására, valamint a projekt következő szakaszaira vonatkozó egyértelmű ütemterv bemutatására.
Vesztegetés elfogadásának gyanújával indított büntetőeljárást négy nagylaki határrendész ellen a ügyészség: a nyomozók szerint pénzt fogadhattak el azért, hogy beengedjék Magyarországról Romániába az illegális sertényszállítmányokat.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!