Interjú Tamás Sándorral, a Kovászna megyei tanács elnökével

 – Második mandátumát kezdte el a megyei önkormányzat élén. Összeállította már a teendők lajstromát?

– Az új mandátumot új koncepcióval, új tervvel indítjuk: nevet adunk a megye fejlesztésének. Háromszék közigazgatási történetében a legnagyobb szerepe Pótsa József főispánnak volt, aki 26 éven át állt a megye élén, és akinek a nevéhez fűződik többek között a Háromszéki Gazdák Egyesületének megalapítása, az első székely szövőgyár létrehozása, a Háromszék Vármegyei Szegények Menedékháza és az Árvafiú-szeretetház melletti bábáskodás, a Székely Mikó Kollégium főgimnáziummá való fejlesztése, a Székely Nemzeti Múzeum megalapozása, a Kárpát Egyesület Háromszéki Osztályának bejegyzése is. Ezért kapta a tervcsomagunk a  Pótsa József megyefejlesztési program nevet. A Pótsa-programnak két része van: az infrastrukturális beruházások, utak, hidak, sporttermek, iskolák, művelődési házak építése és javítása, másrészt a közösségépítés. Nagy elődeink is hangsúlyt fektettek arra, hogy a székely közösség különböző intézményeit támogassák. Egy közösséget akkor lehet fejleszteni, ha nemcsak vassal és betonnal, hanem közösségi rendezvényekkel is gazdagítjuk. Egyik nem zárhatja ki a másikat, egyiket nem  lehet a másik nélkül megvalósítani. Szükség van a fejlesztésre, hogy  jobb úton járjunk, tisztább legyen az ivóvíz, hogy gyerekeinket korszerű iskola várja, de szükségesek a közösségi élmények, lovasrendezvények, nemzeti ünnepeink, a szoborállítások.

– A kampányban gyakran hangoztatta, hogy a következő négy évben folytatni kell a megkezdett munkálatokat. Melyek a fontosabbak?

– Kiemelném a Kovászna–Kézdivásárhely közötti útszakasz korszerűsítését. Nemcsak egy útról van szó, hanem 4 hídról, 47 átereszről, 9 kilométer járdáról, betonozott árkokról, kapubejáratokról, 650 irányjelző tábláról. Nem az volt a cél, hogy gyorsan a választások előtt szalagot vágjunk, hanem hogy tisztességesen elkészítsük. Be kell fejezni az EU-s pénzből elkezdett projekteket: a megyei szintű hulladéklerakó megépítését, a megye városaiban a víz- és csatornarendszer felújítását és korszerűsítését, vagy a szociális háló erősítését. Kevesen tudják, hogy naponta 1200 gyerekről és 200 idős emberről gondoskodunk. Évről évre nagyobb összeget fordítunk a civil szervezetek támogatására, melyek az otthoni beteggondozással foglalkoznak. A fejlesztések kormányprogramokkal,
EU-s pályázatokkal valósíthatók meg, 2013-ban elő kell készülnünk a következő hétéves EU-s finanszírozási ciklusra is. 

– Készül arra, hogy a következő négy évben „ellenszélben” kell dolgoznia, hogy a kormánypénzek sem olyan ütemben érkeznek, mint korábban, vagy hogy megtorpedózzák a közösségi rendezvényeket?

– Mi mindig vállaltuk a dolgok nehezét. Az elmúlt években a gazdasági válság ellenére úgy forgattuk eszünket és kapcsolatrendszerünket, hogy sikerült több kormánypénzt hozni Háromszékre, mint más megyéknek. Ebben szerepe volt a politikai lobbinak és nyilván a személyes kapcsolatrendszernek is. De az kétségtelen, hogy ebben az országban azok kerülnek előtérbe, azok tudnak fejlődni, akik bele tudnak szólni az országos politikai kérdésekbe. Úgy érzem, idén a parlamenti választáson való esetleges jó szereplés után, karácsony környékén ismét olyan politikai helyzetet tudunk kialakítani, hogy beleszólhassunk az ország dolgaiba. Erre azért van szükség, hogy a magyar közösség jogait bővítsük, és hogy azokat a településeket, régiókat fejlesszük, ahol élünk. Nem az a cél, hogy minisztereink és parlamenti képviselőink legyenek – az csupán eszköz arra, hogy az erdélyi, székelyföldi magyar közösségnek ezt a két ügyét előre tudjuk vinni. Én azt gondolom, hogy most néhány hónapos nehezebb időszak van, ezzel szembenéztünk, vannak tartalékaink, van eszünk, hogy túl tudjuk élni. Véleményem szerint nem négy sovány esztendő, hanem négy sovány hónap vár ránk.

– Van-e olyan része a megyének, amelyre a következő időszakban kiemelten figyelnek?

– Barót és Kézdivásárhely két olyan település, ahol a korábbi hanyag városvezetés miatt megállt a fejlődés. Kézdivásárhely egy főre eső költségvetési bevétele nagyobb mint Sepsiszentgyörgynek, tehát jó gazdasági potenciállal rendelkező város. Ám Sepsiszentgyörgyön van egy jó városgazda, látszik a munkája eredménye, míg  Kézdivásárhelyen az elmúlt négy évben egy hanyag elöljáró csődbe vitte a várost, lerobbantotta a köztereket.

– Kovászna megyében évek óta égető probléma a munkahelyek hiánya. Milyen elképzelései vannak a gazdasági fellendítésre, befektetők vonzására, munkahelyteremtésre?

– A megyei önkormányzatnak szűk tere van, például nincs területe, amit felajánlhatna a befektetőknek. Ezért elsősorban infrastrukturális fejlesztésekre fektetjük a hangsúlyt, hiszen  egy vállalkozó csak olyan településre megy, ahol van víz- és csatornahálózat, jók az utak. A megyei önkormányzat elsődleges feladata,  hogy a megyében öszszehangolja az infrastrukturális beruházásokat. Azért itt nem állunk meg,  ki szeretnénk alakítani egy partnerséget a sepsiszentgyörgyi önkormányzattal, amely EU-s támogatást nyert ipari park létrehozására. Ezen belül nemcsak a klasszikus ipart, hanem a mezőgazdasági feldolgozóipart is be szeretnénk indítani, hiszen a mezőgazdaság jelenti a megye jelentős részében a megélhetési forrást.