Ingyenkonyha, ingyencirkusz

Érkezésekor a polgármestert még taps fogadta, távozása után viszont elkezdődött a szidása és ócsárlása. Pedig a hidegvölgyi romák csütörtökön örülhettek volna: 119 kiskorú és 31 felnőtt jutott meleg ebédhez. A célra átalakított, frissen kifestett épületben ezentúl minden héten két alkalommal, kedden és csütörtökön ülhetnek asztalhoz a rászoruló romák. Ahhoz, hogy ingyenes ebédben részesüljenek, a gyermekeknek egy feltételt kell teljesíteniük: nem hiányozhatnak az óvodából vagy az iskolából. Kérdésünkre, hogy járnak-e óvodába vagy iskolába, az ebédre váró kicsik kórusban zengik: „Igeeeen!” Aztán a csoport mellett álldogáló felnőttek egyike legyintve adja tudtunkra, hogy nem minden éppen olyan rózsaszín, mint ahogy a polgármester előtt próbálják egyesek feltüntetni. „Én nem szégyellem megmondani, az enyémek hetente egyszer, ha mennek iskolába, máskor elküldöm őket pénzt szerezni. Hol vasat gyűjtenek, hol papírt szednek össze, van, amikor koldulni mennek, de lopni, soha nem lopnak” – mondja egy középkorú asszony.

Munkahelyet kérnek, nem alamizsnát

Az átadást követően Hidegvölgy főutcáján felbukkant a többi elégedetlenkedő asszony is. Többségük kiabálva panaszkodott a körbefogott újságírónak. Gergely Ágnes szerint a férjek számára inkább munkahelyeket kellene teremtenie a városházának, mert azzal sokkal jobban járnának a cigány családok. „A polgármester ne etessen minket, mert mi nem vagyunk fogyatékosak, tudunk dolgozni, csak éppen a munkahelyünket adja vissza” – háborog a középkorú asszony. „Az én uram dolgozott, de az utcaseprőktől kidobták” – vágott közbe Lunka Piroska, akinek férje sok más hidegvölgyi férfi sorsára jutott.

A tél beállta előtt a város köztisztaságáért felelős Salubriserv több száz utcaseprőt bocsátott el. A cég vezetősége szívesebben – és lényegesen olcsóbban – dolgoztatja a helyi börtön fegyenceit. Másrészt télidőben, amikor a hó eltakarja az utcákat, annyi utcaseprőre sincs szükség. „Ha az emberem nem kap munkát, tavaszig éhen halunk!” – kesereg az udvaráról kirohanó Stan Maria. Szerinte, amennyiben a felnőtteknek van pénzük, a gyermekek sem kényszerülnek a polgármesteri hivatal alamizsnájára. Az asszonyok keserűen állapítják meg, hogy egyhamar nem lesz igazság, legalábbis a szegénységben tengődő hidegvölgyi cigányok számára. Többen is mondják, már rég megbánták, hogy bedőltek Dorin Florea ígéreteinek a kampányban. A polgármesterrel szembeni ellenségeskedést már decemberben lehetett érezni, amikor a cigányok többsége hasonlóan megalázónak tartotta Florea csomagosztogatási akcióját.

Finomra sikeredett „csorbaleves”

Miközben a sáros utcán az asszonyok a város elöljáróját szidták, a tiszta, fűtött ebédlőben a gyerekek a levesüket kanalazták. Volt, aki húzta az orrát, de a legtöbb „vendégnek” ízlett az ebéd. Még annak az Ötvös Ferikének is, aki azelőtt egy negyedórával, szüleivel együtt a polgármestert szidta, mondván, hogy neki nem az ebéd, hanem a víz meg a tűzifa hiányzik.

A gyerekek közül mindannyian tudják, hogy a heti két alkalommal osztott meleg ebédért az oviban és az iskola padjaiban a helyük. Erre a polgármester is külön felhívta a figyelmüket, az étkezdét kezelő személyzet pedig arra figyelmezteti a gyerekeket, hogy „ne adja az ördög, hogy eltűnjenek az inoxlábosok”. Arra a kérdésre, hogy mindez mekkora költséget jelent az önkormányzat számára, Florea csak legyint, mondván, hogy nem számít.

Egy adag étel 6 lejbe kerül, amihez még hozzáadódik a felszeletelt kenyér ára, tehát kiszámolni nem nehéz. Érdekes módon a polgármester szerint 250 roma részesül az ingyenebédből, a városházi szociális osztályát igazgató Major Márta szerint viszont csak 150. „Most nincs időm számolni, az Eminescu-évfordulóra kell rohannom” – vágta ki magát az elöljáró, majd néhány sort is elszavalt a román nemzeti költő egyik verséből.