2009. október 27., 09:422009. október 27., 09:42
Tárkonyos bableves illata terjeng, friss kenyérszeletek várják felhalmozva a sepsiszentgyörgyi Néri Szent Fülöp roma iskolában tanuló kétszáz gyereket, akik az osztrák Erste Alapítvány és a Caritas által közösen működtetett Komensky Alapból nap mint nap részesülnek meleg ebédben. Ottjártunkkor kiderül, egyszerre kétosztálynyi gyerek ebédel. A tanító nénik vezetésével érkeznek, az asztalnál imádkoznak.
A nagyobbak szégyenlősek, kifordulnak az ajtón, majd visszajönnek később, mondják szemlesütve, amikor az újságírói jelenlétről értesülnek. A kicsik eközben szívesen barátkoznak, kérés nélkül még egy gyors táncot is elropnak a vendég kedvéért. Bár a menzán csillogó, új levesescsészékben tálalják az ebédet, sokan otthonról hozzák a tálat, így a maradékot hazavihetik a nagymamának, a kistestvérnek. Ugyanakkor azt is elárulják, hogy ha kérnek, mindig van ráadás.
Az előző években még háromfogásos ebédet szolgáltak fel, ettől az évtől azonban a finanszírozó Erste Alapítvány úgy döntött, a támogatás összegét átcsoportosítja, és több pénzt fordít a gyerekek délutáni oktatására – részletezi Kiss Róbert, az iskola igazgatója.
A diákok azonban szinte nem is észlelik, hogy kevesebb pénz jut az étkeztetésükre, hiszen annyi változott, hogy a leves-második helyett egy kiadós egytálételt kapnak. Például köménymagleves-túrósmetélt-édesség helyett egy nagy tál kolbászos bableves és utána nápolyi a menü, magyarázza az igazgató. A fogásokat a tanítók segítségével állították össze, ők már kiismerték a gyerekek ízlését. Sok a bab és a burgonya alapú fogás, mivel ez az, amit a gyerekek szívesen megesznek.
Nagy segítségnek számít egyébként idén a támogatás, hiszen Kovászna megyében még csonkán működik a kifli-tej program, mivel az egyik pályázó pékipari cég megfellebezte a versenytárgyalás eredményét. A bukaresti bírálóbizottság számára kedvezőtlen döntését is megóvta a brassói táblabíróságon. Az ügy tárgyalása folyamatban van, de a gyerekek egyelőre csak tejet kapnak tízóraira. Kiss Róbert szerint a roma diákoknak nem csomagolnak tízórait otthonról, délutánig csak azt eszik, amit az iskolában kapnak. Ezért nagy szükség lenne a kiflire, és hatalmas segítséget jelent az ingyenebéd.
A délutáni oktatáshoz is nagy reményeket fűz az igazgató, hiszen a diákok szülei többnyire analfabéták, így nem tudnak segíteni gyerekeiknek a tanulásban. Az iskolai napközit több iskolában a szülők megfizetik, a Néri Szent Fülöpben ez is ingyenes. Hat csoportot alakítottak ki, a délutáni órákat minden második napra ütemezték be, hogy a gyerekek ne unják a pluszórákat.
Az első-másodikosok esetében az alapok elmélyítését tűzték ki célul, az 5–8. osztályosok körében a gyengébbeket próbálják felzárkóztatni, a jó tanulókat pedig a továbbtanulásra készítik és biztatják. A szorgalmas és kitartó gyerekeket nyári ingyentáborral jutalmazzák, amit ugyancsak a Caritas támogatásával szerveznek.
Bár minden eszközzel és módszerrel igyekeznek az iskola mellett tartani a diákokat, a Néri Szent Fülöp-iskolában mégis hatalmas a lemorzsolódás, panaszolja az igazgató. Hét-nyolc évvel ezelőtt két-két osztály, minden évfolyamon közel ötven gyerek kezdte el az első osztályt, jelenleg már csak tíz-tizenketten járnak hetedik és nyolcadik osztályba.
Elsősorban a kislányok maradnak ki, mert ők 13-14 évesen férjhez mennek, tudjuk meg. Az idei tanév alig másfél hónapja kezdődött el, s máris három diákjuk ment férjhez, mondja keserűen az igazgató. A fiatal asszonyokat pedig már nem lehet visszacsábítani az iskolapadba, mert az számukra már „szégyen”, és a párjuk is általában féltékeny, nem szívesen engedi közösségbe a fiatal nejét.
Beszélgetésünk során arra is fény derült, hogy a Néri Szent Fülöp-iskolából minden évben csak hét-nyolc gyerek iratkozik be kilencedik osztályba. Kiss Róbert azonban így is derűlátó, abban bízik, hogy a jelenlegi harmadik-negyedikesek kitartóbbak lesznek, továbbtanulnak, és nem házasodnak gyerekfejjel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Látogatottsági adatok